//palheidfogel.gportal.hu
//palheidfogel.gportal.hu

„Én hiszek az Istenben, mint egy Személyben. Az életem egyetlen percében sem voltam ateista. Én még a diákéveimben elutasítottam Darwin, Haeckel és Huxley nézeteit, melyek teljesen elavult lehetetlen nézetek.” Einstein Albert (1879–1955) modern fizika egyik alapítója, Nobel-díjas:


Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. János 3,16


 

 

Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik
szívem. Zsoltár 28,7

… „amikor az ember Kálvint olvassa - akár egyetértően, akár fenntartásokkal - mindenütt és minden esetben úgy érzi, hogy egy erőteljes kéz megragadja és vezeti."  Karl Barth

.


Theológia, Történelem, Graduál, Zsoltár


Heidfogel Pál

lelkészi önéletrajz - 2015


Családi Honlapom:

//heidfogel-domjan.gportal.hu

phfogel@gmail.com

 

 
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

www.refzarszam.hu

shopify site analytics
 

Heidelbergi Káté 1563

 

II. HELVÉT HITVALLÁS

 

A GENFI EGYHÁZ KÁTÉJA

A GENEVAI Szent Gyülekezetnek CATHE- CISMUSSA
 
Avagy A Christus tudományában gyermekeket tanító  FORMATSKÁJA 

M.Tótfalusi Kis Miklós által 1695 esztend 

A Genfi Egyház Kátéja 1695 Ennek ismertetője.

Kálvin János: A Genfi Egyház Kátéja Pápa 1907.
www.leporollak.hu - Németh Ferenc munkája

Hermán M. János: A Genfi Káté útja Kolozsvárig

- Fekete Csaba Káté, egyház,tanítás 

 

IRTA: Kálvin János

 

KÁLVINRÓL IRTÁK

 

Kálvin évfordulók

 

KARL BARTH 1886-1968

 

Bibó István

 

Biblia - Ó és Újszövetség Próbakiadás -

 

Bibliakiadások, könyvek
Magyar biblikus irodalom

 

Biblia év, évek után

 

Dr Csehszombathy László
szociológus 1925-2007

 

OSCAR CULLMANN 1902-1999

 

Egyházi Zsinatok és Kánonjai

 

FORRÁSMŰVEK

 

GALSI ÁRPÁD
Jakab, az Úr testvére

 

A Károli Református Egyetem Hittudományi karán 2009-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott formája...

Az ősgyülekezet vezetője, Jakab a születő keresztyénség egyik kiemelkedő alakja... fontos, hogy Jakab, az Úr testvére méltóbb figyelmet kapjon. A különböző Jakab-tradíciók felvázolása révén…elemzi Jakab teológiáját .

E könyv hézagpótló a hazai tudományos életben,  a nemzetközi ku-tatás viszonylatában is újat hoz ...azáltal, hogy újszövetségi teoló-giai szempontból kívánja újra-gondolni Jakab szerepét. L’Harmat-tan Kiadó, 2012 - 283 oldal


2. Evagéliumi kálvinizmus szerk Galsi Árpád Kálvin kiadó

 

 

Dr GÖRGEY ETELKA lelkipásztor, iró

 

1. Közösség az Ószövetségben

2. Biblia és liturgia

3. Pártusok és médek...

4. Isten bolondsága

5. Éli, éli, lama sabaktani?

6. Minden egész eltört?

7. Siralmak és közösség

 

HARGITA PÁL
református lelkipásztor


Istvándi 1924-1996 Pápa

 

Keresztény filozófia

 

Dr (Kocsi) KISS SÁNDOR

 

Kommentár 1967 és

 

Dr KUSTÁR ZOLTÁN

 

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER
1532-1572

 

DR NAGY BARNA

 

Dr PÓTOR IMRE

 

Dr RAVASZ LÁSZLÓ püspök

 

SZEGEDI KIS ISTVÁN


1505 - 1572 REFORMÁTOR

 

SZENCI MOLNÁR ALBERT

1574 - 1633

 

Theológiai irodalom

 

Temetési beszédek

 

DR TÓTH KÁLMÁN
theológiai professzor


1917 - 2009

 

DR. TÖRÖK ISTVÁN

 

Dr. VICTOR JÁNOS (1888-1954)

 

Régi magyar Irodalom

 

Régi könyvek és kéziratok

 

XX. század Történelméhez

 

Webem - itt

 

PDF - MP3 - Doc - Odt formátum

 

Teremtésről

„A Világegyetem teremtésének elve teljesen tudományos is. Az élet a Földön a leg- egyszerűbb formáitól a  legbonyolultabbig – az intelligens tervezés eredménye.” Behe Michael J. biokémikus-professzor, a Darwin fekete doboza – Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása könyvéből
 
 
- Gróf Széchenyi István: Lovakrul
- Gróf Széchenyi István: Lovakrul :

4.A’  L Ó N A K A’ FUTTATÁSHOZ VALÓ ELKÉSZÍTÉSÉRÜL, ÉS A’ VERSENEZÉSRÜL.

4.A’  L Ó N A K A’ FUTTATÁSHOZ VALÓ ELKÉSZÍTÉSÉRÜL, ÉS A’ VERSENEZÉSRÜL.


 

A’  L Ó N A K
A’ FUTTATÁSHOZ VALÓ ELKÉSZÍTÉSÉRÜL,
ÉS A’ VERSENEZÉSRÜL.

