Új bejegyzés Frissítés

2012.07.27. 20:11 Enayla

*Elneveti magát ahogy Ezio rászól hogy öltözzön fel rendesen. * - Tudom mi a kötelességem és mi az illem efelől nem kell aggódnod. * Feleli férjének válaszképp utasítására. Kezdetben elviselhetetlenül idegestette Ezio folytonos utasítgatása és irányítása mindenbe beleszólása. Tulajdonképpen ezért is nem beszélgetett vele a kapcsolatuk elején szinte csak minimálisat csak amennyi szükséges volt. Ahogy azonban az idő telik már kezd hozzászokni azonban ő mégsem reagál úgy rá mint más családtagok a kastélyban. Végig hallgatja férjét és a kérés teljesíti ha az olyan de a hangsúlyában az utasítást és parancsolást ilyen apróságokban mint hogy öltözzön vagy ilyenek elengedi a füle mellett. Ő nem találja szükségesnek állandóan hajbókolnia férjének, ezt ő már túlzásnak tartja. Az ilyennemű szolgalelkűséget ő meghagyja a cselédségnek. Mikor Ezio karját nyújtja belé karol s így mennek le a földszinti nagy auláig, ahol meg is torpannak. Őszintén mire számítottak majd csak hagyják férjét hagyni hadd sétálgasson amerre csak akar? Ő itt a családfő és a király is és Enayla dorgálása után sikeresen alegapróbb dologban is keresi a személyzet Eziot hogy nehogy valamit rosszul csináljanak. Ahogy körbe pillant az aulában hogy mennyi mindenre haladtak már eddig egy cseléd lép od hozzá egy nagycsokor gyönyörű rózsacsokorral. A rózsa a kedvenc virága így elmosolyodik mikor kezébe veszi a csokrot. Rögtön kiszúrja a szirmok közt a kártyát majd kibontva gyorsan elolvassa. Szemei kicsit megakadnak a szavakon és a csokrot küldő személy nevén.  Újrakezdés? Ismételgeti gondolatban magában ezt az egy szót. Vajon ezzel mire akarhat Ezio célozni pontosan? Azonban mielőtt túlságosan elkalandozna és túlgondolná a dolgokat lezárja magában ezt az egészet annyival hogy csak jó viszonyt akar vele ápolni. Békét akar vele Ezio és ennyi. Az ami az elmúlt éjszaka történt köztük csak hirtelen felindulás lehetett férje részéről ez a csokor pedig csak egy kedves gesztus. Nem akar túl naiv lenni és beleloholni magát egy álomvilágba hogy talán férje hasonlóképp hozzá érez iránta valami komolyabb érzelmet nem csupán vonzalmat. Mielőtt Eziot elinvitálnák a cselédek a torták miatt megköszöni a csokrot majd a cselédnek a kezébe adja hogy vigye fel szobájába s azonnal tegye egy vázába friss vízzel. Alighogy férje és a cseléd is elment három másik szobalány ugrott oda hozzá. Az egyik aki előbb Eziotól próbálta megtudni melyik selyem anyag a jobb a másik a virágokkal kapcsolatban kérdez a harmadik pedig hogy hogy álljanak a székszokynákon a masnik.  Nincs más választása neki kell döntenie. Sorra utasítgatja a szobalányokat cselédeket. Azt az asztalt ne oda tegyék mert nem fog elférni. A székeket ne úgy tegyék mert nem lehet normálisan rájuk ülni majd és elférni megint csak, a vázákba ne így tegyék a virágokat mert nem passzolnak egymáshoz, az asztalon a díszteríték így nem jó, hiányoznak a pezsgős poharak stb. Csak abban tud reménykedni hogy legalább a mennyasszony vagy a vőlegény méltóztatna lefáradni és csinálni is vaamit hamár az ő esküvőjük. Valljuk be Enaylának és Ezionak -hiába ő a király - de ilyen mélységekben nincs közük ehhez az esküvőhöz. Azonban valahol a lelkemélyén szórakoztatja a tudat hogy itt is nekik kell helytállniuk. *

2012.07.27. 19:46 Ezio

*Azok alapján, ahogy a nő nyilatkozik Kryshnáról és az esküvőről, nagyon jól tudja, hogy hosszú idő lesz, míg a két nő elfogadja egymást. Talán rájuk kéne kicsit jobban ezt erőltetni királyi hatalmával. Kryshnának is túl sok minden enged meg mostanában, de szükségesnek is tartja valahol, hogy sokkal közelebb tudjanak egymáshoz kerülni. De ez most azt eredményezte, hogy Kryshna megsértődik egyfolytában, rosszul esnek neki szavak, cselekedetek. Mindkét nővel meg kell értetnie a felállást.* Gyönyörű vagy, ahogy vagy. De mielőtt apám érkezik, öltözz elegánsan. *Kéri udvariasan meg a nőt, hangjában van egy kis parancsolás, de ezt meg lehetett már szokni tőle. Királyként köteles így viselkedni és egészen egyéniségébe ivódott már a dolog. Mikor a nő készen áll a sétára, karját nyújtja felé, hogy abba belekarolva tudjanak sétálni. Végigsétálnak a hallon, ahol az előkészületek őrültek háza módjára folynak. Néha oda-oda ugranak Eziohoz, hogy kikérjék véleményét, de van, hogy olyan dolgokban, melyekhez még királyként sem ért. Két selyemanyag között ő nem látja a különbséget és tudja, hogy Enayla ebbe nem akar belefolyni, még is tanácstalanul tekint ilyenkor a nőre. A nő számára kitalált egy meglepetést, mielőtt elindult szobájába, ez most következik be. Egy hatalmas csokor, égővörös rózsát - mely amúgy társadalmukban az őszinte szerelem és elfogadás jele - kap a nő úgy, hogy egy szolgáló odasétál hozzá és átadja a csokrot. Egy kis kártya van a virágok közé tűzve, egy kis borítékban. Amennyiben a nő kinyitja azt, ez áll benne, gyönyörű, királyi kézírással: "A tehetség nem más, mint az újrakezdés bátorsága. Ezio.". A férfi persze úgy tesz, mintha nem is tudná, hogy miről van szó, mintha nem is ő küldte volna a csokrot a nőnek. Mielőtt a nő egyáltalán a borítékért nyúlhatna, őt lefoglalják azzal, hogy kóstolja meg a tortákat ő is. Már az egész kastély ragyog a fehértől és a gyöngyházszinttől, mely mindenben megtalálható: az oszlopokra futtatott virágok és szalagok, a rengeteg csokor, melytől már virágillatban pompázik a kastély, a sok gyöngydíszítés. Mintha az amúgy elegáns kastélyból egy hatalmas esküvői bálterem kerekedne ki a maga lassú módján.*

