Új bejegyzés Frissítés

2012.07.08. 15:37 Kai

*A szobájában ébred és halványan emlékei vannak a tegnap estéről. Tudja, hogy valakit súlyosan megsebesített, nem emlékszik a személyre, de mérhetetlenül nagy lelkiismeret furdalása van és nagyon aggódik, nem tudja, hogy Shade megölte-e a személyt. Napfelkelte előtt Shade beszökött a kastélyba (persze, miután kiélvezte a szabadságát és kedvére gyilkolászhatott), mivel gyűlöli a napfényt, ezáltal kevesebb az esélye, hogy a fiú nappal veszítse el a fejét. Muszáj lesz Ezioval beszélnie és valamilyen módon bocsánatot kell kérnie a személytől. Bár úgy se fogja érteni... Ránéz sárkányának üres helyére. Eszébe juttott, hogy ott hagyta Celiaval az ebédlőbe. Kissé fáradtan, elindul megkeresni a lányt, mivel feltételezi, hogy az ételét megosztotta a sárkánnyal. Tudta, hogy a sárkány ez által, kissé bizalmába fogadta a lányt és feltehetőleg elkezdte követni. A fiú elindult, hogy megtalálja a lányt. Egyik szolgától megkérdezte, mi történt az éjjel, mert olyan nagy volt a zűrzavar, úgy téve, mintha nem is tudná, hogy ő okozta a gondokat. Teljesen lesokkolódik, mikor megtudja, hogy Ezio fiatalabb ikerlányát bántotta. Eluralkodik rajta a depresszió és a bűntudat, de ezt nem mutatja ki. Elindul a pihenőhely felé, egyrészt, hogy meglátogass a lányt, és megbeszélje vele a történteket, másrészt tudta, hogy a sárkánya is ott lesz Celia jó voltából.*

2012.07.08. 13:48 Ezio

*Halványan elmosolyodik.* Nyugalmam nem tettetett, kedves feleségem. Természetemből fakad. *Mondja nyugodtan. Ezt a vitát nagyon rövidra akarja zárni.* Nem szeretem, ha beleszólnak a dolgaimba Enayla. Azt sem, ha megkérdőjeleznek. A jövőben tartsd távol magad kérlek az efféle viselkedéstől. *Mondja egész kedves hangon, de a komolyság és a tiszteletparancsolás még mindig ott bújkál hangjában.* Illetőleg elnézésedet kérem, ha bármivel, amit tettem, megbántottalak. *Teszi még hozzá, azzal néhány levélre szegezi a tekintetét, melyeket a birodalom urai írtak neki. Szövetség ajánlatok, gyümölcsös-földek felajánlása a békéért. Ilyesmiket olvas. Még pár szót közben hozzátesz.* Egy királynőhöz nem illik a sárga szín. *Mondja ezt a gyerekes féltékenykedésre, mit felesége lerendez. Nem érti mit várt a férfitól, mikor papucsként kezeli és állandóan megalázza. Ezio ugyan türelmes, de nem a végtelekig.*

2012.07.08. 13:34 Enayla

- Tudod mi a te legnagyobb bajod? *Kérdezte miközben leült a felajánlott bőrfotelba ahol pár perce még Altair üldögélt.* - Ez a tettetett nyugalom és az hogy még véletlenül se legyél őszinte és a másik ember szemébe mond ha valami gondod van már már bámulatos *jegyezte meg Ezionak egyenesen farkasszemet nézve bele, majd a kérdésre először csak oldalra fordította fejét s a roskadásig megpakolt könyves szekrényt vizslatta.* - Nem szívesen szólok bele de a családtagokkal való kastélyon belüli nyilvános csókcsaták nem hiszem hogy helyén valóak. Noha téged szemmel láthatólag nem érdekel de tanácsosabb lenne az elkövetkezendő afférokat titokban végezni. *Az utolsó szavakra férjére nézett majd így várta válaszát. Még mindig munkált benne a düh de ez már nem is igazán amitt a csók jelenet miatt van hanem hogy Ezio már megint felvette ezt a végletekig kedves és nyugodt stílust mintha minden rendben lenne. Ez mindennél jobban tudta dühíteni.*