Az állatnak physikai organisatioja ritkán, vagy csak pillantatokig van egészen tökélletes Egybenhangzásban. A’ test létele vagy sthenikus vagy asthenikus - mindenkor az egyikre vagy másikra inkább hajlandó - és a’ természet, melly az állati alkotmány rendes munkálodásait szünet nélkül előmozdítani törekedik, mindég küszködik ezek közül egyike ellen. Ha a’ Sthenia vagy az Asthenia hatalmat nyer, és a’ természet többé nem elegendő erős, minden részek között fentartani ‘s eszközölni azon Egybenhangzást, melly a’ tökélletes Jóllétel ‘s Egészség, akkor a’ test megbetegszik és az Orvos olly szereket nyújt, mellyek a’ természetet felsegítik, hogy az a’ nyavalán megint diadalmaskodhassék. Ha a’ természet a’ győzésre már elégtelen, a’ legjobb Orvosiszer sem használ többé, és az egész alkotmány gyuladás által, vagy erőfogyatkozás miatt összerogy.

A’ lehető legnagyobb Egészség és Betegség köztt száz és száz csak nem észrevehetetlen lépcső van.

Hogy pedig egy állat testi tehetségeit - annak lehető legnagyobb erejében használhassuk - elkerülhetetlenül szükséges - hogy azokat az elérhető legmagosabb lépcsőre emeljük. Ezt eszközölni ‘s p. o. egy lovat egy bizonyos napra ‘s órára olly állapotba hozni, hogy az éppen akkor, mikor a’ pályára kiáll - az egészség és erő lehető legmagasabb pontját elérte legyen, teszi az  E l k é s z í t é s  M e s t e r s é g é t.

A’  K é s z í t ő  nagyobb vagy kisebb tudományja ‘s ügyessége, több vagy kevesebb tapasztalása és belátása ‘s tán szerencséje is határozzák-el ezen mesterség körét, és annak tökélletesebb vagy tökélletlenebb űzését. A’ legtökélletesebb készítő azt eszközölné, hogy a’ Ló physikai alkotmányában minden belső munkálódások és mozgások a’ lehető legnagyobb megegyezéssel történjenek-meg: hogy benne minden részek magok között legnagyobb aránysulyban legyenek, és hogy az éppen akkor, mikor szaladnia kell, érje-el az ő individualis tökélletessége ‘Akmejét’.

A’ lovat egy kevéssé jobb karba hozni, azt némünémüképpen a’ futáshoz és más haszonvételekhez szoktatni, ahoz minden Kocsis, minden Lovász érthet; - az nem nagy mesterség, de azt arra a’ pontra emelni, mellynél magasabbra mechanica organizatiojánál fogva már nem juthat, ahoz őszhaju tapasztalás és a’ természetbe mély belátás szükséges.

Kiki tudja, hogy lova jobban, és tovább megyen őszkor, ha már nyaratszaka rendes mozgásban volt, mint hosszu tél után, ha sokáig hevert. Kiki tapasztalja, hogy lova erősebb és tartósabb ha már jó időtül fogva bőséges zabbal élt, ‘s módosan vették hasznát, mintha azt csak ma hoznák ki a’ fűbül, a’ hol hónapokig legelt ‘s nem dolgozott. Ugy kiki észre vehette, hogy éppen azon ló egyszer serényebb másszor tunyább, és hogy tehetsége is változik - valamint az emberben a’ kedv - ámbátor valamelly szembetünő betegség jelét nem mutatja.

Igy a’ közönséges életben, a’ mindennapi haszonvétel, a’ szokásban lévő gond, és utánnalátás által elegendőképpen elkészíthetjük lovainkat átaljános foglalatosságaink ‘s gyönyörüségeinkre: - mire is volna szükséges és mi nagy hasznot hajtana átaljában, ha gondosabb Elkészítés által - egy órányi kocsizásunkat egy minutával, vagy egész napi utazásunkat egy fertály orával rövidíthetnénk is, kivált ha meggondoljuk, hogy esztendei rendes, és tudományos Elkészítések tán több pénzünkbe kerülne, mint igás lovaink megszerzése.

De a’ pályagyepen - a’ hol fél, de század rész secunda is elegendő; hogy a’ ló diadalmas vagy meggyőzött - nyertes vagy vesztes legyen - már más a’ kérdés, már más a’ feladás! Illy czélra a’ lovat, minden Tudománnyal, minden Rendel kell elkészítenünk, hogy ha azt hijába, és ok nélkül nem akarjuk nyargalni; sőt annak inkább azt a’ lehetőséget engedni, hogy tökélletesebb lételének hasznát vehesse.

A’ legjobb és legnemesebb ló olly állapotban lehet, hogy azt egy igen középszerü is meggyőzheti. Én egy hitvány paraszt lóra fogadok mingyárt, - ha az mindég mozgásban van ‘s madárhusu - egy igen nemes keleti ménló ellen, melly kanczákat hág ‘s azért egy kicsinyt kövérre van hizlalva, nem is igen járják. De nem volna e esztelenség sőt kegyetlenség illy nemes állatot olly állapotban a’ pályára léptetni, mellyben neki legkisebb hihetősége, de még lehetősége sincs az ő vetélkedő társán diadalmaskodni!

És azért meg sem is foghatom, egy gondolkodó ember, hogy hozhatná az éppen el nem készült lovát a’ pályára. Ha valaki pénzben fogad, és lovát a’ futáshoz annyira, a’ mennyire lehet, előre el nem készíti - az a’ pénzét vagy kidobja, vagy elajándékozza. De ha csak mulatságért futtatná is az éppen el nem készült lovát, még akkor sem cselekednék helyesen, mert Szegénynek legkisebb lehetőséget sem engedne, magát jó ‘s derekasnak mutatni. És ugyan mi jó mulatság volna a’ fűbül, vagy ménesbül csak éppen most kifogott - bár mi jó és nemes, de erőtlen, és bádjadt csikót minden meggondolás nélkül zaklatni?

Én legalább illyenekben nem gyönyörködhetném, és csikaimnak, mellyeket minden gondal nevelgetek - azt a’ Lehetőséget, hogy minden természeti tehetségeiket ‘s a’ szerencse ajándékait is legnagyobb mértékben használhassék - mindég fentartani, kötelességemnek vélem.

