Értik, a szíve RAP-es, vagyis repes, azaz úgy rappel valaki, hogy közben még valakiért oda is van! Mindezt a nyelvi leleményt még csak nem is Geszti Péter ötlötte ki, csak az új amerikai tinifilm magyar fordítója, aki egyébként tényleg nem hagyhatta meg címként azt, hogy Hagyd meg az utolsó táncot (Save the Last Dance), mert az majdnem ugyanilyen hülyén hangzik. Így lett született meg a A szívem érted rapes, amiből már az is sejthető, hogy itt bizony feketebőrű fiatalokról lesz szó, hiszen főleg ők rappelnek - ha elfogadjuk, hogy a Beastie Boys és Sub Bass Monster inkább üdítő kivételnek számítanak a szakmában. Ez a film óriási űrt pótol, hiszen mikor látott a kedves néző utoljára táncos/szerelmes tinifilmet a hazai mozikban? Bizony, bizony, a Flashdance, a Footloose vagy a Dirty Dancing és hasonló sikerek bemutatása óta már nagyon sok idő telt el, és azóta sem sikerült egy tisztességes zenés filmet összehozni. Márpedig az igényszintet az is jelzi, hogy a fent említett filmek betétdalait (What a Feeling, She's a Maniac, The Time of My Life, stb) rendszeresen hallhatjuk a rádióban. Ráadásul ezek a munkák - némileg meglepő módon - fontos társadalmi problémákat is feszegettek - még ha nem is jutottak el túl nagy mélységekig, hiszen többnyire a "szegény fiú találkozik a gazdag lánnyal" - vagy pont fordítva - kiinduló képlettel dolgoztak. Ezt a "hagyományt" akarja legújabb filmjével felújítani Thomas Carter rendező.

Sara (Julia Stiles) fehér, középosztálybeli, külvárosi tizenéves, aki etnikai és művészi szinten is kulturális összeütközést robbant ki, mikor anyja halála után beiratkozik egy elsősorban feketék által látogatott chicagói középiskolába. Az illinoisi kisvárosban nevelkedett Sara imádja a balettet, és arról álmodozik, hogy bekerül a Julliardra. Mikor azonban édesanyja egy karambolban életét veszti, feladja terveit, és rég nem látott zenész apjához, Royhoz (Terry Kinney) költözik Chicago déli részére. Itt kezdi meg tanulmányait az új, városi iskolában, ami minden eddig általa ismert iskolától faji és kulturális szempontból egyaránt eltér. Anyja halála miatt érzett fájdalmára Chenille (Kerry Washington) barátságában talál vigaszt. Ennek a tinédzser leányanyának az öccse a jóképű és tehetséges Derek (Sean Patrick Thomas). Derek az iskola egyik legnépszerűbb tanulója, és a Stepps Club nevű, helyi hip-hop buliközpont királya, így ő vezeti be Sarát a hip-hop kultúrába. A tánc pedig románchoz vezet. Sara apja persze nem tudja elfogadni lánya kapcsolatát fekete osztálytársával, mint ahogy az iskola fekete lányai is neheztelnek érte, kivált Nikki (Bianca Lawson), Derek volt barátnője. Derek is kemény ellenállásba ütközik, leginkább gyerekkori haverja, Malakai (Fredro Starr), az időnként kissé erőszakos bandavezér ellenzi a dolgot, mivel félti Derekhez fűződő barátságát. A pár egy idő után rádöbben, hogy viszonyuk Derek reményeit egy jövőbeli jobb életre, és Sara újfent dédelgetett táncos terveit is veszélybe sodorhatja.

Kétségtelen, hogy Amerikában ma a hip-hop a pop kultúra meghatározó műfaja, és ez a kultúra eredetileg a szegény feketéké, a kisemmizetteké, még ha azóta valóságos iparággá vált is. És a komoly kérdések feszegetésének ürügyén ez az iparág a lemezek, videóklippek és ruhák mellett már filmeket is gyárt. A Szívem érted rapes is ilyen termék: a végletekig leegyszerűsített, álkonfliktusoktól hemzsegő, végeredményében azonban teljesen ártalmatlan, sőt, kis jóindulattal nevelő szándékú filmecske. Julia Stiles mint mindig, most is nagyon kedves, a fiatal fekete színészeket azonban néha kicsit nehéz megkülönböztetni egymástól.
Ám az igazi főszereplő a tánc - ami tényleg látványos - és a zene. A soundtrack jó néhányat felsorakoztat a legközkedveltebb R&B, hip-hop és pop előadók közül. Ennél fogva ezt az alkotást elsősorban a tinifilmek, a hip-hop és nem a kifejezetten jó filmek kedvelőinek ajánljuk.

,

 

 

Videók: