Szarvas városa 

Szarvas a Hármas-Körös holtágának partján, a 44. számú főközlekedési út mentén fekszik, Békés megye legnyugatibb városa.

Szarvas környéke évezredek óta lakott hely, de a település történetét csak a 12. századtól követhetjük nyomon. III. Béla király „névtelen” jegyzője, Anonymus, latin nyelvű krónikájában a következő szöveget rögzítette: Árpád seregei „A Kris vizét a szarvasi halomnál átúsztatták.” Ez az első fönnmaradt szöveg, amelyben Szarvas neve előfordul. A feltételezések szerint a halom az itt élő szarvasokról, a település pedig a halomról kapta a nevét.

Évszázadokon át egyike volt a terület apró településeinek. A török időkben a folyami átkelőhely miatt vált jelentőssé, palánkvár is épült a védelmére. A vár és a település a hódoltság végére teljesen elpusztult. A török megszállás idején lakatlanná vált pusztát birtokosa, báró Harruckern János főként szlovák telepesekkel népesítette be, de érkeztek francia és olasz telepesek is.

 A fejlődés jórészt a város evangélikus lelkészének, Tessedik Sámuelnek (1742–1820) a nevéhez fűződik, aki tudós, népnevelő, földműves, kézműves, ipari és mezőgazdasági szakember is: igazi felvilágosult egyéniség volt. Megteremtette Európa első gazdasági iskoláját, kidolgozta a szikesek megjavításának módszerét, megtanította a város lakóit az akkor korszerű földművelésre, meghonosított a környéken ismeretlen növényeket, pl. az akácfát, vagy a lucernát, átformálta a városképet. Fölépíttette a ma is álló evangélikus Ótemplomot és gazdasági iskolájának épületét, ami Ma Múzeum, régészeti és képzőművészeti kiállításoknak ad helyet. A templom 1786-88 között épült koraklasszicista stílusban, Kimnach Lajos pozsonyi építész tervei szerint. Tessedik Sámuelnek 1942 óta egy domborművel díszített emléktábla állít emléket a torony külső falán. A templom előtt ma Újratelepítési emlékmű áll, melyet 2002-ben, a város újra telepítésének 280. évfordulójára a szarvasi születésű Lestyán Goda János és a szlovákiai Ladislav Sabó készítette. Köveit Szlovákiából kapta a város ajándékba, emlékeztetve arra, honnan érkeztek az ősök.

A közelben II. Világháborús emlékmű jelképes kapu. A magasba szökő kettős fatörzs a környékbeli akácokból készült, a zsindelyes tető az erdélyi templomok tetőformájának stilizált változata. Mihály Árpád alkotása. A törzseken elhelyezett nagyméretű rézszegek fejére a II. világháború katonai és polgári áldozatainak nevét vésték fel. Közel ezer szöget kellett elhelyezni.

A XIX. század második felétől jelentős szerepet töltött be a város életében a gróf Bolza család. Kastélyokat építtettek a Körös partjára. Bolza Pál (1861-1947) egykori kastélyának elődje 1810-20 között épülhetett a Körös-part magasabb fekvésű területén, a folyó hídja közelében. A XIX. század közepén klasszicista, romantikus és eklektikus stílusú részletekkel látták el. A kastély előtti, a Holt-Körösre vezető márványlépcsőt Bolza Pál elgondolása alapján létesítették 1910 körül, a kastélyparkot pedig 1910-13 között. A kastély márványlépcsőjén helyezték el 1911-ben azt a szoboregyüttest, amely az anyafarkast ábrázolja a mondabeli Romulussal és Remusszal. A gróf a család olasz eredetére kívánt emlékeztetni.

A szarvasi katolikus kisebbség 1807-12 között építtette fel templomát az egykori temető területén copf stílusban. Felszentelése a kegyuraság gróf Bolza József kívánságára 1812. augusztus 12-én, Szent Klára napján történt. Az orgonát 1825-ben avatták fel. A templom ma is meglévő vörös márvány lépcsőjét gróf Bolza Géza adományozta 1898-ban. A harangokat 1912-ben emelték a toronyba.

Ők hozták létre az Anna-ligetet, majd a Holt-Körös partján Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai Arborétumot a 20. század első évtizedeiben. Az angolparkok mintájára tervezte meg és alakította ki a világ számos tájáról hozatott növényekből, és sajátos növénytársulásokat hozott létre. Területe ma 82 hektár, 1600 fa- és cserjefaj, ill. cserjefajta található benne.

Az egykor szabadon kanyargó Hármas-Körös szabályozását a 19. század vízépítő mérnökei végezték el. A folyó hatalmas kanyarulatait átvágták, így keletkeztek a holtágak. A Bikazugi ágat 1836-ban, a Szarvas-békésszentandrási holtágat 1888-ban vágták át. Az 1942-ben felépült duzzasztómű lehetővé teszi a folyamatos vízcserét, így a holtág vize egyesíti az álló- és folyóvizek előnyeit. Az így keletkezett közel 30 kilométer hosszú holtág Magyarország ötödik legnagyobb állóvize, kiváló horgászhely.

A város mellett levő 15 km-es Holt-Körös a strandolók, kirándulók mellett a kajak-kenusok és evezősök paradicsoma. A part vonalán utak és sétautak vezetnek. Akik bírják, akár 20–30 kilométeren át követhetik a holtág kanyargós medrét, de kerékpárral ennek többszörösét is megtehetik.