2012.07.27. 19:27 Enayla

*Gondterhelten sóhajt egyet. Nem elég gond van már így ? Gondolja magában ahogy fejében végig cikázik az eseményeken. A saját férjével katasztrófa a kapcsolata, aki ennek hatására szeretőd kezdett el tartani, ráadásul még bele is szeretett s Enayla még nem is sejti mennyire nagyon, volt férje vissza jött, nyakukon egy esküvő, a kastélyba becsődül egy rakás rokon, nemesség és mindenféle vendég, és még Rainionra is gondja kell hogy legyen mert kitudja mit tett a fiú. * - Amint lesz rá alkalmam beszélek vele. *Arra hogy Ezio próbálja majd megnevelni fiát csak egyik kezével hajába túr s elmosolyodik.* - Rainion és Leonard kapcsolata már nem épp a megfelelő apa-fia kapcsolat. Leonard most épp el van foglalva azzal hogy szerelmes és gondolom észre sem veszi hogy Rainion csak színészkedik előtte ha beszélgetésbe elegyednek, Rainion pedig még mindig mérhetetlenül dühös apjára a múlban történtek miatt és nem bír vele egy légtérben meglenni hosszabb ideig nem képes tisztelni apját úgy ahogy kellene.* Tudja nagyon jól milyen Lenard viselkedése hisz mikor kezdett kihűlnia  kapcsolatuk és a férfi megcsalta őt majd miután elváltak még együtt laktak az Avernoir kastélyban egy darabig és a saját szemével látta ahogy milyen könnyen szeretett bele nem is egy nőbe és akkor hogy viselkedett. Ez Krsyhna esetében sincs máshogy csak éppen most a lagziig is eljut vele. Fiát pedig nem mentegetni akarja hisz azt sem tudja hogy kell-e vagy hogy mit tett csak szeretné ha Ezio az ő oldalukat is látná és hallani róla, nem pedig csak egy oldalt venne figyelembe. A séta ötletére lezárja a zongora billentyűjének fedelét majd feláll a padról. Kinyújtózik kezeit a magasba emelve, akárcsakmegint mint egy macska aki a délutáni lustálkodásából ébredezik. * - Mehetünk. *Mondja férjére nézve majd mikor ismét szóba kerül Ezio apja megint csak elfogja a szokásos szorongás mintmindig ha férje apja hazatér. Nem elég hogy apósa a férfi és hogy milyen a modora és a személyisége de a Vének tanécsának egyik oszlopos tagja. * - Tudom milyen apád, így nekem is a legjobb oldalam és modorom kell elővennem. Ezért is nem eshetek ágynak ismét. *Mondja határozottan majd ahogy az ajtó mellett lévő nagy tükörbe megpillantja magát szórakozottan elmosolyodik. * - De időben vissza kell jöjjek hogy illően átöltözzem, nem hinném hogy apád ezt az öltözködési stílusom díjazná. *Néz bele ismét a tükörbe ahogy végig néz magán ismét. Az esküvői előkészületekre csak megforgatja a szemét jelezve h semmi kedve hozzá tényleg, de azért hozzá teszi.* - Ha úgy óhajtod résztvehetek benne. Bár nem hinném hogy Krsyhna örülne ha a tulajdonaihoz nyúlnék és bele avatkoznék az életébe. *Felajánlja ugyan segítségét de a további mondatait direkt kétértelműre fogalmazza. Egyrészt az esküvőre gondol és annak előkészületeire másrészt viszont magára Ezio személyére. Mivel Enayla tud a kettejük viszonyáról és nem hülye tudja nagyon jól hogy mit művelnek ketten. Ezért is nem kérdez rá egyrészt, másrészt viszont azért mert tudja hogy az csak tőrdöfés lenne szívébe ha a férje szájából kellene hallania a részleteket.*

2012.07.27. 17:35 Ezio

Nem akarok róla egyelőre beszélni, drága feleségem, mert a részleteket még én sem tudok. De biztos forrásból értesültem valamiről, amiért fiadat apai szigorban fogom részesíteni, hamár tulajdon apja képtelen őt kordában tartani. *Itt nem Enaylát teszi felelőssé. Mindig úgy gondolta - elég régies felfogásban, ugyan -, hogy a nevelés jórészt az apák dolga, főleg ha fiú gyermekről van szó. Nekik kell irányt mutatni egy férfi helyes viselkedését illetően. Bár tény, hogy a király nem lepi meg Rainion viselkedése, hisz Leonard is egy nőcsábász. Csak azt tanulta el, amit kicsiként látott és lehet, hogy tisztában van a ügy rossz oldalával, még sem ismer más viselkedési formát. Marka ökölbe szorul, pár percig hallgat, muszáj lenyugodnia. Csak arra tud gondolni, hogy Meredith Raiel hált volna, ha Nwalca nem talál rájuk időben. De ebbe nem képes belegondolni. A gyomra nem engedi neki. Pár perc némaság eltelik, de Ezio belsője kitombolja magát. Amint ismét lenyugszik, visszafordul feleségéhez és mosolya ugyan először kissé erőltetett, de aztán felveszi azt a tipikus, Ezios, férfias mosolyt.* Ha gondolod, kimozdulhatnál. Sétálhatnánk egyet a kastélyban. Gondolom nem érdekelnek az eskövő előkészületei...*Mondja kissé csalódottan, hisz a nő jóízlése lehet elkelne a díszítésnél.* Illetőleg apám hamarosan érkezik. Estidőre tűzte a dolgot. Pár óránk van addig. Onnantól pedig káoszra számíts. Beleköt majd mindenbe, megró élőt és mozgót majd. Még mindig úgyérzi, hogy ő a király, pedig arra már nem alkalmas. Eljárt már az idő szele kopasz feje felett...*Mondja hol komolyan, hol mosolyogva.*

2012.07.27. 17:21 Enayla

- Apád ügyel mindenre és figyelemel kíséri mindenki életét így nemcsoda ha jóelőre eltervezi a következő kényszerházasságot. *Mondja szinte tényként. Nem ismeri túlzottan Ezio apját csak annyira ismeri amíg itt élt és párszor beszélgettek, de tudja hogy Ezio is tőle örökölte mindenre kiterjedő figyelmét, és azt hogy mindent Ezio maga akar megoldani. Arra hogy Drina igencsak szerelmes típus elmosolyodik de mosolya elhűl arcáról ahogy Ezio lekorholja hogy előtte ne beszéljen fiáról. Látja férjén hogy ideges lett ahogy felé kapja tekintetét.* - Mit művelt már megint? *Tudja nagyon jól már most előre hogy fia lesz a ludas valamiben így eléggé feszültté válik. Az hogy Ezio pedig dühös rá csak még nagyobb bajt jelez. Hirtelen beugrik neki Rainion terve hogy megpróbálja elcsábítani Krsyhnát. Talán bevált volna neki? Csak épp nem volt férje hanem Ezio kapta őket rajta. Fogalma sincs mire gondoljon hirtelen amíg Ezio meg nem szólal. * - Én ágynak dőlök pár napra, erre kitudja mit csinál. *Mondja bosszúsan. Biztos benne hogy Rainion így hogy annak apja hazatért biztos benne megint lázad és valami őrültséget eszelt ki. Ilyenkor mindig olyan nehéz vele bírni.*

