//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16


 

 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Payr Sándor A dunántúli evangélikus egyház-
kerület története XII. Somogy


Payr Sándor A dunántuli evangélikus egyházkerület története I. rész

részlet : http://mek.niif.hu/01800/01850/html/index.htm

XII. A somogymegyei gyülekezetek.

Somogyban is az egyes végvárak, Szigetvár, Barcs, Babócsa, Csurgó, Zákány, Légrád (melyet csak később csatoltak Zala megyéhez) és Somogyvár voltak a reformáció központjai. Ezek földesurai és kapitányai s a vitéz őrsereg vették oltalmukba az igehirdetőket, Somogynak jó része azonban már igen korán török hódoltság alá került s az itteni protestánsok sorsa a török bégek és basák önkényétől függött.

Az egyházi élet itt már a középkorban is igen virágzó volt. Erről tanuskodik a sok régi templom és zárda emléke. A vármegye egyházi életének legelső és leghatalmasabb központja Somogyvárott a Szent Egyedről nevezett bencés apátság volt, melyet francia befolyás alatt még 1091-ben Szent László király alapított A francia és magyar barátok között néha véres verekedésre került a dolog, amivel rossz példát mutattak a különben is szilaj és harcias hajlamú népnek. Amit Melius Péter mint somogyi ember a zalaikról mond, az ráillett bizonyára a somogyiakra is: "A szalaiak a zsebben hordozzák a sós kenyérbélt, mert tudják, hogy a korcsomán betörik a fejét, avagy arcúl vágják."[684]

Somogy megye a veszprémi püspök hatósága alá tartozott, de sem Szalaházi Tamás, ki mint kancellár nem Veszprémben, hanem Pozsonyban és Bécsben lakott, sem ennek unokaöccse, Kecheti Márton (1535-1548) nem voltak olyan főpapok, akik a nyájat Róma aklában megtarthatták volna. Az utóbbi kapzsi, fosztogató ember volt, ki az egyház kincseit is megrabolta s püspökségét elhagyva, 1548. Drugeth Antal leányával, Borbálával lépett házasságra. Ilyen vezetés alatt Somogy megyében is nagyon megfogyatkozott a plebániák száma. Egy 1549. évi jegyzékben csak a babócsai plebána említtetik a falvak birtokosai között. (Mesterházy S. Harangszó, 1916. 292.)

A reformáció korában legkiválóbb patrónusok voltak Somogy megyében E. Török Bálint és neje Pemflinger Katalin, a "lutheránus nőoroszlán", akiknek Szigetvárott, Somogyvárott, Lakvárott, Szentmártonban, Remeteudvarhelyen és Csurgón voltak birtokaik. Ez utóbbi helyet 1541. Zrinyi Miklós foglalta el Török feleségétől. Igy tehát a Zrinyieknek is voltak birtokaik Somogyban. Nádasdy Tamás birtoka volt ugyanitt Szenyérvára, Zákány, Iharos, Szentgyörgy, Csákány, Fejéregyháza, Böhönye, Hetes, Mérő, a két Battyán, Léta, Szőcsény, Sámson, Rinyaszentkirály stb. Voltak birtokai továbbá Somogyban Horvát Márk szigetvári és Perneszi Farkas babócsai kapitánynak is. (Földváry L. Szegedi Kis István 163. 165. l.)

A szellemi élet Somogyban a reformáció korában is magas fokon állott. Jeles magyar reformátorok, lelkészek és tanítók kerültek ki innen, így Kálmáncsehi Sánta Márton, a Horhi pusztáról való Melius Juhász Péter, a pozsonyi várban fogságot szenvedő Somogyi Péter vágsellyei tanító. S korán hirdette itt az igét Sztáray Mihály és Szegedi Kis István is. A szellemi műveltség mellett azonban a zabolátlan, civakodó természet, miként a középkori barátokban és a köznépben, megvolt a protestáns papságban is. A Balaton tavától délre eső református egyházak, az úgynevezett külső somogyi egyházmegye is papjainak féktelensége, az egyházi fegyelmet és függést nem tűrő engedetlensége miatt szakadt el 1629. Kanizsai Pálfi János dunántúli püspöktől és csatlakozott Simándi Mihály alsóduna-melléki püspökhöz. (Thury E. Ehker. tört. 235-242.)

A somogyi egyházak korán a kálvinizmushoz pártoltak, csak elszórtan maradtak meg egyesek az ágostai hitvallás mellett. Musay Gergely püspök 1661-ben Deselvics István légrádi lelkész esperessége alatt csak Légrád, Surd, Zákány, Szentkirály, Udvarhely, Berény, Tarány és Eötvös somogyi egyházakat ismeri. Korábban azonban, mint alantabb látni fogjuk, több gyülekezetünk is volt Somogyban.

A sárvári és csepregi központoktól távoleső somogyi gyülekezetek számára a kerület 1631. "ad instantiam fratrum puram invariatamque Augustanam Confessionem in Comitatu Simegiensi profitentium" (tehát az ő saját kérelmükre) Csillagh Dávid, gelsei lelkész személyében külön alesperest rendelt, ki a hódoltsági részen [in ditione Turcica] egyszersmind a zalai egyházakat is kormányozta. Később pedig Semptei Benedek és Deselvics István légrádi lelkészek voltak Somogy és Zala közös főesperesei. De esperes volt Légrádon már 1624. Ládonyi Ferenc is. (Ker. jkv. 33. Eht. Eml. 80. 132.)

Légrád. A XVII. században még Somogyhoz tartozott. Ezt azonban már fentebb a zalai gyülekezetek közt tárgyaltuk.

Szigetvár. Erősségét 1450 körül Anthemius Osváld építtette, azért. Tőke Ferenc alsólendvai lelkész még 1556. írt históriás énekében is Insula Anthemi néven szól róla. 1473-ban Anthemi János az Enyingi Török családnak zálogosította el s Mátyás király 1479. Török Ambrusnak adta. 1487-ben Török Imre lakott a várban, akinek fia Bálint már 1521 óta bírta. Török Bálint a nejével, Pemflinger Katalinnal, a Szerémy káplán által úgynevezett "lutheránus nőoroszlánnal" s gyermekeivel együtt több mint egy évtizedig (1531-43) itt lakott s miként egyéb birtokain, bizonyára már itt is buzgó védője és terjesztője volt az evangeliomi hitnek. Szigetvár első lelkészeinek neve ismeretlen, de tudjuk, hogy Tinódi Sebestyén, a lantos, aki Török gyermekeinek nevelője is volt, már itt Szigetvárában a bibliát olvasgatá, amint ezt maga mondja Judith asszonyról szóló énekének utolsó versében:

  • Ezt szörzötte az Anthimus szigetben
    Tinódi Sebestyén deák könyvében,
    Bibliából kiszedte egy kedvében
    Terek Bálintnak házában éltében.