2012.07.08. 02:30 Bogi

Ezio Igazad van testvérem. Dolgozni fogok az ügyön, már amennyire képes leszek rá. *Mondja mosolyogva, ekkor Enayla ront be az irodájába, mikor épp testvérével beszélget. Igaz a kopogás megvolt, de Ezio nem tolerálja az effajta viselkedést. Még is nyugodt marad és mikor Altair távozni készül, szavaira megforgatja a szemét. Mikor kettesben maradnak Enaylával, feláll és mélyen meghajol előtte, tiszteletét kifejezve jelenlétének. Int a szék felé.* Kérlek, foglalj helyet.* Addig vissza sem ül székébe, míg Enayla le nem ül az előtte álló bőrfotelben. Egyenes háttal ül székében, tekitete kedves és mint már annyiszor, elengedi füle mellett azt, amit a nő mondott. Azt sem teszi szóvá, hogy testvére előtt ismét sikerült megáliznia, mint már annyiszor családtagjai előtt. Legnagyobb érvágás a férfinak talán az volt, mikor lányai előtt mondott valami igazán kegyetlen dolgot, de férjeként tiszteli annyira, hogy nem szólt azért sem. Kedvessége mindig megmarad a nővel szemben, hisz mindig emlékezteti magát, hogy nem csak ő van belekényszerítve a házasságba. Mintha semmit sem vágott volna a fejéhez az előtt, megszólal.* Miben segíthetek? *Teszi fel a kérdést kedvesen, mély, férfias hangján.* Drina *Elég gyengén, szinte élettelenül fekszik az ágyon. Állapota sokkal rosszabb, mint volt. Ez nem feltétlenül Altair hibája és az orvosok mind azt vallják, hogy jobban lesz, de ahogy felkelt a nap, Drinára is hatással van. Amint ismét elnyeli a kastélyt a sötétség, Drina talán egyetlen éjszaka alatt felépül, főleg ha eltűnik a sötétségben, vagy csak használja a sötétséget. Ébren van, de nem tud mozdulni. A függönyöket mind elhúzták, hogy a fény egyáltalán ne zavarja a lányt.*