2012.07.27. 17:00 Ezio

*Elmosolyodik a nő szavaira.* Én Meredith-t nem tudtam megmenteni. Celiát sem fogom tudni, mert apám már szervezi a kényszerházasságát. *Itt kicsit eltűnik a jókedv, vagy egyáltalán kedv a hangjából.* De Drina annyira szabad lelkű, annyira tiszta és szerelmes...*Megemlíti ugyan, hogy Drina szerelmes de azt nem fogja elmondani, hogy Altairba. Bár már nyílván Enayla is észrevette, hogy Drina és Altair nem beszéltek egymással három hete lassan. Drina nem egy megbocsátó fajta, ezt valahol apjától örölte. Figyelmes hallgatja végig Enayla szavait saját fiáról, ekkor pedig eszébe jut, hogy mit tett Rainion lányával és picit elönti a düh, de nem nagyon.* Kérlek a fiadat ne említsd meg előttem. Csak ismét magával ragadna a düh. Nem ér egy szót sem az egész. *Mondja őszintén, de hangja tiszteletet parancsol. Nem tudja, a nő hogyan fog reagálni. A legbölcsebben akkor cselekedne, ha hagyná a témát, de jól ismeri a nőt. Anyatigrisként fogja megvédeni fiát és követelni fogja, hogy Ezio azonnal magyarázza meg, miért vélekedik így az egyetlenéről. Sóhajt is egyet, már várja, hogy a villám lecsapjon és ismét veszekedni kezdjenek, mint a régi házasok... Házasságuk kicsit olyan, mintha már túl régóta lennének együtt és hiába próbálkoznának jóban lenni a másikkal, valami miatt mindig ismét egymás nyakának ugranak. Pedig most nem akarna veszekedni. Beszélgetni, később talán kényeztetni a nőt, de veszekedni? Nem akart volna. Még is mikor eszébe jut, hogy Rai hozzá mert nyúlni Meredithhez, elönti a düh és tudja, hogy amint szembetalálkozik Raiel kapni fog tőle egy atyait, hamár apja képtelen arra, hogy megnevelje.*

2012.07.27. 16:30 Enayla

*Kissé megnyugszik, hogy nem óráóta áll esetleg itt Ezio mögötte majd válaszol férjének hogyan léte felől.* - Már mondtam nincs semmi bajom. Jól vagyok. Elmúlt a fejfájásom is. Nem kel tovább aggódnod ha esetleg tetted. *Mondja teljesen nyugodtan majd hallgatja Eziot ahogy az mesél neki feleségéről. Szörnyű lehetett Carmennek ahogy látta saját temetését s az a tudat hogy kitudja mikor de hamarosan meghallhat el sem tudja képzelni mennyire fájhatott ez a nőnek és milyen szomorú lehetett. Nyilvánvaló hogy egyszer mindenkinek meg kell halnia semmi sem art örökké így egy démon élete sem. Hiába élnek évszázadokkal tovább mint az emberek a vég őket is eléri. Ugyan ezzel mindenki tisztában van és el is fogadja de az ha valaki mint Carmen is előre látja a jövőt és tudja hogy talán csak napjai hetei vagy hónapjai vannak hátra felőrölheti a félelem a szomorúság és a bánat. Ő azonban tudja hogy Carmen nem ilyen volt sokat hallott a nő felől és tudja hogy mindig mosolygott, őszintén boldog nő volt, aki boldogan és szeretetben élt férjével és három gyermekükkel. Valahol csodálta mindig is Carmen alakját. Tökéletes nő volt, tökéletes élettel. * - Ha eljön az esküvő ideje majd neked kell eljátszanod ezt a dalt. *Mondja halványan elmosolyodva ahogy férje szemeibe néz. A gyerekekről eszébe jut sajátja is és öccse unokaöccse is Kai.Mindkettőjük is abban a korban van hogy lassan eljön az ideje hogy feleséget válasszanak. Egyikőjüknek a Trenoir családból kell választania ez szinte biztos a törvény írja elő. Felsóhajt ahogy erre gondol, hisz eszébe jutnak az ő apja szavai is.* - Apám Rainiont akarja a következő kényszerházasságba vonni. Van egy olyan érzésem választás elé fogja állítani a fiamat. Vagy a kényszer házasság vagy a katonaság. De tudom hogy apám mindkettőhöz ragaszkodik. *Mondja kissé elkeseredve. Tudja milyen a fia és tudja hogy egyikbe se akar majd bele menni és makacskodni fog és hosszú vitasorozatok fognak majd következni a szűk családban.* - De ameddig lehet húzom az időt én is, vagy legalább próbálom. Nincs szükség újabb botrányra. *Mondja az utolsó mondatot halkabban mint ahogy az előbbieket mondta s fejét s tekintetét leemelve a zongoráról egyenesen nézett ki az ablakon a távolba meredve.*

2012.07.27. 16:01 Ezio

Csak egy pár perce álltam az ajtóban. Gondoltam megérdeklődöm, hogy hogy vagy. Nem gyakran ájulnak el a hölgyek ebben a kastélyban. *Mondja nyugodtan, férfias, mély hangján. Bólint a nő dícséretére, nem szándékozik fényezni magát további szavakkal, hisz tudja, hogy Enaylához képest sehol sincs zenei téren és soha nem is lesz. Élvezi a zenét, de sosem tudna komolyabban foglalkozni ezzel. Nincs akkora elhivatottsága ebben az irányban. Pár percig hallgat, mikor a dal mikéntje szóba kerül és csak büszke vigyorral az arcán réved bele az emlékekbe. Felidézi feleségének ujjait, amint lazán, profi módjára siklanak végig a billentyűkön. Ahogy gyönyörű arca szinte sugárzik, miközben játszik, hol vidám, hol szomorú dallamokat. Az egész birodalom tudta, hogy feleségéhez nincsen hasonló zongorista Lumerianában. Persze Enayla van olyan jó, mint felesége, ha azóta nem lett csak jobb nála.* Carmen is ugyan olyan médium volt, mint Drina. *Kezdi halkan a történetet, erről amit most mond, szinte senki sem tud. De elmeséli, mert úgy véli, ezzel talán közelebb kerülhet a nőhöz. A lelkük közelebb kerülhet egymáshoz és ez neki most nagyon fontos. Apja bármelyik pillanatban befuthat. Szavai, melyek most hagyják el ajkait hatalmas súllyal bírnak.* Carmen tudta, hogy meg fog halni. Képeket látott a temetéséről. De nem tudta megmondani mikor és hogyan. Csak érezte, hogy a másvilág már szólítja. Tudod a médiumok sok mindenre képesek. Látni jövőt vagy múltat. Kapcsolatot teremteni az alvilággal. Uralni a természet erőit. *Eddig nem nézett Enaylára, de most szemeibe fújra sajátját.* Megtanította ezt a dalt, mert ez Drina altatódala. Kicsiként mindig erre ringattuk el és még pár éve megígérte neki, hogy eljátsza majd az esküvőjén..*Szomorú mosoly ül ki arcára.* Így mikor a képek bevillantak neki, több éjszakán át próbálta megtanítani és mérhetetlen fájdalommal töltötte el, hogy ő képtelen lesz majd eljátszani a lányának, amit megígért... *Sóhajt egyet.* Drina pedig abba a korba ért, hogy ideje férjet találni neki. De tisztában vagyok, kiért húz a szíve és nem kényszeríthetem bele valamibe, amibe a bölcsek még nem kényszerítik. Húzom az időt...