Hogy is türhetném azt, ha Szegényeket - olly gyengén, és tehetetlenül mint azok együgyüen felserdültek - a’ pályakörén sarkantyuzni, és ütni, lehelletekbül egészen kifogyni ‘s olly lovak által meggyőzettetni látnám; mellyeket ők, ha rendesen előre a’ futáshoz lettek volna szoktatva, igen könnyen kifuthatnának.

Ha egy Spanyol Colonista, rabszolgáját, kinek jeles testbéli tehetségei vannak, arra kénszerítené, hogy az bilincselt lábbal - árkokat szökjék, nagyokat ‘s sebeseket lépjen - - miként vélekednénk róla? Mit gondolnánk azon Vezérrül, ki derék Bajnokait tompa és romlott fegyverrel, - az Ellenségnek közepébe vezetné.

Vagyon egy igazságérzés, egy kötelesség, melly bennünket az állatokhoz éppen ugy köt valamint az emberekhez.

Az erősebb karba való hozás, az a’ czél, mellyet az elkészítésben elérni kell.

Már ezen tárgyban csak az Angoloknak van tapasztalások. Ezt ők ezer meg ezer próbák által Századok lefolyta után tették magokévá. Nem nevetséges e azért, ha ollyan, a’ ki systema szerint való Elkészítésrül alig hallott csak beszélleni is, hibákat, természet ellen való módokat, előitéletes szokásokat akar feltalálni ‘s vet szemekre ollyanoknak, a’ kik effélékben megőszültek?

Tagadni mindazáltal nem lehet, hogy az Elkészítésben sok hijábavalóság, sok szemfényvesztés is fordul némelly helyeken elő, de azok ‘Figurája, csak a’ gyáva szokott lenni, a’ ki minden más horogba is kap, akármelly Szerencsebajnok vetné is ki neki. Az egészséges eszü ember - a’ ki egyiknek azért nem hisz többet, mert külföldi az öltözete ‘s hajában tán hajpor van - másiknak pedig azért nem kevesebbet, mert szürben jár ‘s fésü tartja zsíros haját: - a’ ki nem arra ügyel, hogy ki mondja, hanem hogy ki, mit mond - az könnyen de igen nagyon könnyen kifogja mindég találni, mi igaz, - mi nem. Ő vagy maga fog próbálni, vagy azok tanácsával élni, a’ kik próbáltak. Jól tudja, mi a’ legszebb és legjózanabb Theoria, a’ régi Praxishoz hasonlítva? Egy Lóorvos, a’ ki a’ lólábának minden idegeit annyira esmeri, hogy azokrul egy hétig is beszélhetne, de még lovat nem patkolt, nem fogja e inkább megnyilazni lovát, mint az a’ falusi kovács, a’ ki ezereket vasalt már, ámbár azt sem tudja, mi az ideg.

Egy Készítő vagy Gyakorló, angolul  ‘T r a i n e r’  - kinek nagy híre, és hetven esztendős korában nagy tapasztalása volt - nékem egykor azt mondá: hogy a’ lónak, melly a’ szaladáshoz jól el vagyon készítve, ollyannak kell lenni, mint egy muzsikabeli hangeggyezetnek, mellyben egy bal hang sincs. Én ezen magyarázatot nagyon helyesnek találtam. Ő az által azt akarta mondani, hogy sem az igen kinyugodott, sem az igen kifárosztott ló nem jó a’ gyepre, - a’ ló se kövér ne legyen, mert ugy a’ sok hus, és zsírral megtölt tüdeje a’ szaladásban könnyen hátráltatja - de igen sován se, mert akkor megeshetnék, hogy gyomra, és inai gyengülhetnének.

Megtörténik sokszor, hogy négy angol mértföldnyi a’ futás, és hogy valamelly ló csak fél fővel marad hátra ‘s veszejt. Már ha ezen igen csekély hátra maradásnak, melly által egyik Fél talán Vagyonának nevezetes részét veszti, - szinte egy magyar mértföld távolságra! - mathematice megkelletett esni - az az: hogy semmi mód által az a’ ló, azt az egy arasznyi hosszat, olly nagy utban, éppen azon idő alatt nem hagyhatta hátra; akkor bizonyosan mind az, a’ ki a’ lovat készítette, mind pedig a’ ki lovagolta, jól értették dolgokat; az elsőben nagy tudományt ‘s tapasztalást, a’ másikban ritka testi erőt ‘s csendes vért mutat.

- - - - - - - - - - - - - - -

Lássuk már miképpen lehet valamelly lovat illyen egyező hangu aránysulyba hozni, a’ hol ollyatén kis elmaradás, vagy csak egy pár linea messzeség ezereket a’ zsebbe hozhat, vagy abbul ezereket kivihet.

Ha a’ lóban, mellyet elkészíteni akarunk, semmi organika hiba, semmi elhatározott betegség nincs: mindenek előtt annak fajtáját, ideje korát, lábait és gyomrát kell tekintenünk.

Ezeknek minémüsége és miben volta határozza-el a’ ló gyakorlásában ‘s elkészítésében azon számtalan  Á r n y é k o z á s o k a t,  mellyeket az ügyes és eszes készítőnek, az ő eszközlésében mindég szemei elótt kell tartani.

Van sok rendszabás ugyan, hogy miképpen kellessék az elkészítendő lóval bánni, de a’ kivételek olly számosak, hogy azoknak hasznát venni, sok gyakorlás nélkül csak bajosan lehet.

Azt mindazáltal csak nem bizonyosan, és mint valamelly fő regulát lehet állítani: hogy laxans Szerek, néha Érvágások ‘s többszöri Izzasztások nélkül a’ lovat tökélletesen a’ futásra elkészíteni nem lehet.