2012.07.08. 02:15 Kyachi

Enayla Kipihenten és mondhatni végtelenül nyugodtan ébredt a mai nap. A fejfájása is teljesen elmúlt ennek felettéb örült. Az utóbbi időben egyre gyakrabban gyötrik erős migrének, amin csak az alvás segít számára és a csend. Egész reggel a szobájában tartózkodott vett egy kellemes forró fürdőt majd Nalával foglalkozott imádott macskájával. A délelőtti órákban azonban úgy döntött kimozdul kicsit a szobájából. Macskájával indult meg a kastély folyosóin sétálgatva. Amint az egyik hatalmas ablak mellett sétált mosolyogva arcára fagyott a mosoly. Új férjét látta amint a nemrég megismert Krsyhnát csókolja meg éppen nem kevés szenvedéllyel ami még olyan távolból is jól látható volt. Fogalma sincs miért de noha nem kedvelte Eziot mintha zavarná eza  csók jelenet amit lát. Gyorsan és kissé zavartam fordult sarkon majd egyenest a zeneterembe gyalogolt. Leült hatalmas zongorájához s órákat játszott rajta. Valamikor a délutáni órákban hagyta abba mikor fogalma sincs mitől vezérelve de elindult felkeresni Eziot. Folyamatosan azon gondolkozott hogy vajon hunyjon-e felett szemet vagy intse férjét hogy ha lehet ne a családtagokkal enyelegjen ráadásul a kastély területén ahol mások is megláthatják s kínos helyzetbe kerülhet ő is és saját maga Enayla is. Ezen gondolatmeneten felbuzdulva indult meg Ezio irodája felé mert tudta hogy ha nem saját szobájában akkor az irodájában lesz.  Az iroda ajtaját már résnyire nyitotta mikor meghallotta Altair és Ezio beszélgetését. El akart volna menni és nem kihallgatni őket azonban megütötte fülét a saját neve. Végig hallgatta amit Ezio mond hogy őt okolja a cslád széthúzó erejének és csak egy teherként tekint a házasságra és hogy csak a nyakába varrták. Noha Enaylának sem szíve csücske ez a kapcsolat mégis feldühítik a mondatok. Aztán meghallja hogy Krsyhnáról beszél férje és elmondja a csókot testvérének. Ennyi bőven elég volt neki. Határozottan kopogott az ajtón de abban a pillanatba már tárta is ki az ajtót.* - Milyen kedves hogy a hátam mögött engem nevezel széthúzó erőnek ebben a nagy nyakadba akasztott teherben*emelte fel kezét a kastélyra célozva és az egész családra* miközben testvéreddel áradozol egy nem általad foglalt nőről. Szép mondhatom. *Hangja gúnyosan csengett és kihallasztott belőle az hogy ideges. Szokásos hirtelen haragú természete jött elő amit nem leplez. * Igazán nem szeretnék zavarni de majd ha az urak befejezték a bájcsevejt és az áradozást akkor váltanék pár szót a férjemmel. *Nézett Altairra jelezve neki hogy ideje lenne mennie valahová majd egyenesen Eziora nézett.*   Altair Én mégis azt mondom hogy próbálj közös nevezőre jutni Enaylával. Ő a feleséged és nem Krsyhna ezt ne felejtsd el. Neki más férje lesz és az a másik nem te leszel. *Mondta nyugodtan majd mikor meghallotta Enayla hangját azt hitte hátravágódik a nagy nehéz bőrfotellal együtt ijedtében. Nem tiszta alelkiismerete tény és való. Enayla megjelenése és látszott dühe amit Altair féltékenységnek tudott be rögtön arra sarkalta hogy neki ideje mennie. * - Nos én azt hiszem megnézem hogy van Drina lenyugodott-e már a mi kis bolhánk vagy az ágyhoz kötözte a doki. *Hadarta gyorsan ahogy felállt de még futólag oda hajolt Eziohoz* Látta a csókot és féltékeny itt az alkalom *Suttogta majd kacsintott egyet azzal elindult kifelé. Meghajolt Enayla előtt majd széles vigyorral megjegyezte milyen csinos ma és azzal már a folyosón is volt. Egyenes Drinához indult nem is törődve azzal hogy kissé véres és szakadozott a ruhája a karján amiről a sebek már begyógyultak időközben. *