Tinódi 1534-43-ig volt Török házában Szigetben. Itt érte meg 1541. Török Bálint elfogatását s szemtanuja volt Törökné iszonyú fájdalmainak:

  • Egy levelet, ha neki megmutatának,
    Hogy fogsága volna ő vitéz urának,
    Erő szakaszkodék kezének, lábának,
    Földhöz üté magát, ott sokat sírának.

Buda veszéséről és Terek Bálint fogságáról irt históriás énekét is 1541. e szavakkal végzi:

  • Szigetben ki szörzé vala nagy fektében
    Vitéz urán való nagy kesergésében.

Tinódi is protestáns volt, de igen óvatos és türelmes. Szerinte is Luther Márton "az emberi szörzés ellen kezdett szólani". ("Károly császár hada" elején). És a Zsigmond-krónikában gúnyolja "a pendülő nagy sok aranyforintokért verítéző kövérnyakú barátokat." A biblia vallási és erkölcsi tanításait, ahol csak lehet, hallgatói emlékezetébe vési, de kerüli a vallási ellentétek feszegetését. Ő még Törökné és fiainak, Jánosnak és Ferencnek Csurgóra való távozása után is Szigetvárott maradt Istvánfi Pál házában. Protestánsok voltak Török Bálint hű iródeákja, Martonfalvi Imre és Pemflinger Kata titkára, Földvári Bálint.[685]

Török Bálint fogsága s majd Konstantinápolyban a hét toronyban 1550. bekövetkezett halála után fiai, János és Ferenc, mivel megvédeni nem tudták, átadták Szigetvárt Ferdinándnak. Így kerültek ide várkapitányúl egymás után Dersffy Farkas, Kerecsényi László, Horvát Márk és Zrinyi Miklós. Már Dersffy és Kerecsényi is Nádasdyhoz való viszonyukból kifolyólag evangelikusok lehettek, Horvát Márkról pedig ezt teljes bizonyossággal is tudjuk. Horvát hat éven át (1555-61) volt a somogyi gyülekezeteknek s különösen Szegedi Kis István református püspöknek buzgó pártfogója. Skaricza Máté szerint Szegedi Kis, aki Kálmáncsán volt lelkész, Szigetvár jól őrzött falai között szokta "bárók, grófok és nemes urak jelenlétében" a papjelölteket felavatni. Horvát Márk idejében 1556-ban volt Szigetvár első ostroma, melyet Tőke Ferenc alsólendvai evang. lelkész még ebben az évben irt meg egy szép históriás énekben "az szigeti hősökhöz való szerelmében." Ebből tudjuk, hogy az ostrom alatt evang. lelkészek hirdették itt az igét. A 257-260. verssorok szerint ugyanis:

  • Szigetiek között az Isten vala,
    Mert az ő szent igéje köztük vala,
    Annyi dolog között is meghallják vala,
    Az ő szivük abbúl bátorul vala.

Méltán következteti ebből Szilády Áron, hogy Horvát Márk predikátort vitt magával a várba. Horvát a julius 26-iki kirohanás alkalmával maga is megsebesült. A golyó meghasogatta csontjait és sebe soha sem gyógyult be teljesen. 1561-ben halt meg s végakarata szerint Németújvárott temették el. Egyetlen fia, Horvát Stansith Gergely, aki 1558. aug. 1. Körmenden született, igen tudós és harcias képviselője volt a lutheránus orthodoxiának úgy a Szepességben, mint a Dunán túl is. Horvát Márk első felesége Mágocsi Porkoláb Krisztina volt († 1559), a második Bajnai Both Erzsébet. (Földváry L. i. m. 150. 155.)

Protestáns maradt Szigetvár Zrinyi Miklós idejében is, aki maga is horvát prostestáns műveket terjesztett jobbágyai között Horvátországban és a Muraközben. A második ostromnak és Zrinyi hősi halálának szemtanuja volt Siklósi Miklós protestáns lelkész, ki emlékverset írt Zrinyi halálára s később mint nagymarosi lelkész vett részt a hercegszöllősi zsinaton. Zrinyit és elesett hős társait Szigetvárott nem a háromszor lehajló csudás feszület és a Mária-kultusz lelkesítette, miként a Zrinyiász mondja, hanem az evangeliom, a buzgó evangelikus predikátorok éneke, imádsága és igehirdetése, miként ezt később a költő Zrinyi Miklós mondta a légrádi evangelikusok imádságáról és sok énekléseiről. Szigetvár elestével a reformációnak is nyoma vész e városban.[686]

Dudics András pécsi püspök 1563. rövid időre Szigetvárra szállt ki a káptalan tagjaival. Ez évben a király nevében jövödelemvesztés terhe alatt hívta Pozsonyból Szigetre a káptalaniakat, hogy a pécsi egyházmegyének szolgáljanak; rövid időre ő maga is eljött oda lakni, de a török csakhamar véget vetett ottani tartózkodásuknak. (Földváry L. Szegedi Kis J. 168. l.)

Babócsa. A Tibold nemzetség ősi fészke, melyben plebána és bencés apátság is volt. 1434 óta oppidum, a Báthoryak 1495. kapták adományúl. Mint kiváló végvár már korán megismerkedett a reformáció tanaival. Régi urai közül az igen gazdag Báthory András is már Luthernek híve volt valószinüleg. 1558-ban Perneszi Farkas volt a babócsai kapitány, buzgó pártfogója Szegedi Kis Istvánnak, kit a török fogságból is ki akart szabadítani. Ez a Perneszi testvére vagy rokona lehetett annak a Perneszith Györgynek, aki Sárvárott Nádasdy körében volt buzgó pártfogója az egyház szolgáinak. Jellemző adat, hogy Babócsa alatt 1559-ben "az hadnagyok kiverik vala zászlóik közül azt a szent képes zöld zászlócskát, melyet Dalmady Sebestyén a soproni keresztes pap emeltetett vala". A töröktől 1664. Zrinyi Miklós foglalta vissza. 1701-ben a Szalay családé volt. 1713-ban pedig Rindsmaul grófné kapta s 1726-33. is a Rindsmaul grófi családé, melynek elődei buzgó lutheránusok voltak Sopronban.[687]

Kálmáncsa. (Régebbi irásmód szerint Kálmáncsehi.) Kálmáncsehi Sánta Márton hazája, egyik legkiválóbb központja volt Somogyban a reformációnak. A XVI. században ez is még jelentékeny nagyobb város volt. Lakosai közül többen vagyonos marhakereskedők, akik Pettauig is eljártak Stájerországba. Régi vára is volt, melynek maradványai még láthatók. De Szigetvár és Babócsa által is védve volt. 1495. a Báthoryak kapták adományúl s 1550. Báthory András volt a földesura. 1598-ban pedig Nádasdy Ferenc. (Somogy vm. mon. 84.)