De probáljuk-meg a’ dolgot - és ne hogy több kölönösségek által, mellyek minden lónak sajátjai, a’ dolgot zavarodásba hozzuk, tegyünk fel valamelly egyes esetet ‘s válasszunk egy tellyesvérü három esztendős csikót, mellynek lábai alkalmasint jók, de gyomra kényes, és fogjunk annak elkészítéséhez.

Hol és hogyan neveltetett? Istálóban, mezőn, puszta füvön ‘s száraz szalmán, vagy elégséges zabon? Nagy e, erős e már időkorára, vagy még hátra van a’ növése? alkotmánya millyen, tömött e, nyulánk e? Nemzetsége Ágazatjában - vagy hogy világosabban mondjam, a’ Familiájában nincs e valamelly közönséges elrejtett gyengeség, vagy valamelly különösség és kikülömböztető tulajdonság? ‘s a’ t. Hány megfontolásra és kitalálásra való kérdés ‘s csak egy esetben! Ha a’ ló vén, már hágott, vagy nem tellyesvérü ‘s a’ t. hány modificatiok fordulnak még akkor elő! Ha csikónk sanyarun élt ‘s hitvány, és azon felül kényes természetü, már sokkal több idő kell elkészítésére. Azzal kell most kezdenünk, hogy lassan lassan jobb husba és erőbe jöjjön: azt pedig a’ fő regula szerint, mellynek, el ne felejtsük, számos kivételei vannak, másképp nem eszközölhetjük: mint sok és rendes mozgás, legjobb eledel, lehető legnagyobb tisztaság, és ollykori hastágító Szerek által. Ebben az utolsóban talán megütközik az Olvasó?

A’ mindennapi tapasztaláson alapított rendszabás arra oktat: hogy a’ Fühus, a’ lóban nem alkalmas a’ szaladásra, hanem csak a’ Zabhus: és Zabhus is pedig csak ollyan, melly jó zab és sok ‘s rendes mozgás által támadott.

Csikónkat tehát ki kell vetkeztetnünk a’ fühusbul, hogy rá tömöttebb zabhust ruházzunk, és hogy lehet azt másképp eszközölnünk, mint Tágító-Szerek, lassu Páralás és Izzasztások által.

De a’ Tágítószernek, még más haszna is van, és arra egyébben is van szükség.

Az Elkészítésben lévő ló annyit lép, annyit vágtat, annak olly jó eledeleket nyujtanak ‘s olly mennyiségben, azt olly szorgalommal tisztítják és dajkálják, annak mozgásai, és nyugtai olly rendesen folynak, hogy az a’ felette nagy erő ‘s egészség miatt a’ gyuladásra igen hajlandó: a’ legkisebb belső Elvétés, a’ legveszedelmesebb tüdő, máj, vagy velő gyuladását hozza maga után, mellynek következései annál nagyobbak és szaporábbak, mennél közelebb van a’ ló az erő ‘s egészség azon tökélletessége pontjához, mellyre azt emelni, a’ Készítőnek legohajtottabb szándéka, és minden törekedése - a’ legcsekélyebb külső ütés pedig szörnyü dagadásokat okoz egy olly testben, mellynek ha már közel van a’ pálya napja a’ személyesített ‘Stheniának’ kellene lenni. Már illy környülállásokban nem jó és nem czélarányos e - egy kis Hüsítőszer - tán egy kis Érvágás is?

A’ mi csikónk tehát már egy két dosis Tágítót bevett, mellyet minden körülnézéssel kelletett neki adnunk, mert ő a’ mint feltettük, nagyon kényes. Most vágtatásait már jobban, számosabban és sebesebben kezdi végbe vinni; és az ügyes Lovas gyerek csendes móddal őtet lassan vágtatásaiba a’ legegyenlőbb aránysulyba hozza, ne hogy jobbra ‘s balra düledezzen, és az által vágását rövidítse.

Lábai most tán dagadnak, gyomra nem igen emészt, tán kifárosztottuk. Itt szükséges az eloszlató az erősítő Szer és egy kis nyugvás.

Most már csikónk naponként erősödik, - csak vágtatásaiban nem igen halad, lélekzete nem engedi. Azért most izzasztanunk kell. A’ mi pedig az izzasztást illeti, magam is megvallom, hogy csudálkoztam, midőn legelőször 2-3 esztendős csikót sok pokróczal megrakva láttam egy magyar mértföldet vágtatva átfutni ‘s ugy izzadni, hogy a’ víz róla csak csurgott, lehelletét pedig ugy elveszteni, hogy alig tudta, honnét szívja szaporábban a’ levegőt.

Azonban akár melly nagyon megütődtem is, midőn ezt legelőször láttam, azért még is most egyebet nem mondhatok, hanem, hogy ez is czélarányos és szükséges. - Ezen bánásmód által a’ ló tüdején, valamelly erőszak esik, melly azért szükséges, hogy a’ tüdő táguljon, magában sok levegőt tarthasson, és mind azt a’ zsírt kihajtsa melly ott összegyűlni szokott.

A’ Theoriában e’ dolog azon Talpigazságra van állítva, mellyet már fennebb érdeklettem, hogy t. i. a’ természet kivánságainknak, ha azt valamelly gyakorlás, és bizonyos bánásmód által néki tudtára adjuk, engedni szokott; - a’ Praxisban pedig a’ mindennapi tapasztalásra épült, melly azt nyilvánosan erősíti, hogy izzasztások nélkül a’ lovat sebes futó állapotba hozni nem lehet.

Csikónknak ezen izzasztás, bár mi kizaklatottnak látszott is szegényke lenni, nem ártott egy cseppet is, mert már több három hónapnál, hogy arra elkészítgetjük: nem is nyargaltattuk őtet sebesen, hanem a’ némünémüsége szerint. Csikónknak szeme inkább fénylőbb lett, tüdeje tágult, minden testi munkálódásai benne legrendesebben folynak, és az egészség jele minden mozdulásaiban inkább ‘s inkább észrevehető.