2012.07.27. 15:48 Enayla

*Teljesen belemerül a draabba amit játszik. Van hogy általa kedvelt zeneszerzők zongora darabjait játsza de van hogy csak maga alakítja a dallamot érzéseire ösztöneire hallgatva. Olyankor mikor zongorázik megszűnik körülötte a világ s nem érzékela külvilágból semmit. Nem érzékeli a folyosón rohangáló szolgák trappolását sem a bútor tologatásokat sem a cselédek ordibálását és azt sem érzékeli hogy valaki a közelében van. Összerezzen mikor megérzi Ezio csókját arcán és így vissza riadva a valóságba abba hagyja a zongorázást.* - Mióta vagy itt? *Kérdezi kissé zavartan. Nem igazán szokott ahhoz hogy hallgatósága van jobb szeret ilyenkor egyedül lenni mert előfordul hogy akaratán kívül de megfeledkezik a társaságáról. Ez tudja nagyon jól hogy nem szép dolog így hogy ezt elkerülje jobbára egyedül szokott a zeneteremben is tartózkodni. Mikor férje mellé ül kicsit arréb húzódik helyet adva a férfinek akin látja hogy nagyon aktívan keres egy bizonyos billentyűt a zongorán, amit végül meg is talál. Feszült figyelemmel hallgatja végig Ezio játékát. Hol kezeire hol pedig arcára néz a férfinek. Csak mosolyog mert esze ágában sincs kinevetni férjét de szórakoztatja a férfi kicsit esetlen és lassú de nagyon szép játékát. Látszik hogy nagyon figyelt Carmenre mikor megtanította ezt neki.* - Nagyon szép. *Dicséri meg férjét és a játszott darabot.* - Van valami jelentése is hogy miért pont ezt tanította meg neked Carmen? *Érdeklődik férjére nézve, mert ez nem egyszerű darab volt mint például a Boci Boci tarka vagy ehhez hasonlók. Úgy gondolja lehetett valami üzenete ezzel Carmenek. *

2012.07.27. 15:29 Ezio

*Nagyon kimerült, hisz a határokat feszegette most a nővel és alig bír magához térni, mikor pár óra múlva, amint ismét beesteledik, felébreszti néhány szolga sűrű bocsánatkérések között, hogy vannak dolgok, melyekre csak Ezio bólinthat rá az esküvőt illetően. Így kénytelen felállni ágyából, gyorsan lefürdeni - amit amúgy nem szeret. Ő inkább órákig áztatja bőrét a vízben, mintsemhogy csak úgy beüljön, leöblítse magát szappannal és vízzel, majd otthagyja a vizet. Még is erre kényszerül, de mivel az utóbbi időben ez gyakran megtörténik, nem bánja. Kezd hozzászokni. Este nyolc fele a téli idők miatt már három-négy órája lement a nap és ő is ennyi ideje rohangál. Rá kell bólintania két virág közül az egyikre, két szín közül az egyikre, két anyag közül az egyikre. Ezt simán rábízná feleségére, ha még élne, de mivel Enayla nem bírja elviselni sem Kryshnát, nem kérheti meg, hogy segítkezzen valami olyasmiben, melyről a nő jól tudja, hogy átverés az egész. Ezio viszont készségesen játsza a törődő király szerepét, mindenre rábólint, amiről úgy gondolja, hogy tetszene Kryshnának. Valamennyire már megismerte. Négy-öt órája szervezkedik, mikor úgy dönt, ránéz feleségére, mert amilyen makacs és önfejű, biztosan elhagyta a szobáját és járkál a kastélyban jól elkerülve az egész herce-hurcát. Odaérve a nő szobájához megtorpan a nyitott ajtóban és az ajtófélfának dőlve hallgatja ezt a misztikus, kissé szomorú, de annál gyönyörűbb dallamot. Bő fél óráig áll az ajtóban és hallgatja ahogy felesége zongorázik. Közel sem akarja megzavarni. Ám egy idő után még is úgy dönt, hogy kénytelen lesz rá, mert érdeklő akar állapota felől. Odasétálva a nőhöz lágy csókot lehel orcájára hátulról, majd mikor a nő hirtelen abbahagyja a zongorázást, Ezio elmosolyodik. Leül a zongorapadra a nő mellé és végignéz a hangszeren.* Sosem voltam otthon a zenében. Inkább a könyvek... *Mondja zavartan vigyorogva.* De Carmen valamit megtanított.. *Ráncolja össze zavartan homlokát, de végül megtalálja a megfelelő billentyűket. Egy kissé vidám, még is valahol nagy üzenetet rejtő, melankólikus dallamot játszik elég ügyetlenül, lassan, de ahogy a hangok sorban követik egymást és kialakul a dallam, nagyon szépnek hangzik. Egy pár perces próbálkozás után inkább feladja és elveszi kezét a billentyűkről.*