2012.07.08. 01:12 Celia

*Már az utosló falatokat is elpasszolta a sárkánynak, de annak gazdája, még sehol sem volt. Unalom volt a köbön és ez látszott is Celia arcán, ahogy kedvetlenül ette meg a köretet.* - Utálom! Nincs semmi mozgás. Még annak is örülnék, ha egy meteor csapódna be. Legalább lenne egy kis izgalom! - * sóhajtott egy nagyot és nézett rá az állatra.* - És te mit szólsz ehhez? Neked se tetszik? - *a sárkány, nagyon válaszra sem méltatta. Csak nézett rá, kissé szúrós szemekkel.* - Hülye vagyok! Egy sárkányhoz beszélek! - * dőlt hátra a székben, magán gúnyolódva, a villát ledobta a tányérra.* - Mondjuk szoktam ilyet. - *gondolt vissza az elmúlt tizenhét évére.* - Csak épp nem sárkánnyal. Hanem, Jazz-al -* kezdte sorolgatni állatkáit, ujjai közbe számolva őket.* - Baro-val, tudod Ő holló és Runaval. Aki pedig egy pinty. Hahhh. Csinálni kéne valamit! - *tért vissza ismét az unalom gondolatára. Ekkor viszont egy érdekes információ jutott a fülébe. Egy egész fura úton, amit csak Ő érthetett. Tudni illik, Baro meg van bízva azzal, hogy  minden nap, amíg csak a nap az égbolton tündököl, megfigyelés alatt tartsa apját, hogy ha valami baj van vele, akkor szóljon. Egy egy tompa károgással jelzi és bármilyen messze is legyen kedvence, azt Ő meghallja. A holló pedig jelzett. Ilyen tájt, mindig apja irodájában ücsörög, ahogy most is, és látva a férfin a sebeket, informált. Bár ezt a két tervért, Ezio és Altair nem igen érthették, hogy mit akarhat Baro. Celia kissé ijedten pattant fel a székből, és indult meg az iroda felé. Bár a károgás nem volt észtveszejtő, ami azt jelentette, hogy nincs túl nagy gond, mégis aggódott. Végig trappolt a kastélyon, meglepő módon nyomában volt a sárkány is, hiába kapta az utasítást. egyszer-kétszer Celia még meg is állt és hátra sandított, hogy az állat tényleg Őt követi e. De olyankot Luka, mindig megállt és csak figyelt. Ahogy közeledett a szoba felé, más dolgok is  fülébe jutottak. Lumival kapcsolatban. Ez csak még inkább meggyorsította lépteit, de ahogy a hatalmas ajtó elé ért, megtorpant. A kiabálás erre késztette. Meghökkent, lefagyott és kikerekedett szemekkel bámult az ajtóra, kilincsen a kezével. ~ Mit jelentsen ez? Altairnak felesége és gyereke van?~ hebegte magában. De ez csak a kezdet volt. Nem is számított ennél többre, pedig kellett volna. Apja most történt kis titkára. Ez már tényleg arra ösztökélte, hogy sarkon forduljon és értetlen, zavarodott arckifejezéssel, indult meg az orvosi szoba felé. Ezek után jobb volt, hogy Ő maga néz utána, Lumi állapotának.*

