A látványos – bár kissé rövid – intro után máris nekiállhatunk profilunk megszerkesztésének . Miután kiválasztottuk, hogy férfi vagy női sofőrrel szeretnénk képviseltetni magunkat a versenyen, következő beállítási lehetőség a kezelhetőség nehézségi szintjének eldöntése. Első alkalommal természetesen érdemesebb a "normal handlinget" választani, mely nagyobb sikerélménnyel kecsegtet (szerencsére – vagy sajnos – a nehezebb kezelhetőség annyi különbséget jelent, hogy autónk érzékenyebben reagál a centrifugális erőre, így lényegesen gyakrabban csúszhatunk, pördülhetünk meg a kanyarokban). Ha ezen túl vagyunk, máris nekivághatunk a karrier módnak, egy gyors versenynek, vagy egy időmérő futamnak. Érdemes a karrier módot preferálni az elején, mert a gyors versenyben és időmérő futamban csak a már karrier módban feloldott pályákat és kocsikat lehet választani, így annak hiányában nem sokat tehetünk ezekben a játékmódokban.
 Karrierünk kezdetén öt hátsókerék meghajtású benzinzabáló szörny közül választhatunk, és kilenc, a bronz osztályba tartozó pályán indulhatunk. Ha sikeresen teljesítettük a bronz kategóriát, akkor előreléphetünk az ezüst kategóriába, ahol tizenkét pálya és tíz választható autó vár ránk. Ha ezzel is megvagyunk, akkor jöhet a végső igen nehéz kihívás az arany mezőny tizenöt pályáján, melyeken már a tizenhat elérhető autó valamelyikével száguldozhatunk. Végezetül, ha minden pályát megnyertünk, megtekinthetünk egy látványos bejátszást. Persze idáig el is kell érni, amiben nagy segítségünkre van az autók tuningolásának lehetősége. Összesen harmincnégy alkalommal tuningolhatjuk verdánkat motor, váltó, kipufogó, felfüggesztés, abroncs és karosszéria elemekre lebontva. Ennyi fejlesztés bizony nagyon sok pénzbe kerül, de ha esetleg elakadnánk a versenyben, akkor sem kell kétségbe esni, mert könnyen lehet pénzhez jutni, ha újra és újra elindulunk egy általunk már korábban megnyert pályán, így könnyedén megszerezhetjük az első helyért járó pénzt. Persze a legfontosabb, hogy minél hamarabb hozzászokjunk autónk irányításához, mert a készítők igencsak feladták a leckét, ami a pályákat illeti. Mivel ez egy rally játék, ezért természetesen főleg off-road pályákon kell teljesítenünk, így aszfalthoz csak elvétve lesz szerencsénk, emiatt nem kevéssé próbára téve ügyességünket a hátsókerék meghajtású járgányunkkal. Öt kategóriába sorolhatóak a pályák, úgy mint erdő, építkezési terület, téli erdő, vidék és versenypálya. Ebből adódóan futamaink 80 százaléka földes talajviszonyok között fog zajlani, ezért elemi érdekünk minél előbb elsajátítani a kézifékezés gyönyöreit

 Minden versenyen összesen nyolcan indulunk az aranyserlegért, és bizony az ellenfelek nincsenek se ránk, se egymásra tekintettel. A játékban nagyon jó az MI, az ellenfelek élethűen és intelligensen viselkednek, látszik, hogy nyerni akarnak. Felesleges kockázatokat nem vállalnak, viszont gátlástalanul nekünk jönnek és kilöknek a pályáról, ha arról van szó, így biztosítva nekünk egy hatalmas bukást. De nem csak az MI az említésre méltó. A játék fizikája is kiváló, ráadásul minden utunkba kerülő tereptárgyat (gumiabroncsok, hirdetőtáblák, terelőkorlátok, kerítés, szénabálák, stb.) átgázolhatunk, szétrombolhatunk, amik aztán az útra szóródnak a mögöttünk jövők nem kis bosszúságára. Hangulatunkat pedig még jobban fokozza, hogy az autók ezerféle módon károsodnak, törnek, mint a nápolyi. Félelmetes, amikor tömeges karambol történik, és alkatrészek tucatjai repkednek a levegőben, a sofőrökkel egyetemben. Igen, a sofőrökkel együtt, ugyanis a Flat-Out-ot nem éppen aggódó anyukák készítették, így emberünk egy nagyobb ütközésnél gyönyörűen kirobban az első szélvédőn, és máris megkezdi egyedülálló katapult mutatványát, mely egy borzalmas odakenődéssel ér véget valamilyen tereptárgyon - rosszabb esetben a száguldó ellenfélen rongybaba effektus formájában. Ám az autók és tereptárgyak törhetőségének lehetősége nemcsak hangulatunkat hivatott felturbózni, hanem a motort is, ugyanis ha kocsinkkal tereptárgyat zúzunk szét, akkor a kaszninkat ért sérülés és sebességünk lecsökkenésének ellensúlyozása érdekében nitrót kapunk, mellyel igazán nagy sebességet érhetünk el (minél több és nagyobb kár éri autónkat, annál több nitróhoz jutunk). Egy percig se sajnáljuk autónkat, ha ütés éri, egyrészt az említett bónusz nitró miatt, másrészt ha már minden alkatrész letört kocsinkról és a motorblokk is már lángokban áll, végsebességünket akkor is elérhetjük, mert egyetlen hatása a sérüléseknek csak annyi, hogy kicsit nehezebb lesz kormányozni az autót, de ez sem éri el a kritikus szintet. Valamint minél több kárt okozunk a pályán, ezt nemcsak nitróval, hanem pénzzel is honorálja a játék, melyet minden pálya után hozzáad a nyereményünkhöz.