Első ismert reformátora Zigerius Imre volt, aki Flacius Mátyáshoz intézett levele szerint 1545-ben Tolnáról jött Kálmáncsehibe s másfél hónapot töltött itt. E rövid idő alatt is oly nagy eredménnyel hirdette az igét, hogy több papot és a Paduában tanúlt kálmáncsai jeles tanítót, Endericus Mátét is áttérítette. Ezek azután Zigerius távozása után is tovább gondozták a gyülekezetet.[688]

Kiváló utódja volt Zigeriusnak Kálmáncsán az 1545. Wittenbergben tanúlt Szegedi Máté, ki később Sárvárott első püspökük lett a dunántúli evangelikusoknak. Szegedi is be szokott innen járni Szigetvárra. Egy ilyen alkalommal akart ott találkozni Teryék Tamás kanizsai várparancsnokkal, de mivel ez akkor éppen gyengélkedett, inkább levélben kereste fel s 1550. márc. 9. így kérte, hogy ajánlja őt urának, Nádasdy Tamásnak lelkipásztorúl. Ha kocsit küld érte, bárhol is készséggel predikál Nádasdy előtt. Mert Istennek tetsző dolog lesz, úgymond, ha Isten igéje Nádasdy uradalmában is befogadásra talál. Kerecsényi László szigetvári parancsnok talán még nem mutatott elég jóindulatot az evangeliom ügye iránt, azért akart Szegedi Máté átmenni már 1550. Nádasdynak valamelyik birtokára, ami utóbb azután sikerült is neki és bizalmas udvari papja lett a nádornak. (Payr, Eht. Eml. 23. l.)

Hogy meddig maradt még Szegedi Máté Kálmáncsán, azt nem tudjuk. Sárvárott csak 1560. körül találkozunk vele. Lehet, hogy megvárta itt, míg egy hozzá méltó utódja akad. S ilyent talált Szegedi Kis István személyében, ki 1558. Laskóról Horvát Márk szigetvári és Perneszi Farkas babócsai parancsnokok kivánságára jött Kálmáncsára s 1563-ig, tehát öt és fél évig működött itt mint lelkész és püspök. Idejövetelekor egykori tolnai tanítványát, a Wittenbergben is megfordult Béllyei Tamást találta itt, mint jeles tanítót, aki kiváló segédtársa volt a munkában, s a szigetvári új várparancsnok, Horvát Márk is hathatósan támogatta úgy papi, mint püspöki hivatalában.

Skaricza Máté mondja Horvátról, hogy nagy kedvezéssel volt az igaznak megismert vallás iránt és Szegedi Kis Istvánt anyagiakkal is bőven segélyezte. Majd szalonnát, majd buzát és más egyéb adományokat is sokszor küldözgetett az ő főpapjának. Horvát, aki egyébként szenvedélyes ember volt s a vele egy házban lakóhoz is, ha megharagudott, képes volt egy álló esztendeig sem szólni, Szegedit tiszteletének és szeretetének jeleivel halmozta el. Tanácsát kikérte, főpapjának nevezte, a halandók közt legnagyobbnak tartotta s nem engedte meg, hogy előtte fedetlen fővel álljon.[689]

Ily támogatás mellett, habár nehéz viszonyok között, de mégis, nagy áldással forgolódott kettős tisztében. Püspöksége Baranyában és Somogyban sok gyülekezetre terjedt ki. Somogyban az ő felügyelete alatt állottak: Kálmáncsa, Babócsa, Szigetvár, Berzencze, Csokonya, Darány, Kis- és Nagy-Dobsza (e két helységben a reformáció előtt husziták laktak), Homokszentgyörgy, Kadarkút, Merenye, Rinyaszentkirály, Szilvás, Tarnócza sat. És neki itt Kálmáncsán nem csak egyházakat látogatni és papokat avatni, hanem papokat nevelni is kellett, miként ezt már Laskón is megtette. Predikációinak vázlatait "Tabulae analyticae" címen itt készíté el a papi pályára készülő ifjak számára. Bizonyára már itt Kálmáncsán fogadta el Kálvin hitvallását. Skaricza az eleinte brenciánus Melius Juhász Péternek áttérését is Szegedinek tulajdonítja. Ha Laskón még talán (a lutheránusokkal tartó Sztáray Mihályra való tekintettel) tartózkodó volt is e részben, de itt már semmi sem akadályozta, hogy nyiltan is Kálvinhoz pártoljon át. (Földváry 161. 170. 173. 174.)

Horvát Márk halála után itt Kálmáncsán még nagy keserűség és szenvedés is várakozott Szegedire. Egyik újévi beszédében ugyanis a keresztnevek jelentését magyarázván, az Orsolya névről is elmondá, hogy Ursula nőstény medvét jelent. Jelen volt azonban Furia Albert gazdag marhakereskedőnek Orsolya nevű felesége, ki e szavakra felháborodva futott ki a templomból s otthon elpanaszolta férjének, hogy Szegedi őt kigúnyolta a szószékről. Az érzékeny házaspár ezt soha sem bocsátotta meg nekik, sőt várták az alkalmat, hogy bosszut állhassanak, ami nem is késett. Dsáfer kaposvári vajda ugyanis, kinek a kálmáncsaiak elmulasztották a várt ajándékot megvinni, e miatt éppen istentisztelet idején támadta meg a várost és Szegedi püspököt Imre tanítóval és több gyülekezeti taggal a templomból hurcolta fogságba Kaposvárra. Furia most maga biztatta a törököt, hogy Szegedit el ne bocsássák, mert nagy váltságdíjat várhatnak érte. Perneszi Farkas babócsai kapitány hiában járt érte közben, Szegedinek másfél évet kellett kemény török fogságban tölteni s Peruiz bég Pécsett majdnem halálra korbácsoltatta. Csak Mező Ferenc hitvesének, Baranyai Anna ráczkevei lakosnak köszönhette, hogy 1200 forint váltságdíjjal szabadságát végre visszanyerte. Hálából azután Ráczkevére költözött át 1563. (Földváry 177. Skaricza-Faragó, i. m. 29.)

A fentebb említett Imre tanítón kívül még Pathai Sámuel atyjáról, Kannási Jánosról tudjuk, hogy a XVI. század végén öt évig volt kálmáncsai rektor. Nádasdy Ferenc, a nádor fia is járt Kálmáncsán Zrinyi Györggyel 1587. amikor is a vásáron lepték meg a törököt és "sok gazdag árus törököt sok szép marhával" hoztak el onnan. (Pethő Gerg. krón. Földváry 154. 173.)

Homokszentgyörgy. Nádasdy Tamás nádornak, 1593. Ungnad Kristófnak s 1598. Nádasdy Ferencnek volt birtoka. Mint ilyenről feltételezhető, hogy itt is evang. gyülekezet alakult. (Mesterházy, Harangszó 1916. 292. Som. M. mon. 77.)