2012.07.27. 15:12 Enayla

*Miután Ezio korábban távozott tőle pár órára rá amint hajnalodott meg is hozták a szolgák nagy kínkeservesen kedvenc zongoráját. Ahhoz hogy a zongora kényelmesen elférjen és hozzá is lehessen férni át kellett kissé rendezni a szobát. Az eddig a szobájában lévő kisebb asztalkáját amin mindenféle könyv, gyertyák papírok levelek és egyéb mindenféle apróság díszelgett most arról le kellett pakolnia s azt asztalt a szolgák kivitték. Sminkasztalát közelebb tették a gardróbjához ágyát kissé arréb húzták az ablaktól, majd zongoráját az ablak előttiszoba sarkába tették. Így ha Enayla a zongorájához ül pontosan kitekinthet a hatalmas ablakon. Mivel megint csak "szobafogságra" van ítélve férje által noha már semmi baja. Újra önmagának érzi magát mégis ha nem lenne itt zongorája és nem tudna játszani lefoglalnia magát meg őrülne. Valahol azonban mégsem bánja hogy szobájában tartózkodik. Ki-ki nézve az ablakon és a néha nyitot ajtójánál beszűrődő hangok és rohangálások az esküvő előkészületek miatt teljesen felbolygatták a kastélyt. Nem is bánja hogy ebben neki nem kell résztvenni s kimarad belőle. Ahogy újra eljött a ma éjszaka is kipihenten ébred s kel ki ágyából. Mivel most nem kell a kastély előkelőségei közt és a már megérkezett vendégelk közt tisztelegnie és csevegnie velük köszönteni őket így nem is fog különösebben elegánsan felöltözni ma. A múltkori lovaglásakor hasonló fekete csőszárú hosszú nadrágot vesz fel hozzá pedig egy szintén fekete de szürke csipkével díszitett fűzőt. Nyakába pedig egy szürke és fekete csipkéből készült nyakpántot tesz fel ami fűzőjéhez tartozik és tökéletesen takarja azt a pár lilás foltot amit Ezio hagyott maga után rajta. Lábára mivel mindig hord valamilyen magassarkút lévén hogy oda van értük, csak egy egyszerű de mutatós fekete magassarkút vesz fel. Noha nem elegáns és előkelő a viselete mégis szemrevaló szexi és mégsem annyira kirívó. A szobában csak gyertyák sora ég az adva fényt Enaylának s az ablakon besütő Hold fénye. Odaül zongorájához s a tőle már megszokott misztikus és rejtélyes hangvételű s csengésű stílusban kezd el játszani. Mivel ajtaja tárva nyitva áll így bárki aki a folyosókon jár ameddig elér a zongora hangja az hallhatja játékát. *

2012.07.27. 02:55 Kryshna

* Csak mosolyog a férfi szavain, kedvtelve hallgatja őket, annyira jó a férfit ilyen boldognak látni.. és biztos benne, hogy ez a boldogság most az egyetlen, amibe kapaszkodhatnak. Ő is, Ezio is. Ezionak hamarosan megérkezik apja... az egyetlen, aki igazán irányítani tudja fiát, akitől tart. Ezt Kryshna hamar levette a kiszűrődő szavakból. Bár ezen tudásáról Eziot nem világosította fel, nem is volt benne biztos, hogy fel kellene-e hoznia a témát... ha királya kíván majd erről beszélgetni, akkor ő készséggel meghallgatja. Ő nem tartott a férfitól. Egyelőre. Kryshnát pedig várja az esküvő.. az elköteleződés Leonard mellé, pedig az, akit szívből szeret, ott fog élni mellette.. egy titkos, édes viszonyban. A nő finoman bújik a hozzá képest hatalmas férfi mellkasához. Újból elfogja a biztonságérzet és nyugalom. Szemeit egy percre lehunyja, gondolatban elidőzik, mi lenne, ha maradna megint... de most nem lehet. Így a férfi mellé fészkelődik . Csak egy kicsit hadd élvezze még. Figyeli az alvó Ezio egyenletes légzését, emelkedő mellkasát. Végigsimít rajta, óvatosan letörli ujjaival a vérfoltokat bőréről. Megsimogatja a férfi arcát, s arrébb söpri a homlokába lógó tincseket. Mosollyal ajkain ad egy finom csókot a férfi ajkaira, bár ezt ő már nem érzi álmában. Egy centire húzódik csak el, úgy suttogja még el neki, mennyire szereti, kimondja minden rejtett gondolatát, öt percig suttog még a férfinek mindenféléről. A féltékenységéről Enaylával kapcsolatban, a félelmeiről, szerelméről, akármiről, ami csak eszébe ötlik. Hogy mennyire szereti a hajnali madárdalt, vagy hogy milyen szívesen maradna itt. Hogy minden vágya csak róla szól. És valahogy ez feldobja Kryshnát, ahogy az alvó férfihez beszél édes kis csacskaságokat. Sóhajt egyet, s felkel az ágyról. Lezuhanyzik a férfi fürdőjében.  Teljesen meztelen, így kölcsön kell vennie valamit.. szeme egy lepedőn akad meg a férfi egyik polcán. Azt csavarja maga köré, ügyesen, ahogy feléjük a nők teszik. Így egészen olyan, mintha direkt vett volna fel egy fehér ruhát. Mozgása nehéz, minden léptére fájdalom hasít alsótestébe, gerincoszlopába. Az ajtóhoz lép, s még egyszer, utoljára, visszanéz az alvó férfire. Mosolyogva dob neki egy csókot, majd végre kilép. Most végre visszalép szobájába, Leonardhoz... aki most nem veszekszik vele, hanem rendkívül szívéjesen viselkedik, ahogy eddig is. Még bocsánatot is kér. Beszélgetnek, és az esküvő részleteit veszik át újból. Közben nevetgélnek, kacarásznak, az ember tényleg szerelmesnek vélné őket, ha nem tudná az igazságot. Együtt lemennek reggelizni, bár Kryshnának ez nagyon is nehezére esik, így Leonak is elmeséli az oroszlános mesét, persze máshogy fogalmazva, mint Drinának tette ezt. A férfi készséggel elhiszi, miért is kételkedne benne, Kryshna bőrén valóban állatias hegek vannak. A nap már fényesen ragyog odakinn, bevilágítja a havas tájat. A kastély megtelik újabb és újabb démonokkal, valószínűleg oda is elérnek majd, ahol Nwalca kitörése játszódik. Az épület olyan, mint egy mozgó hangyaboly... *

2012.07.27. 02:27 Ezio

*Elmosolyodik a nő szavaira, miszerint ugyan olyan fájdalmas volt, mint amennyire gyönyörteli.* Őszinte leszek. Nagyon kevés nő bírta volna. Sosem engedtem el magam ennyire. *Nyom egy csókot a nő ajkaira, ahogy kicsit feljebb nyomja magát mellkasán.* Büszke vagyok rád. De ne aggódj, nem lesz több ilyen. Visszafogom magam. *Mondja mosolyogva, ez őt is rendesen kiütötte. Ennyire vad és állatias még sosem volt és most, hogy az adrenalin kifutott ereiből és csak a fáradtság maradt meg, háta sajogni kezd, a nő jópár bőrréteget felszántott körmeivel és most a selyemlepedőre folyik pirosan csillogó vére a férfinek. Óvatosan oldalára fordul, kicsusszanva a nőből és szemben magához öleli őt.* Növeled a király egóját, Kryshna... *Mondja széles vigyorral a képén.* ... én a helyedben nem tenném. *Megcsókolja a nő homlokát, mely a feltétlen bizalom jelképe a királyi köben. Majd eszében jut Leonard és megint hangos nevetésbe kezd.* Én nem tudom mire gondol most, de remélem nem arra, ami tényleg történt...*Nevetése kihallatszik a folyosóra, de biztosan nem hallja senki. Mindenki alszik, hisz nappal van. Ezio szobája azonban gondosan le van sötétítve, örül, hogy a nő alakja valamennyire kibontakozik előtte. Mellkasához öleli a nőt, de lazán, hogy kapjon levegőt és valamit suttog még a levegőbe, mielőtt elnyomja az álom, de nem lehet érteni, annyira fáradt. Biztosan Kryshna iránti szerelmét fejezte ki valahogy, vagy pedig jóéjszakát kívánt.*