Mi most minden állhatatossággal, és szorgalommal folytatjuk hosszabb ideig vágtatásait, és nagyobb nagyobb mértékben eszközöljük izzasztásait.

S ime, végtére felderült azon reggel, hogy csikónknak megvívni kell! De mit viszünk a’ pályára? nem többé egy gyenge, gyáva csikót - hanem egy erőtül, és egészségtül pezsgő lovat, mellynek szőre mint a’ tükör, szeme mint a’ villám, inai mint az aczél - ‘s melly repülve győz. -

Én tán nagyon könnyen tettem csikónkat diadalmassá, mert azt vettük-fel, hogy kényesecske: - ollyant pedig illendően a’ pályára hozni, bizony nem tréfa - azért engedelmet is kérek.

Állítsunk most egy más csikót az Elkészítésre. Legyen annak igen jó gyomra, melly a’ fát is megemésztené, legyen jó vastag tömött teste, de lábai vékonyak és gyengék. Már ezzel hogy fogunk boldogulni? Ha Tágítószert nem adunk egy huzomban, ugy meghízik mint a’ gőböly, mert izzasztani rosz lábai miatt nem igen merjük: ha pedig mindég hasát tágítjuk, végtére elrontjuk a’ gyomrát, ‘s igy a’ többi részei is gyengülnek. Bizonyos pedig, hogy caeteris paribus ‘a’ jobb gyomor győz a’ gyepen’.

Illy lovat becsületesen a’ gyepre vinni, ne hogy a’ Készítő tudatlanságáért ‘s gondatlanságáért vádoltassék, igen nehéz.

Hát a’ vén lóval hogy fogunk bánni: és egy ollyannal, melly ha a’ futásnapját előre érzi, többet már nem eszik? Mit cselekszünk avval, melly a’ pályakörébül mindég félre tér ‘s kitör? ‘s a’ t.

Ezekrül még sokat tudnék mondani, de a’ tárgy nem érdemli, hogy egészen kimerítsük ‘s azért berekesztőleg csak azt kérdem még, mind ezekben van e valami Előitélet, valami Előlelfoglalás, valami Szemfényvesztés? Én a’ lónak a’ pályára való elkészítését egy felhuzott hurhoz hasonlítom, melly annál magasabb ‘s tisztább hangot ád, mennél jobban huzzák - de egyszerre elpattanik, ha a’ természeti tartósságán tul vonatik. ‘S így minden esetre a’ lassu és hosszas Elkészítés tanácsosabb, így a’ lassu és hosszas mozdulások bátorságosabbak, - ámbár azokat is némünémüképpen azon pályakörökhöz kell alkalmaztatni, mellyeknek átfutásokra a’ lovak készítetnek, mert hosszabb vagy csak rövid pályagyepre vitetendő lovak külömböző módon gyakoroltatnak.

Sokan, a’ kik mind ezeket szemeikkel látták és kezeikkel tapogatták ‘s azért a’ dolgot nem tagadhatják, azon észrevételt szokták tenni ‘hogy ezen bánásmód a’ lovak életének előbb utóbb nagyon ártalmas’.

Erre csak azt felelem, hogy egy Országban sem vénülnek-meg a’ csődörök ‘s kanczák olly igen, mint Angliában, és egy Országban sincs több példa, olly sok ménlónak annyi Csikó Nemzésérül ‘s olly sok kanczának annyi Csikó Ellésérül. Tudnivaló pedig, hogy minden híres Versenző, és nagy sommákért hágó lovak, már 2-3 esztendős korokban a’ szaladáshoz elkészítve voltak, és 3-4 esztendős korokban már szaladtak is; mert hágatásra nézve, mint az Angol mondja ‘a’ próbálatlan Ménlónak nincs nagy becse’ t. i. ollyannak, kinek sem maga tetteirül, sem Szármozatjairul semmi bizonyos, és őtet ajánló, tudva nem volna.

Legtöbben pedig, a’ kik az Elkészítésrül csak annyit tudnak, a’ mennyit eszek ereje elérhet, mert semmi tapasztalások nem volt - de a’ dologrul még is itélni akarnak - azt állítják, hogy a’ Versenfutás, de kivált azon Manipulatiok, mellyek azt megelőzik, igen kegyetlenek ‘s a’ t.

Nem tagadom, hogy a’ lónak sorsa nem irigylésre méltó; de ha valamelly állat Létele, a’ mi képzeletünk szerint türhető: az minden bizonnyal legfőképpen a’ versfutó Lóé. Melly szorgalom van vele, melly dajkálás, melly anyai gond fiatal korában! Az elkészítés minden tudománya csak annak ereje ‘s egészsége legnagyobb magasságra való vitelére czéloz felserdülő idejében; ‘s mi is eszközölhetné más az állat szerencséjét, ha nem a’ testi munkálódásainak Eggyezőhangja ‘s annak Érzése. Igaz, hogy nehéz azon pillantat mikor a’ gyepen, derék ‘s hatalmas Ellenkezővel kell néki megvivni, hasítja sebes vágtatásban a’ levegőt, akarna még - de nem tud már - ‘s oldalárul a’ vér csurog; - de milly rövid ezen időköz ‘s melly ritkán adja elő magát, midőn mindennapi állapotja csupa nyugvás, kéméllés ‘s kedvezés. De a’ versentfutó Lónak többi Pajtásai, szerencsésebbek é? Jobb dolga van annak, melly a’ mély vágásban ganét hord; vagy annak, melly a’ postán rossz utban ezer meg ezer ütést kap; vagy annak a’ szegény kanczának, melly vemhesen visz forspontba ‘akárkit’ - hogy egy huszas borravalót nyerjen gazdájának; vagy a’ szegény katona lónak, melly nyolcz napi ‘Mindennel’ avas, turós hátán hasig áll a’ sárban ‘s holnapokig csak le se fekszik ‘s a’ t. Az a’ szív, melly könnyen lágyul, mikor arra ok nincs, talán akkor keménykedik, mikor lágynak lenni nemes volna. Nincs nevetségesebb, mint egy kemény bátorságot lehellő Bajnokot látni - Társaságban, ki lágy érzékeny szívet mutat - csatában. Nincs szánakozásra méltóbb annál, ki jó ‘s törzsökös Hazafit képez a’ külföldön, honni köntösében jár ‘s a’ t. oda haza pedig az által szándékozik tapasztalásainak ‘s nagyobb cultura- ‘s civilizatiojának probáit bebizonyítani; hogy anyanyelvét elfelejté, tán beszélleni szégyenli, vagy el nem pirul, hogy azt soha nem is tudta. Melly nagyon megütköznénk, ha valamelly Angol angolul nem tudna; ugyan hihetnénk e, hogy egy Spanyol spanyolul nem beszéll; hogy csudálnánk azon Francziát, ki francziául nem értene. Csak minálunk látjuk mind ezeket természetesnek; mintha már születésünktül fogva megszoktuk volna a’ seregélyek ‘s más madarak szózatjai ‘s csevegései utánazását.