Kaposvár. A szerdahelyi Dersffyek birtoka volt, akik korán csatlakoztak a reformációhoz, 1556. óta a török birta s a felszabadulás után jelentéktelen hely volt 120 lakossal. 1702-ben az Esterházyakra szállott házasság révén. (Földváry L Sz. Kis István 152. Som. vm. mon. 181.)

Szelna. Ebben a községben, mely Szentbenedek és Pacza falukkal alkotott egy gyülekezetet, fel nem avatott evang. lelkész volt Vodarics Mihály, ki 1636. a reformátusokhoz tért át és Egresben lelkészkedett. A fertőszentmiklósi Vodorics Péter 1606. tétényi lelkész volt. (Thury E. Ehker. tört. 284. 290. Payr, Eht. Eml. 59.)

Csurgó. A reformáció korában Enyingi Török Bálint birtoka volt s bizonyára ennek pártfogása alatt fogadta el a reformáció tanait. Törökné Pemflinger Kata, a buzgó lutheránus nagyasszony 1543. jött két fiával, Jánossal és Ferenccel Csurgóra, 1545-ben, miként Rajky István jelenté, egy ágostonrendi barát jött Csurgóra Török Bálint kétségbeesett feleségéhez. A szegény asszony nem tudván, hogy a barát igazában török kém, negyven aranyat s jó lovat adott neki s arra kérte, könyörögjön a francia királynak, hogy járna közbe a töröknél a szegény rab uráért. Csurgónak 1618. Laskói János volt a református lelkésze és a kiskomáromi ref. esperességhez tartozott. 1632. máj. 12-én pedig Kis Bertalan püspök Révkomáromi Horváth Andrást avatta fel lelkésznek a somogymegyei Csurgóra, aki ekkor szimbolikus könyveinket is aláirásával elfogadta.[690]

Porrogszentkirály. E néven még nem említtetik XVI. és XVII. századbeli egyházi jegyzőkönyveinkben. 1550-ben Enyingi Török János, 1583. pedig a Zrinyi család birtoka volt. Zalanthay Pétert 1631. jún. 25. Csepregben Kis Bertalan püspök a somogymegyei Szentkirályra avatta fel. (Ordinatus in pagum Szent Király Comitatus Somogiensis.) Garázda életü lelkész volt. Nagybajomban Laskói Sándor proszenior s több lelkész és más hallgató jelenlétében a reformátusoknak esküdött fel. Kisbajomban volt ezután református lelkész, mint ilyen részt vett 1634. jún. 7. a kiskomáromi gyűlésen. De sok volt a panasz ellene. Mikor lerészegedett, összeveszett a polgárokkal és késhez is kapott. Nem lehetetlen, hogy Légrádi Gergely is, akit 1626. Újkéren avattak fel Somodi Gergellyel együtt, már ezen a Szentkirályon lelkészkedett. Ellenben Horváth Györgyöt 1645. és Miskolczy Mihályt 1648. már valószinüleg a vasmegyei Szentkirályra avatták fel. Musay püspök 1661. a somogyi Szentkirályt is az anyagyülekezetek közé sorolja.[691]

Gyékényes. 1550-ben a Báthoryak, 1598-ban a protestáns Nádasdy Ferenc birtoka volt, de régi jegyzőkönyveinkben nem fordul elő. Fábri Gergely püspök jegyzéke szerint 1750. anyagyülekezet volt. (Mesterházy, Harangszó 1916. 292. Somogy m. mon. 70. Eht. Eml. 377.)

Zákány. A reformáció korában Nádasdy Ferenc birtoka volt. Lelkészei közül Révkomáromi Andrást ismerjük, akit 1632. a somogymegyei Csurgóra avattak fel, 1635. pedig zákányi lelkész volt. Ennek ügyéről a rőjtöki kisgyülés 1635. évi jegyzőkönyvében olvassuk: "Causa Ministri Zachaniensis Andreae Révkomáromi, Ki Derniére által hivattatván karácson napján praedikállani, az kapronczai Papnak bevádoltatott és megfogattatván, vasban verettetett és most is Kapronczán vasban és fogva tartatik az ott való főkapitánytúl, (ki most tótországi vicegenerális) Margruber Jánostúl, ki hivatja magát fon Mosperg. Mely atyánkfiának eliberatiójátúl kér az Capitán 6 fort és 60 forint érő divan szönyeget. Ez dolog felől kell irni Cancellarius Uramnak." (Ker. jkv. II. 115.)

A népes szakonyi zsinaton 1651. jun. 21. Vincze Ferencet rendelték és avatták fel Zákányba lelkésznek, Musay Gergely püspök 1661. még az anyagyülekezetek közé sorozta. (Ker. jkv. II. 351. 360. Eht. Eml. 86. 148).

Iharos. A reformáció korában 1536-50. Nádasdy Tamás nádor birtoka volt. Zele Jakab kanizsai tiszttartó 1557. írta Csányi Ákosnak, Nádasdy főemberének: "Jó volna, ha uram ő nagysága akarná, az iharosi szentegyházat megerősítenünk, az (pogány) szentpéteri kalasthoromnál jobb volna mind istrása helynek, mind az szegénységnek oltalmára és a kóborló lathor hajduk ellen." 1626-27. Ráttky Menyhért volt a földesura. Iharos evang. lelkésze 1631. a turócmegyei Simonides Tamás volt, ki jun. 25. Csepregben irta alá hitvallási könyveinket. (Földváry 152. Ehtört. Eml. 72. Ker. jkv. II. 27.)

Iharosberény. Ez is Nádasdy Tamás birtoka volt a reformáció korában. Már a középkorban a Kanizsay család birta. 1598. E. Török István, 1626. Ráttky Menyhért itt a földesúr. 1649-ben a meszleni Gudor Pált, 1657. pedig Mihályfán Petánczi Jánost avatták fel ide lelkésznek. Musay püspök 1661. az anyagyülekezetek közé számítja. 1677. febr. 26. a légrádiak innen vittek maguknak új papot. Csak a XVIII. században, vagy már 1681 után kelt új életre. 1750-ben Inkei volt a földesura s Tóth nevű a lelkésze. A környékén evang. vendek nyomorogtak. (Circa has gemunt deplorandi Vandali A. C.)[692]