2012.07.27. 02:17 Kryshna

* Mosolyra fakasztja a férfi gyengédsége. Élénken emlékszik még arra, mikor a férfi először elégítette ki őt, s hogy húzódott el tőle . Hogy fájt ez a hűvösség neki akkor, s mennyivel büszkébb most, bár egyelőre nem hogy mozdulni nem képes, beszélni sem, úgy kapkodja a levegőt. Teste, mintha ólomsúlyú lenne, úgy omlott rá Ezio most már meztelen testére. Kryshna maga sem emlékszik, mikor kerültek le a férfiról ruhadarabjai - valószínűleg ő tépkedte le azokat a hévben, mert most ott hevertek rögtön mellettük - s mikor csúszott le az ő ruhája, alsóneműje, ez már máskor is kiesett. Csak azt tudta, hogy most itt fekszenek, meztelenül egymáson, a két forró test, s hogy ez mennyire kellemes.. pihegett még egy kicsit, majd felemelte fejét. Arcán boldog mosoly ült, egyelőre nem is akart semmi rosszra gondolni, ami elronthatná ezt a pillanatot. Visszaemlékezett a férfi kérdésére, és teljes megmaradt erejéből kacagni kezdett, szívből jövő volt ez. Egész teste beleremegett, s ez fájt is neki, így lassan alábbhagyott, de pár könnye ki is csordult * - Őszintén? Szinte elviselhetetlen volt.. * Szürke, vidámam csillogó szemeit a férfire emeli, hangjában huncutság bujkál. *- De ugyanennyire volt felemelő is.. csodálatos.. bár meglepne, ha te ezt nem tudnád már enélkül is.. * Jobb kezének mutatóujjával a férfi véres vállaira és mellkasára mutat, melyet szintén Kryshna karmolt fel. Kicsit felnyomta magát a férfi mellkasán, úgy nézi kedvtelve szerelme izmos testét, s mosolyogva sóhajt egyet, szemeit lehunyja. * - Pokolian jó szerető vagy... * S újra felkacag. *

2012.07.27. 02:03 Ezio

*Ajkait állatias nyögések hagyják el, ahogy a nő végigkarmolja hátát és minden egyes másodpercét imádja. Neki is eszébe jut, hogy Enayla ugyan ott karmolta tegnap ilyenkor végig hátát minden egyéb kérés nélkül... de a baljós gondolatot elhessegetve csak a nőre koncentrál. Oly vadul döfi és olyan tempóban, amibe egy ember tényleg belehalna, de mivel ezt Kryshna kibírta, sőt, élvezte és nemsokára, a pózváltás után a gyönyör járja át tőle, igazán méltó társa a királynak. A királlyal való együttlétek átcsaphatnak tragédiába is, volt is már rá példa nagyon sok generációval azelőtt a családban, de Kryshna nagyon jól állja a sarat. Ezio attól ér el a csúcsra, ahogyan a nő nevét kiáltja, úgy, ahogy arra nagyon régóta vágyott már. Testén minden izom megfeszül, hangja egy üvöltésbe kezd, de hamar el is csuklik, magjának minden cseppjét ismét a nőbe löveli, közben két kezében hatalmas erővel, de még mindig nem fájon markol bele fenekébe. Fejét mindeközben hátrevetette, mert a katarzis olyan pusztító erővel járja át amivel még nem volt dolga. Egy pillanatra, de tényleg csak egy pillanatra elsötétül minden előtte az élménytől, de mikor kinyitja szemét a nő fekszik rajta levegőért kapkodva és ő sem tesz másként. Szája teljesen kiszáradt, minden porcikája sajog és még mindig meg-megrándul teste az orgazmustól, amit az előbb átélt. Két kezét levéve a nő fenekéről felcsúsztatja hátára és magához öleli. Egyik kezével gyengéden cirógatja Kryshna hátán a finom, puha bőrt. Pár percig még hallgat, próbál magához térni, majd halkabban megkérdezi, miutá ad egy csókot a nő buksijára.* Nagyon fájt?

2012.07.27. 01:53 Kryshna

* Kryshna ugyan nem látja, de egyszerűen érzi azt, ahogy Ezio mosolyog. Arca elvörösödik, s egy időre kislányos zavar lesz úrrá rajta ebben a helyzetben. Nem tehet róla, ösztönösen ezt váltja ki belőle. Szíve pedig alig dobban, amíg csak a gardróbban vannak, visszafojtja lélegzetét, ajka a férfi ajkán.... és Leonard ha mást nem is fog tudni, de Ezio kisugárzását később fel fogja ismerni, s ezt nem felejti. Hirtelen huppanással esnek az ágyra, Kryshna ezt is nagy intenzitással éli meg, hiszen a férfi még mindig benne van.. Ezio nyögésére teste is belerázkódik, Kryshna is hangosan sóhajt fel az őt átjáró gyönyörtől. Nem kell végre visszafognia magát...  nagy kő esik le a szívéről. A férfi ajkai s fogai izgatóan veszik birtokba nyakát, majd haladva kebleire.. ez csak az izgalom egy újabb löketét küldi a nőbe, teste egy pillanatra megfeszül, ezt a férfi is bőven érzi. Kryshna hangosan nyög fel újra s újra, időnként a férfi nevét sóhajva kéjesen...  kezei lesiklanak Ezio tarkójáról, a vállaira először.. majd onnan húzza végig lassan hosszú fehér körmeit, le a lapockájára, vörös csíkokat ejtve rajta. Egy pillanatra mégis megáll, s eddig mámorral telt szemei elkerekednek. Más érintette Ezio izmos hátát, nem is olyan rég... érzi. De nem hagyja, hogy belefeledkezzen ebbe, újonnan jövő féltékenységét másba fordítja át. Méghozzá egy gyors pozícióváltással. Csípőjét megemeli, combjait kissé elengedi, s hagyja, hogy a férfi kicsusszanjon belőle , de nem teljesen.. így fordít rajta. Ez komoly erejébe kerül, de végülis képes rá. Így ő van felül, teste egészen meghajlik, ahogy ráhajol a kissé meglepett arcú Eziora, s vadul csókolja annak ajkait, harapva, kényeztetve. Combjait újból összeszorítja, csípőjét s ágyékát minden eddiginél szorosabban nyomja oda a férfi felhevült testéhez. Mikor elér a csúcsponthoz, körmeit a férfi vállába mélyeszti - nem akarja annak hátát érinteni, nehogy rosszul süljön el - most végre a férfi nevének hangos nyögésével ad hangot érzéseinek - s nem egyszer ismétli, sokszor egymás után.. előbb kiáltva, majd egyre halkabban, végül édes suttogással a férfi fülébe, melyen nyelve hegyével finoman végignyal, majd forró párát lehel rá, s megharapdálja kissé.  *