- - - - - - - - - - - - - - -

Most egy két szót a’  F u t t a t á s  M e s t e r s é g é r ü l.

Sokan azt gondolják, hogy a’ pályafutás így megy végbe: össze áll három lovas, teszem A. B. C. lovakon, egy egyenes utra; a’ Biró jelt ád, és mind a’ három, mintha pistolybul lőnék-ki, elindul, neki ereszti a’ zablát ‘s ostorral és sarkantyuval tellyes erejébül dolgozik. Már pedig a’ dolgot nem illy szelesen és minden megfontolás nélkül kell végbe vinni; hanem minden lóval, az ő természete, ereje ‘s más különösségeihez képest, máskép kell bánni.

Jóféle versfutó lovak köztt némellyik nagyon szapora, de nem igen tartós; másik pedig igen tartós, de éppen nem szapora. Nagyon ritka van ollyan, a’ ki igen tartós és nagyon szapora is volna egyszersmind, és közönségesen csak egyben vagy másban jelesebb.

Némellyiknek körme lágy, de idege jó, és puha gyepen hosszat vág, midőn száraz kemény földön vágásait kényesen rövidíti; másiknak körme szívos, de idege gyengétske: ez kemény uton tán repül, midőn süllyedő mély düllőn, alig halad.

Van ollyan, melly félénk ‘s bokros; ha számos Nézők előtt viszik a’ pályára, és ha ott Elegyesfutáshoz áll, minden bátorságát elveszti, izzad ‘s erejébül már idő előtt kifogy; van ollyan, melly semmire nem ügyel, olly rest, hogy szinte még futáskor is szunnyadozik ‘s mindég lelkesíteni kell, ha pedig igen szorítják, egyszerre megáll, vagy a’ pályakörön kitör.

A’ lovak tulajdonságai és különösségeiben illy  Á r n y é k o z á s o k  számtalanok. És egy lóval, egy bizonyos távolságot a’ lehető legnagyobb sebességgel átfutni, csak ugy lehet: ha a’ Lovas minden tudományát, mesterségét ‘s fortélyait, annak legkisebb különösségeihez ‘s egész természetéhez alkalmaztatja.

Errül okoskodni ‘s eszmélkedni könnyebb, ha az ember gyalog jár ‘s félóra ideje van a’ combinatiokra; - akkor kiki jól feltalálhatja, hogy ezt vagy amazt a’ lovat miként kellene lovagolni és futtatni; de azt egy két minuta alatt, keményszáju, tán rossz lábu, és laza Lovon a’ tökélletességhez legközelítőbb módon végbe vinni, ugy hogy az a’ pályakörén igen kicsiny vagy semmi hosszat el ne veszejtsen; arra születve kell lenni az embernek ‘s magát benne gyermekségétül gyakorolni. Egy olly Lovasnak igen fürge ésszel kell birni, hogy kevés pillantat alatt sokat és sokfélét gondolhasson; éles szemmel, hogy távolrul mindent meglásson; hideg vérrel, hogy mindeneket nyugalommal megfontolhasson; és erős testi alkotással, hogy a’ lovat hatalma alatt tarthassa.

Világosítsuk a’ dolgot példa által: és tegyük fel, hogy az A ló igen tartós, de nem szapora; a’ B ló pedig nagyon szapora de nem igen tartós.

Hogy kell már most ezt a’ két lovat, ha egymás ellen a’ pályára lépnek, jól megülni és ugy vezetni, hogy mindegyiknek, az ő magános minémüsége szerint a’ legnagyobb lehetősége legyen a’ másikat meggyőzni? Mellesleg, szükségesnek tartom érínteni, hogy a’ két Rész soha nem tudja minden bizonyossággal egyik a’ másiknak lova tulajdonságait, hanem csak minden a’ gondolomra, megyen. Az A lovon ülőnek természetesen sebtibe kell kiindulni helyébül, a’ B lovon ülőnek pedig hátra maradni. Az A lónak győző hihetősége abban fekszik, hogy sebes futást az indulótul kezdve végig tartván, a’ B lónak lelkét kivegye; a’ B lónak győző hihetősége pedig abban áll, ha erejét az utolsó pillantatig fenntartani igyekszik, ugy hogy a’ nyerő Oszlopnál az A ló eleibe szökhessék. Ha az A ló lovassa lassan indul, lassan vágtat, és tán az Ellenfelére vár, akkor már hibáz, mert a’ B ló, ha van még lélekzete, majd majd kifutja, ha közel lessz a’ czélhoz; és igy hibázna azon lovas, a’ ki a’ B lóval előmene ‘s lova sebességét idő előtt már maga ‘kivenné’.