Surd. A középkorban a Kanizsay család birtoka volt. 1550-ben Szalay Kelemen, 1626. Szalay János volt a földesura. 1660-ban több nemes család lakta. Bizonyára még a reformáció korában alakult anyagyülekezetté. Első ismert lelkésze Muraközi Miklós, akit 1625. jun. 3. Kis Bertalan püspök a csepregi zsinaton avatott fel Surdra. Ugyanő 1635. máj. 14-én a csepregi zsinaton Csanaki Mihályt és 1643. jún. 9. szintén Csepregen Károly Ferencet avatta fel ugyanide. Jelesebb lelkésze volt Surdnak Perlaky György, a kiváló ároni családnak egyik törzsatyja, aki Schmal és Hrabovszky szerint Sajógömörről jött ide. E helyen csak tanító lehetett, mert lelkésszé és pedig Surdra csak Musay Gergely püspök avatta fel Bükön 1646. aug. 14-én. Szalóky szerint még 1659. is itt volt. Dávid nevű jeles fia, a későbbi eperjesi, sajógömöri és osgyáni lelkész Surdon született 1656-ban. Schmal szerint Perlaky Légrádon is lelkészkedett volna, ennek idejét azonban nem tudjuk megállapítani. A Perlakyak predikáció-gyűjteményében Györgynek is van egy beszéde ezzel a jelzéssel: "Scribelat Georgius Perlaky concionator Surdiensis in domo parochiali Augusti 16. anno 1656." A beszéd Szentháromság ünnepe utáni 10. vasárnapra van irva 14 sűrű oldalra terjed; az első részben Jézus siralmáról, a másodikban Jeruzsálem pusztulásáról szól, melyet Josephus után nagy részletességgel írt le. Stilusában sok a régies szó és provincialismus. Hogy meddig volt Perlaky Surdon és itt vagy Légrádon fejezte-e be életét, azt nem tudjuk.[693]

Musay püspök Surdot 1661. az anyagyülekezetek közé sorozza. Fisztrovich György püspök 1668. jun. 8. Muray Vigil Istvánt avatta fel ide lelkésznek, aki Szalóky szerint még 1679. (talán inkább 1674) is itt lelkészkedett volna. 1682-ben pedig Rajczi (Rajki) András lett volna a surdi lelkész, akit már 1687. Légrádról űztek el a r. katholikusok. Surdot, mivel 1681. és már előbb is volt vallásgyakorlata, artikuláris gyülekezetnek ismerte el a hatóság.

A XVIII. század elején Kuzmics István feljegyzése és Szalóky Elek szerint 1714-ig Bokányi Ádám volt a surdi lelkész. (Bokányi Józsiás 1706. jánosházai tanító s 1725. kemeneshőgyészi lelkész volt.) Vele egy időben 1713. Weisz Pál volt a surdi tanító. 1714-42 lelkésze nem, hanem csak tanítója volt Surdnak s a nemespátrói lelkész szolgálatával éltek a surdiak is. Kiváló levita-tanítója volt azonban Surdnak ez időben is Árvai András, aki Petánczról számüzetve jött ide és 33 évig szolgált Surdon. 1742-51. Suhajda György, 1751-55. Berke Ádám, 1755-79. Kuzmics István volt a surdi lelkész. Ez utóbbi fordította le vend nyelvre az új szövetséget és jegyezte fel a surdi gyülekezet adadait. Árvái után kiváló tanítója volt még Surdnak Adamits, aki mint őrült Domonkosfalván halt meg. (Szalóky E. i. m. 24.)

Liszó. Az ily nevű pusztán Surd mellett a Vasmegyéből hitük miatt menekült vendek alapították a mai virágzó leánygyülekezetet. Bognár Mihály, Rapossa Balázs, Rapossa Iván (nem Lepossa?) és Smolz Márton menekülteknek Draskovics János gróf özvegye, Nádasdy Mária Magdalena adott 1718. menedéket. 1719-ben 14 család menekült ide, köztük a Zakócs, Szmodics és Loncsák családok. Ezek alapították a mai Liszó községet. (Szalóky E. 25. l.)

Nemespátró. Régi nemes község, mely 1323. már a somogyvári bencések birtoka volt. Neve Mátyás király idejéből is ismeretes, Bebők, Dömötörfy, Győrffy, Szakáll és Bolla pátrói ősi nemesi családok III. Károlytól 1719. régi kiváltságaik megerősítésével új adománylevelet kaptak. Későbbi nemesi családok pedig a Bögri, Fekete, Daxner és Szmodits család. A XVII. században csak Surdnak lehetett filiája, mert Musay püspök 1661. nem említi az anyagyülekezetek között. A község régi temploma a sághi puszta határában a "szentegyházi dülő" tetején állott, ahol ma is vannak tégladarab romjai. A "régi evangelica-lutherános templom", melyre a hivek a XVIII. században emlékeznek, Bebők Pál fundusán volt s valószinűleg még a török hódoltság idején épült. 1681. után talpakra épített fatemploma volt Nemespátrónak, amelybe Gyékényesről, Porrogszentkirályról, Liszóból, Bükkösdről és Surdról is jártak még r. kath. hivek is. Egy ideig ugyanis külön lelkésze is volt Pátrónak. Perlaky János (talán a surdi Perlaky György fia) ugyanis itt 1703. szept. 1. irta és mondta el egyik predikációját, mely nyomtatásban is megjelent a Perlakyak fentebbi predikáció-gyűjteményében. Szentháromság után való 13. vasárnapra irta ezt és szól benne: "de summa legis et Samaritano". Hiveit a beszédben boldogoknak mondja azokkal szemben, akiknek nincsen lelkipásztoruk. Boros István lelkész 1804. évi feljegyzése szerint Verbói, Filo és Rozár voltak Nemespátrón 1731 előtt lelkészek. Filót Iharosberénybe hívták meg, Rozárt pedig Porrogszentkirályba, ahol ez utolsó lelkész volt a József-féle türelmi rendelet előtt. (Verbói Mátyás 1646. szemerei lelkész volt. Rossiár Dániel 1695. jánosházai, Rossiár Sámuel pedig 1706. gelsei tanító volt. Lehet, hogy a kettő egy személy.) Az 1781. évi tanúvallomás szerint az 1731. előtt Nemespátrón működött és lakott lelkészek közül kettő halt meg ebben a községben.