2012.07.27. 01:31 Ezio

*Csók közben széles mosoly ül ki arcára. Nagyon széles, szinte pimasz, határokat feszegető mosoly. Ezt Leonard benyitása okozta. Sejtette, hogy a férfi be fog nyitni. Nem hogy sejtette, teljesen tisztában volt vele. De ennél tovább azért ő sem meri feszegetni a határokat. A gardróbban vaksötét uralkodik, Ezio ezt használja ki. Hirtelen válnak füstté a gardróbban, pont akkor, mikor Leonard elsétál mellettük. Egy a fekete füst, melyet Ezio és Kryshna hagytak maguk mögött, mind a férfin csapódik le, köhögést kiváltva, ahogy elárasztja nyálkahártyáján és még a szemébe is belemegy. Hirtelen, vad mozdulattal huppannak Ezio ágyában. A férfiből először egy rövid, de szívből jövő nevetés bukik ki, majd olyan állatiasan, hangosan nyög fel, hogy belerázkódik a szoba. Ez viszont a kastély másik felében történik, így Leonard semmit nem hall belőle. Mozgása egy pillanatra sem lassul, ereje sem. Tudja, hogy a nő talán már fájdalmat is érez, de képtelen lelassulni, vagy visszavenni erejéből. A gyönyör, amit mindketten éreznek nem engedi ezt meg számára. Már nem csókolja a nő ajkait, most nyakát veszi célba. Állat módjára harap bele Kryshna nyakába, de csak a hév állatias, az ereje nem. Egyáltalán nem okoz vele a nőnek fájdalmat. Érzi, hogy már közel van a csúcshoz, ezért mosolya csak egyre inkább szélesedik. Ajkaival az erős menet közben és megkockáztatja, hogy birtokba veszi mellét. Enyhén ráharap a nő ágaskodó, jobb bimbójára, majd szájába veszi és nyelvével szapora, körkörös mozdulatokat ír le, tovább fokozva ezzel a már így is elviselhetetlen kéjt. Eszébe ötlik, hogy a nő még tartozik neki azzal, hogy teljesen, véresre karmolja szét hátát és kíváncsi, hogy a nőben is megvan-e az állatias ösztön, hogy így, ekkora hévben és kéjben eszébe jut-e. Ha nem kiálltja nevét orgazmus közben, azzal biztosan megsérti majd a királyt. Ezeken a gondolatokon lovagol egy percig, de torkából közben egyre hangosabb, állatiasabb nyögések törnek fel. Sosem volt még ilyen kemény szexben része. Nem hagyja nyugodni a nő melleit és közben arra is ügyel, hogy a derekára szorított comb is megkapja a neki kijáró, erősebb, de nem fájó markolászást.*

2012.07.27. 01:20 Kryshna

* Minden annyira gyorsan történik, s Ezio oly vadul kezeli, hogy képtelen bármit is önfejűen cselekedni, hagyja magát sodródni az eseményekkel. Belátta már, hogy nem szabadulhat a helyzetből, csak önmagukat sodorja veszélyhelyzetbe, ha ezzel próbálkozna. Annyira váratlanul éri, mikor a férfi beléhatol, hogy még Ezio csókjai közt is hallatszik egy-egy nyögés, sóhaj, bár milliószor jobban elfojtva, mintha szabadjára lenne engedve. Lélegzete is eláll egy pillanatra, ahogy magában érzi a férfit, alsóteste, s lassan egészében teste majd felrobban, olyan forróság járja át, mintha tűz égetné belülről. Olyan hihetetlen ez a helyzet, s egyben veszélyesen izgató is. Kryshna izmai, ezzel együtt combjai is ráfeszülnek Ezio derekára, pont, ahogyan a múltkor, de ez most nem önnön műve, hanem ösztöneié, így még intenzívebb. Karjával átfonja a férfi két vállát, majd kezei a vad lökésektől felcsúsznak a férfi nyakáig, egyik kezével ott markol bele a férfi nyakszirtjére tapadó, verejtékes hajszálakba, amint közelebb húzza magához, s szenvedéllyel csókolja őt, elfojtva minden egyes nyögést, mely fel akar törni. Mellkasa csak emelkedik fel s le. Az egész gardrób megtelik párás, nehéz levegővel. A sötétben Ezio s Kryshna csak jobban érzékeli egymás testének minden rezdülését. A nőnek fizikai fájdalmat is okos ez a gyorsaság és vadság, már most, de ezzel együtt olyan élvezetet, mely elképzelhetetlen földi halandó számára. Egy egyszerű ember talán bele is halna, Ezio olyan erőt fejt ki magából, s ad át a nőbe.  De megtörténik az, amelytől mindketten tartottak. Kryshna nyögése már olyan volt, melytől ép eszű démon nem tud elvonatkoztatni. Leonard benyit. A szoba fénytelen, itt lámpás sincsen, azt mindig kívülről kell hozni, Kryshna pedig mindig gyertyát gyújtott, vagy kinyitotta a gardrób végében lévő ablakot... a nő most szinte megdermed. Nem hatol be fény a szobába, a nap még nem sütött ki eléggé. Leo még nem láthatja őket, de a gyanús jeleket már érzékelheti - a túlfűtött levegő, a feszült csend.. testek súrlódása.. *