Némellykor mind a’ két versenező Ló nagyon tartós, de eggyik se szapora. Illy esetben természet szerint mind a’ két Lovas mingyárt helybül ugy hajtja lovát, a’ mint lehet, hogy eggyik a’ másik lelkét kivegye.

De némellykor az is megesik, hogy mind a’ két Fél nagyon szapora, de eggyik se tartós. Már most mind a’ két Lovas hátul akar maradni, és igy megtörténik sokszor, hogy az egész pálya hosszát lépve, ügetve, és lassan vágtatva járják végig, és csak utoljára futtatnak.

Ha én sebes, de nem tartós lovamat, valaki más lova ellen, mellyet nem esmerek, gyepre vinném; lovasomnak azt mondanám hogy csak maradjon hátra. Ha Ellenkezőm lova nem olly sebes, mint az enyim, bár mi tartós volna is, és lovassa azt gondolná, hogy az enyimet, mert hátra van, már kifutotta ‘s tán együgyüen rávárakoznék, minden bizonnyal az én lovam győzne, mert még jó erőben jövén a’ nyerő ponthoz, ellenkezőjét, melly tán sokkal tartósabb mint ő, utoljára kifutná. Ha pedig lovamat tartósnak, de nem igen sebesnek esmerem, azt ugy lovagoltatnám, hogy Lovasom az ellenfélnek lelkét iparkodjék kivenni ‘s őtet az indulótul végig ugy vigye, a’ mint csak lehet.

Ebbül az következik, hogy minden  l ó  v a g y  s e b e s s é g e  v a g y  t a r t ó s s á g a  á l t a l  g y ő z h e t.

De azon Uraság, kinek lovai ellen kiállok, az is fog minden bizonnyal lovasának utmutatást adni. És igy, mint mondám, megesik sokszor hogy a’ futás az indulótul végig olly sebesen megy mint a’ lovak csak győzhetik; és viszont némellykor olly lassan, hogy a’ lovak alig hogy meg nem állanak. Az első esetben mind a’ két Rész maga lovát vélte tartósabbnak; a’ másikban pedig mind a’ két Rész a’ magáét tartotta sebesebbnek, és a’ szerint adta-ki a’ parantsolatot.

Ez a’ Versenezésnek legtávolabbrul való, és legáltaljánosabb Rajzolatja, ezek Fővonásai; Módosítások számtalanok vannak. És ritkán van olly futtatás, ha az valamellyes mesterséggel és tudománnyal vitetik végbe, mellyben valami különösség nem adná elől magát.

Én több könyvekben és hirdetésekben mint nagy figyelemre méltó dolgot láttam előladni, hogy ez, vagy az a’ Ló mennyi idő alatt haladta végig a’ Pályakört; de szemeimmel is láttam Franczia és más Országokban sokakat, kik nagy figyelemmel nézték az órájokat, hogy mennyi minuta és secunda alatt futotta ez és ez a’ Ló, ezt és ezt a’ távolságot keresztül, nagy szorgalommal vizsgálták, hogy minden vágtatásban hány és hány ölet haladott. Mind ez bár mi mulatságos lehessen is, melly csekély hasznot hajt, és melly igen tökélletlen mértéket ád, a’ Ló sebessége ‘s tartóssága kitapogatására, gondolom, a’ mondottakbul bőven kitetszik; mert természetesen az említett okokbul gyakran megtörténik, midőn két tanult Lovas egymással versenez, hogy két igen híres ló, valamelly pályakört tizenöt minutum alatt fut által, mellyet két igen középszerü ló öt minutum alatt igen könnyen átfuthat.

Nem felejtem el soha, melly nagy mulatságra szolgált néhány esztendő előtt egy Külföldi egy angol pályázó helyen. Ő a’ lovak sebességét az óra szerint mérte, és igy sokszor a’ nagyon szaporákat lassuknak, és viszont a’ lassukat szaporáknak tartotta, és bizonyosan ugy is irta be könyvébe. Nincs nevetségesebb a’ világon, mint tapasztalásban megőszült Emberek köztt valamelly theoretikus Okoskodót látni.

Igy van a’ vágtatás hossza kimérése is. Némelly ló szörnyü hosszat vág, és azért sokan azt gondolják, hogy a’ rövidebb vágókat mind könnyen meggyőzi. De a’ sebesség és szaporaság nem csak a’ lónak a’ földre való kiterjedésébül, hanem egyszersmind minden részeinek összehuzásábul is áll. Mit ér, ha valamelly ló nagyon hosszura terjed, de magát sebesen ismét összeszedni nem tudja? és igy sokszor megesik, hogy a’ nem igen hosszut vágó ló győz.

Mivel már a’ theoria közepén vagyok, azt sem akarom kihagyni, hogy sok ember csak a’ czirkalomba és rőfbe helyhezteti legnagyobb Lóesmeretét, és hogy vannak ollyanok, kik czirkalom szerint megtudják mondani, mellyik Ló jó és mellyik Ló rossz. Ezek ha fogadnának ‘s pénzek volna is, egy Uradalomnál többet érnének. Volt nékem egyszer egy gyeplős Szürkém, melly rossz utban 5 1/2 nap alatt Debreczenbül Pestnek és Ürménynek engem Bécsbe vitt: de rőf szerint nem ért egy baltanyelet, és egy Bécsi Baromorvos Professor látván ‘s vizsgálván azt dögnek czirkalmozta. Én sem tudtam, mi ment benne, mi vitte; de annyit apodictice tudtam, mert tapasztaltam, hogy ő sebesebben és tovább tudott menni társainál.

Meglehet mindazáltal, hogy mind ezen mérésekbül valamelly kevés haszon is folyhat; de az olly nagy figyelemre, mint a’ millyenre némellyek méltatják, bizonyára nem érdemes. Mi nagy haszna volna annak, ha tudnám, hogy egy akó borom hány fontot nyom, egy köbölbe hány földi alma fér ‘s a’ t.