A régi fatemplom 1720. már oly düledező állapotban volt, hogy azt többé kijavítani sem lehetett, hanem magánházban tartottak istentiszteletet. 1731-ben pedig új templomot építettek a Nagyfi Csikós Gergely és neje Szakál Ilona által ajándékozott telken. A templomépítéskor Árvay András lelkész-tanító szolgálatával éltek, aki Surdon lakott, akit a pátróiak is majdnem egyenlő arányban fizettek a surdiakkal s akit a hivek "tisztelendő mester uramnak" címeztek. Fábri Gergely püspök 1750. évi jegyzékében Surd filiájának mondja Nemespátrót. Már 1749. külön lelkészt akart ugyan, de Miskey Ádám kemenesalji esperes azt felelte Suhajda György surdi lelkésznek: "Pátrói uraimékkal is, mint azelőtt, légyen kegyelmetek szép egyességben. Nincsen most ideje, hogy két Praedikátort tartson, bár az egy maradhasson a két faluban." 1757-ben a jeles Kuzmits István surdi lelkésznek, ki a nemespátrói Szakál Teréziát vette feleségül, megtiltották, hogy a filiába kijárjon. Igy most csak a buzgó Kozma Miklós pátrói tanító predikált a gyülekezetben, de 1780. a megyei hatóság ezt is eltiltotta "a templomban való könyörgés tételtől, mert ez is predikállott és postillákat olvasott." Sőt ez évben még a régi oratóriumot is elvették tőlük. A türelmi rendelet után Pátró is régi vágya szerint anyagyülekezetté szervezkedett, imaházukat visszakapták s 1783. Nyirő Zsigmondot hívták meg első lelkészüknek.[694]

Sand a XVI. és XVII. század jegyzőkönyveiben még nem szerepel. Már a középkorban a Berzenczei Loránthok birtoka. 1536-ban Loránth Miklós, 1550. Nagy Máté volt a földesúra. Az 1565. évi török adólajstrom szerint már csak 6 házból állott. 1701-ben már puszta. 1754-ben néhány ideköltözött család vette bérbe s önálló jobbágyközséggé alakult, melynek a Szegedyek voltak földesurai. (Somogy m. mon. 136.)

Vése. Már a Hunyadyak kora óta a Véssey család birtoka. Véssey Miklós már 1474. birtokos volt Vésén és Dencsen. A család már a reformáció kora óta lutheránus s vallásazonosságot keresvén, a megyén kívül házasodtak. A XVIII. század közepéig négy izen csak egy-egy férfi tagja volt a Véssey családnak. Az 1754. évi nemesi összeirásban Véssey Ferenc nevét találjuk. E családból való Dunántúl feledhetlen, kiváló felügyelője Véssey Sándor. Inke és Déd községekkel volt Vése 1634. református gyülekezet. Régi jegyzőkönyveink nem szólnak róla. Fábri Gergely püspök 1750. évi feljegyzése szerint Paksi nevű ev. magyar tanítója volt s földesúrai a Vésseyek voltak. 1786-ban már mint anyagyülekezet osztatott be a somogyi esperességbe. (Thury E. 284. Somogy m. mon. 633. Eht. Eml. 377. 380.)

Nagybajom. A XVII. század elején evang. gyülekezet volt. A nagybajomi evang. hivek 1624-ben Ládoni Ferenc nevű esperesükhöz folyamodtak Légrádra s arról panaszkodtak, hogy a kiskomáromi ref. püspök az ő predikátorukat elmozdította, mivel ez reformátusból lett evangelikussá. Ezután, úgylátszik, állandóan ref. lelkészek szolgáltak itt. 1627-34-ig Laskói Sándor volt a nagybajomi ref. lelkész, kit alesperesnek is megválasztottak. Zalanthai Péter, volt szentkirályi evang. lelkész itt Nagybajomban tért át a reformátusokhoz.[695]

A község negyedrészét 1721. gróf Rindsmaul Zsigmond kapta adományúl, akitől 1723. Sárközy János vette meg. Ennek vendége volt 1734. Bél Mátyás. Itt töltötte gyermekkorát 1760. Virág Benedek s itt volt Sárközy István vendége 1798. Csokonai Vitéz Mihály. S ide vonult élte alkonyán Pálóczi Horváth Ádám (1797-1812), akinek neje Sárközy Jusztina volt. (Somogy m. mon. 115.)

Kisbajom. Itt már 1625. az a Zalanthai Péter volt a lelkész, aki 1631. Csepregen evang. lelkésznek avattatta fel magát, de Nagybajomban Laskói Sándor alesperes s több lelkész és világi ember előtt visszatért ismét a kálvinistákhoz. Kisbajomban volt 1634. is, de mint részegeskedőt említi a jegyzőkönyv, aki összevesz a polgárokkal és késhez is kap. (Adattár IX. 75. Thury E. 283. 287. Eht. Eml. 72.)

Udvarhely. 1550. E. Török János s 1583-96. Zrinyi György birtoka volt. 1660-ban is még a Zrinyieké. Ebbe a somogymegyei községbe avatta fel Kis Bertalan püspök a csepregi zsinaton 1643. junius 9-én Czeglédi Györgyöt lelkésznek Károly Ferenc surdi lelkésszel együtt. Ennek a Czeglédinek azonban igen hányatott élete volt. Mint galamboki református lelkészt Sárkány István kiskomáromi kapitány, mivel állítólag a törökhöz akart átszökni, 1618. elfogatta s katonák által Veszprémbe kísértette Pathay István ref. püspökhöz. Ez pedig Pápára vezettette és itt a várban tartották fogva. Pathay 1618. máj. 12. írta Kanizsai Pálfi János pápai ref. esperes-lelkésznek, hogy kérdezze meg, van-e felavatási bizonyítványa s nem hamisítvány-e ez. Még ha tudna is ilyent előmutatni, akkor is fogva tartsák megszámlálhatlan gonosztettei miatt (ob innumera eius flagitia). A pápai várban azonban állítólag Török István özvegyének, Gersei Petheő Margitnak kedvéért, aki lutheránus nő volt (muliercula ubiquisticae factionis), a helvét hitvallást a lutherivel cserélte fel s emiatt az özvegy őt kiszabadította börtönéből és titokban elbocsátotta.

Pathay püspök mindent megtett, hogy ezt megakadályozza. 1618. szept. 23. irta Pálfinak, hogy ha Törökné Czeglédit csakugyan Zvonarics Mihálynak, a hirneves lutheránus esperesnek táborába akarja besorozni, akkor tiltakozzék ez ellen tekintélyes követek (Vizkeleti, Uky János és András törvényszéki jegyző) által, hogy ők őrizet végett adták át ezt az embert s az özvegynek nincs joga őt elbocsátani. S ha nem adja őt ki nekik, akkor mondja meg az özvegynek, hogy bepanaszolják s felelni fog érte. Magát Czeglédit pedig intse meg Pálfi, hogy hivatalos tisztét ne gyakorolja, míg ügyét a zsinat el nem intézi. Ha ebben enged, akkor még jó reménységgel lehetnek iránta.

