▀▄▀▄▀ darkfish94▀▄▀▄▀

Réges régen a menekülõ high elfek Lordaeron partjainál értek földet. Itt próbáltak új otthont találni, és a trollokkal folytatott harcok után megalapították Quel'Thalas királyságot. Felhasználva egy üveg szent vizet, melyet az elsõ Well of Eternity-bõl (az örökkévalóság forrása) loptak, a high elfek létrehoztak egy misztikus energiákat árasztó kutat a quel'thalasi ley energiavonalak egy találkozási pontjánál. A forrást Sunwelnek nevezték el. Erõs arkanikus mágiája táplálta és megerõsítette a high elfeket, és nemsokára megalapították Silvermoon csodálatos városát. Mágikus korlátjuktól védve a high elfek nagyjából négyezer éven át élvezhették a békét, de ez a béke nem tartósságra teremtett. Az amani trollok hatamas sereget gyûjtöttek össze, és ostrom alá vették az elf királyságot. A mérhetetlen túlerõvel szemben a high elfek elhamarkodott szövetséget kötöttek Arathor ember nemzetével. Az elfek az emberek egy kis csoportját megtanították a mágia használatára, cserébe az emberek segítettek az elfeknek a trollok hatalmi bázisának végleges elpusztításában. Az elkövetkezõ években az elfek visszatértek világtól elvonult életükhöz, de a harmadik háború alatt az ördögi Arthas Menethil herceg elhozta a háborút országukba. Arthas a Sunwell hatalmára áhítozott, és semmi sem állíthatta volna meg, hogy megszerezze azt. Betört Quel'Thalasba, és a populáció legnagyobb részét még a föld színérõl is eltörölte. Végül még maga a király, Anesterian Sunstrider is elesett. Ráadásul világossá vált, hogy a high elfek függõvé váltak a Sunwell mágikus energiáitól. Most, hogy mágiájuk forrását elvesztették, a néhány megmaradt high elf hamar megbetegedett és apatikussá vált. Kael'thas herceg, a királyi vérvonal utolsó életben maradt képviselõje tanulmányai befejeztével visszatért Dalaranba, de ott Quel'Thalasnak már csak a romjait találta. Bosszúra szomjazva összegyûjtötte a túlélõket, blood elfeknek (vérelf) nevezte õket, és a legerõsebb harcosokat egy csapatba gyûjtve csatlakozott Lordaeron hadjáratához a Scourge ellen. Az emberi elõítéleteknek köszönhetoen Kael'thas herceg kénytelen volt elfogadni Lady Vashj és hüllõ nagáinak szolgálatait. Amikor az emberek felfedezték, hogy a blood elfek a nagákkal dolgoznak, Kael'thast és társait bebörtönözték és halálra ítélték. Lady Vashj rövisedesen megérkezett, és kiszabadította õket, keresztülvezetve õket a portálon, át Outland szétdúlt pusztáira. Itt találkoztak az elfek azzal az egyetlen lénnyel, aki véget vethetett éhségüknek: a renegát démonnal, Illidan Stormrage-dszel. Bizonyos lévén abban, hogy a blood elfek meghalnának Illidan segítsége nélkül, Keal'thas beleegyezett, hogy a Betrayert (az árulót) szolgálják. Csupán egyetlen képviselõt, Rommath-ot küldték vissza Azeroth-ra egy reményteli üzenettel a Quel'thalasban maradt blood elfek részére: hogy egy napon Keal'thas visszatér, hogy népét a paradicsomba vezethesse. Rommath hatalmas elõrelépéseket tett, hogy megtanítsa a blood elfeket az arkanikus energiák manipulálásának haladóbb technikáira. Az új céltól vezérelve a blood elfek újjáépítették Silvermoon városát, noha annak hatalmát most már illékonyabb mágia alkotta. Felbátorítva Kael'thas visszatértének ígéretétõl, Quel'Thalas kimerült polgárai most arra koncentrálnak, hogy visszanyerjék erejüket, miközben új ösvényt vágnak a bizonytalan jövõbe.

World of Warcraft: The Burning Crusade törtélnelme: Ötödik rész: A blood elfek öröksége