|
Csak idő kérdése volt, mielőtt a Selentine Kereskedők túl messzire merészkedtek a kereskedelmi útvonalaiktól, a Déli Tengereken túl a gazdag földeket keresve. De nem voltak felkészülve arra a rettenetes dologra, amit felébresztenek, és a pusztításra, amit Etheria földjén engednek szabadjára. A felfedezett földek gazdagok voltak aranyban és ezüstben.
Lakóik, a kígyószerű Ssrathik ezt a földet Keshan-nak nevezték. Nem telt el sok idő, mielőtt a Selentine-k elkezdték lemészárolni ezeket a békés lényeket, és elvették a kincseiket. Hamarosan mindenféle kalózok és kereskedők csődültek össze Keshan partjainál.
Egy ilyen utazáson történt, hogy egy hatalmas Selentine hajó vitorlázott el Mordanion mellett, amikor egy ijesztő, szinte már természetellenes vihar volt látható a távolban. Szerencsére a legénység kíváncsi volt, és partraszálltak, hogy körülnézzenek. Bár Mordaniont a Nemes Elfek őrizték, és tiltott volt a halandó fajoknak, valami azzal a viharral kapcsolatban aggasztónak tűnt. Mordanion olyan volt, mint valami eltorzult rémálom egy jelenete.
Egy hatalmas, sötét portál lebegett a levegőben, bizonyítva a tényt, egy új, rettenetes lény jelenlétét mely belépett ebbe a világba. Az összes Nemes Tünde őrt lemészárolta ez az ismeretlen lény, és az egyetlen arra utaló nyom, hogy mi lehetett ez a hatalmas erő, egy egyszerű Ssrathi (kígyóember Keshan-ból) testében volt, aki a portál közvetlen közelében hevert holtan.
Kalpaxotl látnokai már tudtak a küldetésedről. Egyikük északra utazott segítségért a betolakodó emberek ellen. Megtalálták a Nemes Tündéket Mordanion Törés szigetén, de a tündének nem akartak beleavatkozni ebbe, és azt mondták a Ssrathinak, hogy keressen segítséget máshol.
A látnok feldühödött és észrevéve a közelben lévő repedést a földben, előhívott egy démont, hogy támadja meg a tünde őröket. A lény évszázadokig, talán évezredekig várt odalent, meghallgatta a látnok kérését, és lemészárolta mindegyiküket.
Ezután ez a démon lord északnyugat felé menekült, és furcsa mágiát használva egy tömör vas erődítményt formált, egy masszív zárakkal ellátott ajtóval.
A lény neve Gorgon volt, a pusztítás ura, és nem volt kétséges, hogy rokona volt a négy lovasnak (Bane, Sartek, Antharg, Melkor), akik évekkel ezelőtt jelentek meg Etheria-ban. Valóban ő volt az ötödik lovas. De hogyan lehetne megállítani? Alaposan át kellett gondolni, ez nem egy olyan csata volt, amit aznap kellett megvívni.
A sötét törpök a közelben voltak Khazdhul-ban. Ravaszak voltak, és örültek volna, ha tudnak erről az új fenyegetésről, talán tudnak segíteni. Brax rúnalord, Khazdhul ostrommestere nagyon öreg volt, és nagyon bölcs. Ezeket a démon lordokat nem egyszerű legyőzni, egyáltalán nem. Ugyanúgy ahogy Bane-t a halál urát nem lehet megölni, és Sartek-et, a háború urát nem lehet legyőzni csatában, Gorgon-t, a pusztítás urát sem lehet elpusztítani. Brax ezért azt javasolta, hogy kíséreljék meg bezárni őt a saját erődítményébe.
Ehhez először is meg kellett találni a három kulcsot az ajtóhoz, hogy bezárhassák Gorgont, másodszor pedig el kellett temetni a föld alá az erődítményt. Ehhez lehetőséget biztosított Brax arkán földrengés varázslata, aminek segítségével az erődöt elnyelhette a föld. De hol volt a három kulcs? Valószínűleg Gorgon szolgáinál, de ők akárhol lehettek egész Etheria-ban.
Az egyik kulcs egy lény testén volt, aki részt vett Melkor, az éhínség ura birodalmának ostrománál.
Talán Gorgon célja lehetett az, hogy elpusztítsa legnagyobb riválisait Etheria-ban, a többi démon lordot, Bane-t, Sartek-et és Melkor-t.
Egy másik kulcs egy Bane-t ostromló lényen volt. Ezek a furcsa, koponyaszerű lények lehettek Gorgon szolgái, talán a hadnagyai.
A harmadik kulcs egy Melkor birodalmát ostrom alá vevő lényen volt, úgy tűnt, hogy még a legfélelmetesebb betegségek sem rettentették el Gorgon-t.
Amikor mindhárom kulcsot megszerezték, ideje volt befejezni a háborút. A vas erőd ajtaját bezárták és Gorgon-t csapdába ejtették. Mintegy végszóra megérkezett Brax rúnalord, hogy találkozzon veled, és megkezdje a varázslatát.
A földrengés megkezdődött, és az erőd lassan elkezdett elsüllyedni a földbe. A süllyedő erődből földöntúli sikoly hallatszódott, de ahogy fokozatosan süllyedt egyre mélyebbre és mélyebbre, a sikoly is elkezdett lágyulni, amíg már csak egy halk nyöszörgést lehetett hallani, majd egy idő után síri csend lett. De egy jótanács: soha ne tegyétek be a lábatokat erre a helyre. Állítólag éjszakánként még most is lehet hallani Gorgon utolsó sikolyának visszhangjait, és képes megőrjíteni az embert.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