Czeglédi Pálfi feljegyzése szerint csakugyan áttért a lutheránusokhoz s a szentlőrinci zsinaton 1618. nov. 3. kimondták, hogy Czeglédi a határaikból örökre száműzessék. De 1619. aug. 24-én a körmendi zsinaton maga Czeglédi megjelenni nem mervén, néhány lelkésztársa kérte, hogy fogadják őt vissza s újra hasznavehető tagja lesz a papságnak. De mivel állhatatlanságát már a borbélyok és rossz szeműek is jól ismerték (cuius inconstantia lippis et tonsoribus notissima), nem lehetett az eklézsiát rávenni, hogy őt ez alkalommal még valami elfogadható előterjesztésre méltassa. Czeglédi így messze vidékre költözött. Pathay 1619. okt. 7. mint intő példára hivatkozik reá: "Szegedi Mártont is tartsák fogva, hogy az ellenfél harpiái a vargák barlangjából (Zvonaricsot gúnyolták varga fiának) ki ne repüljenek s el ne ragadják, miként Czeglédi esetében történt." 1621. Rakamazban volt lelkész Szabolcs megyében. De utóbb ismét visszajött Dunántúlra s a veszprémi esperességben volt lelkész 1627. Szóládon s 1628. Gadácson. Ennyi hányattatás után jelentkezett 1643. ismét az evangelikusoknál s a surdi lelkész társaságában Udvarhelyre avattatta fel magát. (Vagy talán ez már Czeglédinek hasonló nevű fia lehetett.)

A somogymegyei Udvarhelyt Musay Gergely püspök 1661. az anyagyülekezetek közé sorozta. De több szó nem esik róla jegyzőkönyveinkben. Ma Porrogszentkirálynak a szórványhelye.[696]

Tarány. 1536-ban E. Török Bálint, 1598. Zrinyi György volt a földesura s még 1660-ban is a Zrinyiek birták. Ebbe a somogyi községbe Kis Bertalan püspök a csepregi zsinaton 1631. jún. 25. Kenyeresi Istvánt avatta fel lelkésznek, aki mint "piscator Jesu Christi" irta alá a Concordia könyvét. 1654. júl. 30. pedig Nemeskéren Deselvics István légrádi esperes jelenlétében Musay püspök a légrádi születésű Ivánko Pétert avatta fel tarányi lelkésznek. Tarányt Musay püspök 1661. még az anyagyülekezetekhez számítja. Ma Porrogszentkirálynak szórványhelye. (Eht. Eml. 72. 89. 149. Somogy m. mon. 165. Ker. jkv. 27. 430.)

Eötvös. 1536. Pekry Lajos, 1550-ben Batthyány Mihály, 1573. Czindery Pál birtoka volt. 1628-34-ig Laskói Máté volt a református lelkésze. Musay Gergely püspök 1661. az evang. anyagyülekezetek közé számítja. Ma Vése filiája. 1651-ben Czeglédi György volt itt az evang. lelkész.[697]

Ecsény. A középkorban a székesfehérvári johanniták birtoka. 1598. Perneszi András a földesura. A XVIII. század elején puszta. Evang. német telepesek szállottak meg. Régi jegyzőkönyveinkben nem szerepel. Mint újabb telepítés 1760. keletkezett, 1784. óta van anyakönyve. A tolna-baranyai esperességhez tartozik.

Döröcske. 1703-ban még puszta volt. 1733 óta a Hunyady grófoké, kik 1750 körül németeket telepítettek ide. Bonnya, Gadács és Szili filiákkal 1757. keletkezett. Anyakönyve 1787 óta van. Egy Derecske nevű községben a szentkereszti születésű Lang György volt lelkész 1620-ban, ki innen 4 év múlva Kuntaplócára távozott. De ilyen nevű község Bihar, Heves és Sopron megyében is van. (Hornyánszky V. Beiträge 302. Somogy mon. 141.)

Segesd. Erről azt mondja Thury Etele Kanizsai Pálfi János feljegyzése nyomán, hogy 1634 körül az evangelikusok elfoglalták a reformátusoktól Marczali, Gomba és Somogyvár községekkel együtt. Segesdet Pálfi már 1612. a kiskomáromi esperességhez tartozó ref. gyülekezetnek mondja. 1618-27-ig Laskói Máté volt a lelkésze, aki nem járt el a gyűlésekre s még 1627-ben is mint fel nem avatott (inordinatus) említtetik. 1634-ben Laskói Eötvösön volt lelkész és Segesdnek ekkor csakugyan nem volt ref. lelkésze. (Adattár VIII. 22. 30. IX. 75. 100. Thury E. 282. 284.)

Marczali. Evang. gyülekezet volt a XVII. század elején s talán már a reformáció korában is. A református jegyzőkönyvek nem számítják a magukénak, de Thury Etele mégis a reformátusoktól az evangelikusok által elfoglalt gyülekezetnek mondja Gombával együtt. Kis Bertalan püspök 1625. jún. 3. a csepregi zsinaton Marczaliba avatta fel lelkésznek Végh Szakonyi Jánost, aki még 1636. is itt működött. Református feljegyzés szerint ugyanis "Szakonyi Kóbor János marczali ubiquitárius lelkész is jelen volt 1636. febr. 27. a kiskomáromi zsinaton, ahol Czeglédi Pál pápai református esperes-lelkész biztatta a hozzájuk való áttérésre, de nem ért célt vele". A kétféle név bizonyára egy személyre vonatkozik. 1657-ben Szigethi István volt Marczali református lelkésze. Így tehát ismét a reformátusok szerezték vissza. Több adatunk nincs Marczaliról. Musay püspök 1661. már nem említi az anyagyülekezetek között. (Payr, Eht. Eml. 69. Thury E. 284. 290. 339.)

Marczali mezővárosnak és a Marczaliaknak jelentékeny szerepük volt már a középkorban is. Plebánusai már 1333. pápai tizedet fizettek. Temploma Szent Ányos tiszteletére volt felavatva. IX. Bonifácius pápa 1404. megengedte, hogy István marczali plebánust a gyóntató általános feloldozásban részesítse. Pálos kolostora is volt kint a remeteségben Szent Domonkos tiszteletére, melynek a Marczaliak 1475. egy malmot ajándékoztak. A Marczaliak után 1513. Báthory György, István és András voltak itt a földesurak. (Békefi R. A Balaton környékének egyházai 104. 243. 274.)

Somogyvár. Marczalitól keletre. Az itteni bencés apátság, melyet Szent Egyedről neveztek s melyet 1091-ben még Szent László király alapított, Somogy vármegye egyházi életének igen korai és leghatalmasabb központja volt. Szent László itt volt halála után eltemetve, csak később vitték át tetemeit Nagyváradra. Ez a királyunk nagy tisztelettel volt a francia bencések, különösen a clugnyek és a flaviavölgyi Saint-Gilles bencés zárda iránt. Ennek apátja Odilo a somogyvári apátság alapításakor 1091. jelen is volt és László király Somogyvárt ennek a francia apátságnak hatósága alá rendelte, amellyel szoros összeköttetésben is állott. Az itteni zárda és templom francia hatás alatt régi román stilusban épült. A somogyvári apát és a szerzetesek 1204-ig franciák is voltak. De Imre király Bernát spalatói érsek személyében magyar apátot nevezett ki, aki korbáccsal és fegyverrel űzte el az idegeneket s magyar szerzeteseket vitt a helyükbe. Az összeköttetés Saint-Gilles apátjával a történtek után is fennmaradt, Saint-Gilles apátja 1417. a konstanci zsinaton panaszolta Zsigmond császárnak, hogy a somogyiak régtől fogva nem küldték el hozzájuk képviselőiket s kéri, hogy anyamonostorukat a somogyi apátság visszacsatolásával erősítse meg.[698]