2012.07.27. 00:53 Ezio

Akkor...nekünk....való..*Mondja a csókok közepette, de Kryshnát egy pillanatig sem hagyja reagálni. Tudja, hogy rosszul fogalmazta meg, amit mondani akart, de tényleg csak és kizárólag az apját múlhat az, hogy hogyan alakul kapcsolatuk a jövőben. Apja előtt olyan titokban kell tartani, amennyire csak lehet. Egymásra sem nézhetnek, mert apja olyan, akár egy keselyű....köröz az áldozat felett, figyel, megvárja, míg az teljesen elgyengül és mikor már biztos a győzelmében, lecsap. Nadrágját félig lehúzza és pont akkor rántja ki ujjait és hatol be a nőbe egyetlen szempillantás alatt a kettőt, mikor Leonard a gardróbszoba mellé lép be. Ebben a pillanatban tövig hatolt a nőben, de meg is állt ebben a pozicíóban egészen addig, míg Leonard arrébb nem lép pár lépést. Ekkor egy hirtelen, erős mozdulattal feldobja a nőt derekára, a szoknya alatt erősen és teljes mértékben izgatóan markol bele mindkét kezével a nőbe. Még durvább, még szenvedélyesebb és tüzesebb, mint előző együttlétükkor volt. Minden egyes vad lökésnél tövig hatol a nőben és ha nem csókolná őt folyamatosan, ez a vadság még őt is üvöltésre, nagyon hangos nyögésekre késztetné, nem hogy a nőt. Ezzel próbálja némán tartani szerelmét. Ő sem akarja, hogy lebukjanak, de megmondta Kryshnának: sokat fog ő majd ezzel játszadozni és most pontosan azt teszi, amíg ígért. Nem tudja mit fog tenni, ha Leonard benyit, vagy mi fog történni, ha nem nyit be és utána hogy lesz. Nem érdekli. A pillanatnyi, őrült gyönyörre koncentrál, melyet alig bír elviselni. Csókja vad, szinte megfulladnak belé, mozgása, tempós, gyors, szinte szétdöfi a nőt, kit még felső testével a falhoz is szorít. A gyönyör hullámain lovagolnak mindketten. Ilyen szintekre még sosem jutott el, feleségével sem és nem is tudta, hogy ki tudja ezt hozni kettejükből. Mikor egy nagy levegőt vesz és emiatt egy pillanatra megszakítja a csókot, a nőből felszakad egy hangosabb nyögés. Hatalmas vigyor ül ki képére és úgy csókolja meg ismét a nőt, hogy ez mégegyszer ne fordulhasson elő. Nem tudja, mi lesz most, hogy Leonard benyit-e, de nem is érdekli. Az adrenalin ismét átjárja egész lényét, a tempót pedig csak fokozza olyan gyönyört, élvezetet és szenvedélyt adva ezzel a nőnek, melyről eddig csak álmodni mert. Lehet, hogy Kryshna napokig hozzá sem fog szólni, ezt sem tudja, de egyet viszont igen: napokig nem fog tudni járni rendesen.*

2012.07.27. 00:41 Kryshna

* Amikor durván karjához érnek, teljes mértékben biztos benne, hogy nem vőlegénye az, ő sosem érne így hozzá, így tekintete nem csak szomorú, de felháborodott is egyben,közben folynak könnyei. Azonnal fordul arra, amerre a férfi húzza * - Mégis, hogy vagy képes.. * Kezdené felindultan, akadozó hanggal ,életében először, mikor tényleg kérdőre vonná Eziot bármiért, amit tesz, de nincs rá ideje, a férfi ajkai vadul tapadnak az övéire. Próbál kapálózni, elszakadni, egy kicsit is arrébb húzódni, de nem megy. Bár megvan még benne az erő, amit lenn érzett, a düh óriási ereje, de Eziot nem lehet legyűrni. Így Kryshna is képtelen másra, mint visszacsókolni őt, s engedni egy kicsit a hévnek, vágynak mely átjárja. Mikor a férfi először kiabálni kezd vele, szemeiből csak újra kicsordulnak a könnyek. Hogy mondhat ilyet neki, mikor az előbb közölte tulajdonképpen azt, hogy egyszer úgyis elengedi őt...? Nem értette, egyszerűen nem tudta felfogni, mire jó ez.. talán a férfi azt élvezi csak igazán, ha őt kínozza? Ha újra meg újra, megsebzi lelkét, ha kell, vérrel és fájdalommal is magához kötve őt? Hát erre kell? Lassacskán kezdi csak megérteni, hogy nem erről van szó.. hogy Ezio nem azért futott fel utána - melyet, ha tompán is, de hallott - mert szórakoztatja a helyzet, hanem , mert valóban szerelmes belé annyira, hogy ne hagyja menni...  Kryshna ajkai teljesen vörösre duzzadtak, ahogy karján is piros folt jelent meg  a férfi szorításától. Már éppen szólna valamit, de a férfi nem hagyja - pontosabban a ruhát kezdi el leráncigálni úgy róla, olyan gyorsasággal, hogy a lelassult, érzelmileg kizsigerelt Kryshna nem is tudta követni. Az ajtó pedig megreccsen. Kryshna riadtan szorítja meg Ezio kezét úgy, hogy körmeit belevájja a férfi karjába, hiszen vőlegénye egy hajszálnyira van attól, hogy lebuktassa őket.. hogy rájöjjön árulására. * - Ezio, azonnal... * Arra akarta kérni, hogy azonnal menjen ki innen, nem teheti másként, de a férfi most sem hagy neki időt, durván löki be a törékeny, esetlen testet két ruha közé, melyek most finoman simogatják szabadon hagyott bőrét. Kryshna azonban még ellent tart, anélkül, hogy tudná, ez csak jobban tüzeli majd Eziot. Hogy szeretőjéért most küzdenie kell. De Kryshnában egyre él az érzés, hogy nem bukhatnak le, és ehhez olyan közel állnak, mint még soha.. egy ajtónyitásnyira. Karjait a férfi mellkasához szorítja, úgy próbálja eltolni magától; de erőtlenül hullnak alá, mikor a férfi ujjait érzi magában. Nem hogy sóhajtana, hanem hangosan felnyögne, megállíthatatlanul, ha Ezio nem tapadna ismét ajkaira - így a férfi közvetlenül érzi azt, mit vált ki Kryshnából, akinek teste automatikusan reagál a férfi érintésére....mintha egészében lüktetne a vágytól, felhevül. * - Ezio.. ez most a bűnösebbnél is bűnösebb, tilosabbnál is tilosabb.. nem .. nem szabad.. * ezt a férfi szájába suttogja szinte,úgy, hogy csakis ő hallja, de közben fel-felsóhajt, hiába próbálja elfojtani. Vőlegénye egyre gyanakvóbb arckifejezéssel jár-kel a szobában, s most épp a gardrób mellé lép...*

[962-943] [942-923] [922-903] [902-883] [882-863] [862-843] [842-823] [822-803] [802-783] [782-763] [762-743] [742-723] [722-703] [702-683] [682-663] [662-643] [642-623] [622-603] [602-583] [582-563] [562-543] [542-523] [522-503] [502-483] [482-463] [462-443] [442-423] [422-403] [402-383] [382-363] [362-343] [342-323] [322-303] [302-283] [282-263] [262-243] [242-223] [222-203] [202-183] [182-163] [162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [Korábbi]