Az Anna liget területén, a volt Csáky-kastélyban van a Körös-Maros Nemzeti Park központja, 1997-ben, az ország hetedik nemzeti parkjaként jött létre. Célja, hogy megőrizze a Bihari hegységek lábától a Tiszáig húzódó, egyedi arculatú táj mozaikosan fennmaradt rendszerét a Körös és a Maros vízrendszerének holtágaival, ősmocsarak maradványaival, ártéri erdőkkel, gyepekkel, szikes pusztákkal.

Az egykori füzes helyére telepített Erzsébet liget a magyarok legendás királynéjának, Sissynek nevét őrzi. Kellemes sétára ad lehetőséget, tanulni is lehet a közelmúltban felavatott tanösvényt végigjárva. A város legismertebb képzőművészének, Ruzicskay György festőművésznek alkotóháza a liget árnyas fái alá épült, mely a művész halála óta emlékkiállításának helye. Falán a művész megrajzolta a város történelmének jelentős eseményeit és nagyjait

A hangulatos kisvárosból sétát tehetünk az 1,1 km-es Történelmi emlékúton. Az út az Ótemplom mögötti Szent István park közeléből indul, egy székely kapun át felvezet a Holt-Körös körtöltésére. Ennek végén egy másik székely kapun át vezet a történelmi Magyarország közepének nevezett szélmalomhoz. A gáton 17 stációt hoztak létre, s az ide állított emlékművek Magyarország történelmének 17 jelentős állomására emlékeztetnek.

A Mitrovszky kastély a hajdani községháza épülete. A kastélyt gróf Mitrovszky Vladimir 1835 körül építtette. Homlokzatát a klasszicista stílusra jellemző kiszögellések jellemzik, fölöttük szobordíszek nélküli timpanon. A kastélyt az elöljáróság 1854-ben vásárolta meg. Ettől kezdve Szarvas státusától függően város-, ill. községházaként szolgált 1972-ig. Jelenleg felújítás alatt áll: leendő szerepét keresik. Az épület előtt 1927-ben állították fel Székely Károly szobrászművész alkotását, az I. világháborús emlékművet. A kiterjesztett szárnyú turulmadár egy kardot tart karmaiban. Az obeliszken 1154 név szerepel: az I. világháború szarvasi áldozatainak nevei.

Az I. világháború árváinak nevelésére és elhelyezésére építették a mai napig Árvaháznak nevezett épületet, ma általános iskola. 1925-ben helyezték el az alapkövét1928-ban adták át. Az árvaház létesítését egy presbiter, Szrnka J. János adománya tette lehetővé.  Az épület előtti téren Ceres a földművelés római istennőjének szobra áll. Eredetileg a Piac téren  állították fel 1891-ben. Potsdamból hozatta Zsigmondy Béla mérnök, aki a város első artézi kútját fúratta. Mészkő talapzatába építették be a település első artézi kútjának négy kifolyóját. 2001 óta áll a Fő téren. Rekonstruálták az egykori Piac tér kútját: ma ismét négy csövön folyik a víz.

Az Árpád Szálló a város központjának meghatározó épülete, 1896-ban a Millennium ünnepségeinek alkalmából építették Gábor József tervei alapján. Stílusa a jellegzetes századvégi szecesszió: több stílus elemeit egyesíti. Az épület sarkán emelkedő díszes tornyocska uralja a homlokzatot. Díszterme tágas, erkélyes; gazdag stukkódíszei, velencei tükrei a város legszebb báltermévé teszik

Az evangélikus Újtemplom a város „keleti kapujában”, 1896-97 között épült a millenniumi fénykor idejében. Francsek Imre építész tervezte, Popják György helyi kőművesmester építette. A templomon megfigyelhetjük az eklektika sokirányú törekvését, de a gótika jegyei uralják. A templombelsőbe betekintő látogatókat meglepheti a díszítés gazdagsága, amely meglehetősen ritka a protestáns templomokban.

A helyi szlovákság hagyományait őrzi a Szlovák tájház. Egy módosabb szlovák család életébe enged bepillantást. A szoba berendezési tárgyai: a magasra vetett ágyak, a kanapé, az asztal és a székek, a tulipános láda, esetleg a bölcső és a rokka. Szinte minden tanyában volt kemence. Ha a konyha szabadkéményes volt, itt füstölték a szalonnát, kolbászt. A kamrában szerszámokat, munkaeszközöket, tárolóedényeket tartottak

A szarvasi szárazmalmot 1838-ban építették. Azért nevezik „száraz”-nak, mert meghajtása nem vízi erővel, hanem igaerővel történt. Húzatáskor a lovak körben és lépésben jártak. A XIX. század végéig kenyérgabonát őrlő lisztesmalom volt, majd a gőzmalmok elterjedése után köleshántoló- és darálómalommá alakították át. 1962-ben fejezte be működését, az országban utolsóként.

A térség „szőlői”, Ezüst-, Érparti-, Ó-, Öregszőlő, „sorai” Hosszú- Bakulya- -Csipkár és a többi sor, még őrzik a sorvadó tanyavilág értékeit, szépségeit.