Somogyvár a középkorban hiteles hely is volt s a hahóti apátság is ennek volt alárendelve. De a barátok erkölcsi élete nem volt valami mintaszerű. Az ősi somogyi rossz szokásban, a verekedésben, úgylátszik, a barátok jártak elől. A XIV. század végén, midőn Egyed tatai apát mint a távollevő kormányzó (commendator) helyettese jött Somogyvárra s itt a laza erkölcsű barátokat szent életre, Szent Benedek szabályainak követésére intette, a szerzetesek engedelmesség és jó szó helyett egy akarattal rohantak rá Egyed apátra, jól elverték s még jobb kezének gyűrüs ujját is levágták. IX. Bonifatius pápa 1400. nov. 1. külön bullával adta meg Egyed apátnak a jogot, hogy levágott ujjal is misézhet. (Békefi i. h. 197.)

Ismert apátjai még Somogyvárnak: Fegyverneki Dénes 1470-ből és Csaholy Péter 1506-ból. Thurzó Gergely zalavári apát jelentése szerint a zárda 1508-ban igen szomorú, düledező állapotban volt s az öt rendtag közül kettő öreg, egy vak. Lancsics Mihály apát idejében (1512-27) történt meg a bencés apátságok reformálása. I. Ferdinánd 1530. Szalaházy Tamás egri püspöknek adományozta az apátságot, de nem foglalhatta el. 1535-ben Pereghi Albert pécsi prépost, Nádasdy Tamás és Dévai Biró Mátyás jó barátja lett a somogyvári apát. (Békefi i m. 200.)

Az apátságon kívül plebánája is volt Somogyvár mezővárosnak Szent Péterről és Szent Györgyről nevezett parochiákkal. 1402-ben Tompos János, 1529-ben pedig Zathai János volt a plebánusa. (Békefi i. m. 110. l.)

Somogyvár régi földesurai és patrónusai közül kiválóbbak voltak: Marczali Miklós és Dénes 1410 óta s a Báthoryak 1474 óta. 1513-ban Báthory István és András kötött szerződést Somogyvárra nézve Báthory György feleségével, Buzlay Katalinnal. 1520 és 1530 között Enyingi Török Bálint kezén volt a vár, kinek a naplóiró Martonfalvay Imre volt az udvarbírája. 1542-ben Báthory András hagyta meg Török Bálint feleségének, Pemflinger Katalinnak, hogy Somogyvárt hűtlenség terhe alatt adja vissza, ami meg is történt. Zrinyi Miklós 1555. irta róla Nádasdy Tamásnak: "Ha a török Somogyvárt felépíti, jaj akkor Kanizsának, Csurgónak, sőt Pettaunak is," A helynek tehát nagy hadászati jelentősége volt. (Békefi i. m. 274.)

Török Bálint és Pempflinger Katalin idejében bizonyára Somogyvárott is voltak az evangeliumnak hirdetői. Thury Etele mint az evangelikusok által a XVII. század elején elfoglalt gyülekezetet említi Somogyot. Ez a hely pedig Somogyvárral azonos, melyet a régi források sokszor említenek Somogy néven is. (Thury E. Ehker. tört. 284.)

Köttse. (Régente Kékcse.) 1560. Perneszi Farkas, 1583. Batthyány Farkas tulajdona, a török világban elpusztult. Régi jegyzőkönyveinkben nem szerepel. Szeniczei Bárány György feljegyzése szerint 1725-ben alakult Fiad német gyülekezettel együtt. A török kiüzése után alakult új német telep lehetett ez is. Anyakönyve csak 1783. óta van. A lelkésze 1742. Harmónia Mihály volt. (Somogy mon. 99. Eht. Eml. 354. 355.)

Bábony. Régi község, mely a török világban pusztult el. Mint evang. gyülekezet szintén csak újabb telepítés. Szeniczei 1742. előtt Farkas Ferenc és Szilvágyi István. (Somogy mon. 116. Eht. Eml. 353. 355.)

Torvaj. Ez is 1723. körül alakult, a gyülekezet tagjai tótok voltak. Első lelkészük Tomcsányi György volt. (Eht. Eml. 353. 355.)

Tab. Régi község, 1598. Nádasdy Ferenc birtoka volt. 1660. után elpusztult. Az 1715. évi összeirás szerint 3 év óta települt be. Már a XVII. század elején volt református gyülekezete s a kiskomáromi református esperességhez tartozott. 1618-ban Erdélyi Lukács, 1624-ben Szokoli Gergely, 1627-ben Kálnai András volt a tabi ref. lelkész. A későbbi zsinatokon már nem szerepelnek a tabi ref. lelkészek. Evang. gyülekezet valószinüleg csak 1700 után a tót telepesekből alakult itt. Keletkezési éve a Névtár szerint 1717. 1718-ban Velits Péter volt a tabi tótok lelkésze (pastor Slavorum), akivel Bárány György a Sió folyón való átkelésekor márc. 24. találkozott. Ez a Velits 1706. dabronyi tanító s 1711. oroszláni lelkész volt. Velits utóda Tabon Tomcsányi György s majd Masnitius János lett, ki előbb Oroszlánon volt tanító s még 1741. is Tabon volt. Ugyanitt lelkészkedett Hrabovszky Jakab is, aki Sámuel nevű fiában püspököt is nevelt a kerületnek. 1750-ben Fábri Gergely jegyzéke szerint Vörös Zsigmond volt a tabi lelkész. 1757-ben Bárány János püspök ágyban fekve betegen avatta fel Tabra Piringer Mihályt. 1775-ben Vadkerti György, 1780-ban Schingler József, 1807-ben Krisán Pál s 1820-ban Suhajda Pál volt a tabi lelkész. (Adattár VIII. 22. 30. IX. 59. 100. 109. Győri esp. jkv. Eht. Eml. 213. 353. 355. 377. Hornyánszky V. Beiträge.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942
zeneszerző, orgonaművész, orgonatervező, karnagy
79 éve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2021
33 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2021
58 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 22 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!    *****    Amikor nem tudod mit tegyél és tanácstalan vagy akkor segít az asztrológia. Fordúlj hozzám, segítek. Csak kattints!    *****    Részletes személyiség és sors analízis + 3 éves elõrejelzés, majd idõkorlát nélkül felteheted a kérdéseidet. Nézz be!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek érdemes belenéznie. Ez csak intelligencia kérdése. Tedd meg Te is. Várlak    *****    Új kínálatunkban te is megtalálhatod legjobb eladó ingatlanok között a megfelelõt Debrecenben. Simonyi ingatlan Gportal