Ha esetleg a szoros versenyek között néha egy kis pihenőre vágyunk, akkor igen érdekes kikapcsolódást biztosít a tizenkét féle bónusz játékmód, amiket párhuzamosan nyitunk meg a karrier móddal. Itt egészen extrém játékok várnak ránk, mint például a bowlingozás, ahol a tekegolyó szerepét sofőrünk tölti be oly módon, hogy amikor már kocsinkkal elértük a kellő sebességet katapultálnunk kell, így csúszva el a bábukig. Hasonló elven működik a darts is, ahol emberünk áll bele a táblába. De van magasugrás, roncsderbi vagy rendes verseny is, azzal a különbséggel, hogy például nyolcas alakú pályán indulhatunk, így a tömegszerencsétlen ségek garantáltak...
 A játék grafikája nagyon szép, nem hagy semmi kívánnivalót maga után. A hangeffektek is tökéletesek, a zenei aláfestésről pedig harminchat szám gondoskodik. Természetesen itt is, mint minden autós játékban háromféle kameraállás közül választhatunk, és a futamokat vissza is nézhetjük különböző látószögből. De persze nincs öröm üröm nélkül, úgyhogy találkozunk pár buggal is a játékban. Ilyen például, amikor ha kisodródunk az útról, néha elfelejti a játék, hogy éppen hányadikak voltunk a versenyben, de rosszabb esetben az is előfordul, hogy egyszerűen elsüllyedünk a pálya szélén, és már csak a reset car funkció segít. Elég bosszantó, hogy végig a pályán kell maradni, és nincs lehetőségünk egérutak keresésére, mert már egy kanyar lerövidítésénél is rögtön diszkvalifikálnak, amin szintén csak a reset car segít. Szerencsére nem bosszantó, inkább csak érdekes megfigyelés, hogy miután befejeztünk egy versenyt, a résztvevő autók velünk ellentétben nem állnak meg a cél után, hanem ugyanúgy folytatják a versenyt, mintha mi sem történt volna. Sajnos a pályák eléggé egy kaptafára készültek, ezért egy idő után megfigyelhető, hogy az összes pálya előre gyártott sablon részekből vannak összerakva, így sokszor lesz déja vu érzésünk. Ráadásul állandóan csodaszép nappal van, soha nincs eső vagy éjszaka. Tovább növeli a monotonitás érzését, hogy nagyon nagy szerepet játszik a szerencse (értsd: hiába vezetek jól, ha az ellenfél nekilök a fának), így sok restart szükségeltetik a végső arany eléréséhez. Én még eléggé hiányolom azt is, hogy nincs se duda, se lámpa ne adj’ Isten ablaktörlő a kocsikon (bár mivel úgysem változnak a napszakok sem az időjárás, ezért teljesen mindegy). Az is kellemetlen, hogy egyszerre csak egy autónk lehet így egy fullra tuningolt autót, amit például bronzban vettünk kénytelenek, vagyunk eladni, ha jobb kocsit akarunk. Ebben főleg az a rossz, hogy tuninggal együtt ráköltünk a kocsira kb. 20.000 dollárt, de ennek ellenére nevetséges 1.500 dollár körüli összegért számítja be autócserénél.

 Persze ezek nem végzetes hibák, úgyhogy mindent összevetve a Flat-Out egy nagyon jó játék, amely gyors és kellemes szórakozást biztosít, és ha rátermettségünket karrierben a gépnek már bebizonyítottuk, akkor nincs más, hátra minthogy multiplayerben erről másokat is meggyőzzünk.

Végezetül jöjjön pár szerény tanács részemről, hátha hasznát veszitek