Az El Canto del Loco Madridban alakult,mikor az alapító tagok Iván és Dani megismerkedtek egy színházi iskolában 1994-ben.Mindketten szenvedélyesen vonzódtak a zenéhez és a Radio Futura nevű állomáshoz,ahonnan az egyik dal címéből alakították az együttes nevét-El canto del gallo(a kakas dala),egy kis szójátékot játszva.

Számtalan próbálkozás után,hogy egy együttest alapítsanak,ráakadtak Davidra,Dani unokatestvérére.Ő volt az,aki egy flamenkó kurzuson(ahova a szüleivel járt) megismerkedett Jandróval,a dobossal és a banda negyedik tagjával.Később csatlakozott Chema,Dani egyetemi osztálytársa.
  
Ekkor már öten voltak,így már egy együttest alkottak.Nemsokkal ezután találkoztak a Dj-producer Pedro del Moral-lal,akin keresztül kapcsolatba kerültek a BMG-vel,és küldtek nekik egy demót.

Nem is telt sok időbe,és aláírták az első szerződést a debütáló albumra,melynek címe "El canto del Loco"lett.Ez a banda első albuma,melynek elkészítésében Alejo Stivel segédkezett (ex Tequila és Joaquín Sabina, La Oreja de Van Gogh és az M-Clan producere többek között).

A lemez 11 dalt tartalmazott,melyek között helyet kapott a Camilo Sesto érdekes témája is,Vivir así es morir de amor.Első kislemezként a Pequeñita-t adták ki,ami szorosan összenőtt a bandával,és meghozta az első sikert,mielőtt még igazán össze tudtak volna rázódni.

A második album az "A Contracorriente" címet kapta,amelyben híven tükrözik akkori érzéseiket a felemelkedés közben.12 szuper dal,melyek egyike a feldolgozott 'Crash' ,ami eredetileg a The Primitives munkája volt,és egy duett Amaiaval, a La Oreja de Van Gogh énekesnőjével( Puede ser). 

2003ban látott napvilágot az "Estados de ánimo".Ez a harmadik lemez,melyről a  "La Madre de José"-t hozták ki,méghozzá nem kis sikerrel.

2005 júniusában érkezett a hatodik album( közben volt még két élő koncertfelvétel is;az "En directo Sala Caracol"  2002-ben és az  "En directo Sala Bikini" 2003-ban) "Zapatillas" címmel,és ez már a koncertek fíílingjét tükrözi.13 vadonatúj dalt tartalmaz,és a DVD melléklet 15 videóval örvendezteti meg a rajongókat." Ezek a dalaink képekben" mondja Dani Martín,a madridi banda énekese.Ebből a 15 dalból 13 a CDn lévőkön alapul;pluszban még egy xtra dalt,egy improvizációt láthatunk és még egyet,amely nem szerepel a CDn. 

Az első maxi a címadó Zapatillas lett.A 13 dal Nigel Walker produkciói,Dani Martín és David Otero által hangszerelve (énekese és gitárosa az ECDLnek),valamint Chema Ruiz és Jandro Velázquez munkáját örökíti meg.""A Zapatillas stúdióban lett felvéve,de híven tükrözi az élő koncertek hangulatát." mondja Dani." Négy ember játszik együtt szívvel lélekkel,előre eltervezett szabályok nélkül.Sikerült megtalálnuk a saját utunkat,és ezt szerettük volna kifejezni." 

Az egyik dal David Otero szerzeménye,a Despiértame,amelyet az ázsiai tsunami áldozataiért írt.

Sajnos Iván kiszállt az együtesből saját akaratából,a színházi világ felé fordult,így a Zapatillas lemez elkészítésében ő már nem vett részt,más utakat választott,de a viszony nem romlott meg a tagok között;néha Madridban még mindig együtt játszanak.

Az El Canto del Loco mára már Spanyolország egyik vezető zenei formációjává nőtte ki magát,és a Volverá kislemezzel hetek óta vezeti a slágerlistát is.Befutottak,sikeresek lettek hazájukban,és Latin-Amerikában is.Csak remélni tudom,hogy előbb-utóbb idehaza is sokan megismerik őket,és hallgatni kezdik,mert érdemes,higyjétek el.