Nem rég pedig egy valaki lovárúl igy okoskodott. „Lovam szörnyüeket szökik, ‘s igy nem veszejthet, mert ő bár mi nagyon futnának is Ellenkezői, a’ nyerő helynél eleikbe szöktet - ‘s meg van, Ő a’ nyertes!” De ha a’ gyepre hozná lovát, majd meglátná, mi rutul vennék ki lovábul azt a’ szökő Szeszt, ‘s melly nyulánkon, jönne lova mint a’ tészta, a’ nyerő helyhez a’ többiek után. A’ ki keveset ült lovon, azt gondolja, hogy a’ ló addig mehet, a’ meddig csak menni akar; de nem ugy van a’ dolog, csak egyszere, kimarad az erő ‘s mennyivel több a’ nyughatatlanság, a’ habozás; annál közelebb van az elfáradás, a’ kidülés. Ugy mint a’ szalmatüz csak pillantatokig lángol; a’ vitéz pedig nem a’ korcsmán mutatja-ki magát.

 

 

Szabolcska Mihály
Uram, maradj velünk!

          

Mi lesz velünk, ha elfutott a nyár?
Mi lesz velünk, ha őszünk is lejár?
Ha nem marad, csak a rideg telünk…
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz velünk, ha elfogy a sugár,
A nap lemegy, és a sötét beáll.
Ha ránk borul örök, vak éjjelünk:
Uram, mi lesz velünk?

Mi lesz, ha a világból kifogyunk?
S a koporsó lesz örök birtokunk.
Ha már nem élünk, és nem érezünk:
Uram, mi lesz velünk?

tied a tél Uram, s tiéd a nyár,
Te vagy az élet, és te a halál.
A változásnak rendje mit nekünk?
Csak Te maradj velünk!

 

 

 

Üdv a Olvasónak! Regards to the reader! Grüsse an den Leser!

 

Istvándi történetéhez

 

ÁROKHÁTY BÉLA
1890-1942
zeneszerző, orgonaművész, orgonatervező, karnagy
79 éve halt meg

 

Dr BUCSAY MIHÁLY
1912 - 1988 - 2021
33 éve halt meg

 
Garai Gábor Jókedvet adj

Garai Gábor: Jókedvet adj

                  ennyi kell, semmi más

   Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
   A többivel megbirkózom magam.
   Akkor a többi nem is érdekel,
   szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
   Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
   nem kell más, csak ez az egy oltalom,
   még magányom kiváltsága se kell,
   sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
   ha jókedvemből, önként tehetem;
   s fölszabadít újra a fegyelem,
   ha értelmét tudom és vállalom,
   s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
   S hogy a holnap se legyen csupa gond,
   de kezdődő és folytatódó bolond
   kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
   ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

  

 

 

Dr. LAJTHA LÁSZLÓ
1892-1963-2021
58 éve halt meg

 

Protestáns Graduál

 

Dr FEKETE CSABA

 

 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok egy zsoltárpárjának tanulságai
 Fekete Csaba: A délvidéki graduálok és a viszonyítás megoldatlanságai (délvidéki graduálok: bélyei, kálmáncsai, nagydobszai)


látogató számláló

 

Zsoltár és Dicséret

 

Egyháztörténet

 

Tóth Ferentz

 

Történelem

 

Történelem. Török hódoltság kora

 

Dr SZAKÁLY FERENC


történész 1942-1999 - 22 éve halt meg

 

Világháborúk - Hadifogság
Málenkij robot - Recsk

 

Keresztyén Egyházüldözés
Egyház-politika XX.század

 

Roma múlt, jövő, jelen

 

PUSZTULÓ MAGYARSÁG - EGYKE

 

 

ADY ENDRE MAGYARUL

   

   Nem adta nekünk az Isten,

   Hogy ki szeret, az segítsen,

   Sohasem.

 

   Magunk is ritkán szerettük,

   Kikért szálltunk hősen, együtt,

   Valaha.

 

   Valahogyan bajok voltak,

   Lelkünknek, e toldott foltnak

   Bajai.

 

   Egyformán raktuk a szépet

   Barátnak és ellenségnek,

   Mert muszáj.

 

   Egyformán s mindig csalódtunk,

   De hát ez már a mi dolgunk

   S jól van ez.

 

   S szebb dolog így meg nem halni

   S kínoztatván is akarni:

   Magyarul.

 

 

KARÁCSONY ÜNNEPÉRE

 

HÚSVÉT ÜNNEPÉRE

 

PÜNKÖSD ÜNNEPÉRE

 

Gyerekeknek - Bibliai Történetek
másolható, nyomtatható

 

WEÖRES SÁNDOR

A bűn nem akkor a legveszedelmesebb, mikor nyíltan és bátran szembeszegül az erénnyel, hanem mikor erénynek álcázza magát. 

 

 

A református keresztyénséget úgy tekintjük, mint a lényegére redukált evangéliumi hitet és gyakorlatot. Ez a szemünk fénye. De mint minden magasrendű lelki tömörülés, ez sem mentes a deformálódás és a korrumpálódás veszélyétől, amint továbbadja azt egyik nemzedék a másik nemzedéknek, egyik nép egy másik népnek. A Kálvin-kutatók kongresszusai arra hivatottak, hogy segítsenek megőrizni és megtisztogatni a református teológiát és a református egyházat az elmocsarasodástól. Dr Bucsay Mihály Előre Kálvinnal                      Oldal tetejére          látogató számláló

 

A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?    *****    A szörnyek miért csak éjjel bújnak elõ? Az ártatlan külsõ mögött is lapulhat valami rémes? - fórumos szerepjáték    *****    Ünnepeld a magyar költészet napját a Mesetárban! Boldog születésnapot, magyar vers!