2012.07.08. 01:03 Ezio

Figyelek, fivérem, figyelek. *Mondja nyugodt hangon, bár tényleg kicsit elkalandozott. Nem szereti, ha Carmen szóba kerül, hisz karjai között halt meg. Imádta feleségét. Egy csodálatos nő volt. Gyöngyörű kívülről, hibátlan belülről. Senki sem érhet a nyomába és kizárólag emléke miatt érzi rosszul magát. Miközben gondolkozik a dolgokon, hosszú percekig hallgat, testvére csak sóhajtásaiból tudhatja le azt, hogy még köztük jár valahol, csak mélyen gondolataiba merült.* Igazad van öcsém. *Mondja a kioktató szavakra.* De kérlek velem szemben vigyázz a hangnemedre. Nem a kiabálásról beszélek. Tudod, hogy nem szeretem, ha bárki atyáskodik felettem. Van egy apám és hozza a bajt a fejemre, kérés nélkül is. *Sóhajt ismét.* Hosszú éveken keresztül szerető családban éltünk Altair. Te is emlékszel még azokra a csodás időkre, mikor az udvarunk virágzott. Senki nem kérdőjelezte meg hatalmunkat. Senki nem mert dacolni velünk. Most pedig a sereget folyamatos mozgásba kell tartani, mert bárhogy is próbálom szépíteni a dolgokat, a két család egyesülése meggyengít minket. Enayláról pedig jól tudod, hogy nem vagyok hajlandó vitát nyitni. *Sóhajtja ismét, hátradől székében. Bőre közben már teljesen meggyógyult és a vérfoltok és felszívódtak. Mint aki a víz közelében sem járt.* Enayla fiatal. Sok benne a sértettség, a gőg. Nehezebben viselte férjének elvesztését, mint gondolta és ezt egy álarccal próbálta leplezni. Egy megtört nőről beszélsz, aki van annyira makacs, hogy nem fogad el segítséget. *Közelebb hajol.* Altair öcsém, nekem három lányra, két család, a kastélyra és a birodalomra kell vigyáznom. Mindenkivel törődnöm kell. Senkinek sem lehet rossz. *Az asztalra csap, de nem dühében. Szokása, mikor ilyen dolgokról beszél.* Mindent megkap. Kedvességet, szeretetet. De Enayla jelenleg a legnagyobb széthúzó pontja a családunknak. Rettegek a pillanattól, mikor édesfiát, vagy unokaöccsét ingerli ellenem....*Megforgatja szemét.* Nem fogom betörni. Nem ehhez csak szokva. Tudod, milyen gyönyöröket él át egy nő az oldalamon öcsém, ha úgy viselkedik. *Szájából ez kissé hataloméhesen és pökhendien hangozhat, de öccse előtt bátran beszél így, hisz ismerik egymást, mint a rossz pénzt. Ezio egy már-már ódivatú úriember, ráadásul fontos személy, sok minden játszik a kezében. Vannak elvei, nézetei, ahogy a nőket kezeli és ezen változtatnia nehéz.* A birodalom irányítója vagyok. Bármikor megkoronázhatnának...*Mondja, hangjával direkt túljátsza a dolgot.* És a saját feleségem külön lakosztályban alszik, porrá alázva ezzel... *Mondja kigúnyolva saját magát, ezen mindketten jóízűen felnevetnek.* És akkor jön egy trópusi szépség... *Suttogja öccsének, még mindig vigyorog.* Szilárd elvek szerint élek, te is tudod. Sosem csaltam meg Carment, hisz a tisztelete és szeretete nélkül ez az udvar sem virágozhatott volna abban a pompában, amiben tette. De megfelelő nő nélkül az oldalamon én is gyengülök. Minden vezető férfi mellé kell egy nő, aki a magasba repíti szellemét... *Ismételten sóhajt egyet.* Arról nem is beszélve fivérem, hogy szó nélkül belementem a házasságba. Két nappal feleségem halála után aggatták ezt a nyakamba. *Vesz egy mély levegőt. Kezd kicsit ingerült lenni.* Kryshna férfiként kezelt. *Mondja kicsit csendesebben, ismét elréved.* Vidám volt, megértő, alázatos. Amilyen egy mai hercegnő. A tisztelet annyira átjárta irántam, hogy nem sértett meg azzal, hogy ellökött magától, független attól, mennyire kellemetlenül érinthette a csókom. Engem ez feltöltött energiával. És erre lenne szükségem most a nap 24 órájában testvér. De Enaylától ez lehetetlen...*Ismét hátradől és lemondóan sóhajt.*

2012.07.08. 00:44 Altair

*Mikor Ezio kiborulva felordít hirtelen idegessé válik hisz most ígérte meg bátyja hogy titokban marad ez a beszélgetés köztük erre elkezd ordibálni.* - Kértelek hogy maradj diszkrét! *Ordít vissza majdnem akkora hangerővel. Altair is nagyon jól tudja hogy felelőtlen volt és hirtelen döntés volt egy nőt úgy feleségül venni és még gyermeket is nemzeni hogy arról a Tanács egy szót sem tud és fű alatt zajlik minden. * - Ha a Vének büntetni akarnak majd büntessenek engem hisz én vétkeztem nem te. Független attól hogy ki a családfő és ki nem. *Mondta határozottan kijelentve majd arra hogy Bátyja meg akarja ismerni feleségét és gyermekét lenyugodott. * - Ez csak természetes hogy az egyetlen bátyám taláékozni fog a feleségemmel és a kislányommal. *jelentette ki ő is teljesen természetesen majd folytatta* - Azonban remélem a drága kislányom nem fog megijedni ettől a nagy csúnya bácsitől *nevette el magát ahogy Eziora pillantott. Nevetését azonban bátyja gondterhelt sóhaja szakította félbe és az a mondat miszerint ő sem a legártatlanabb ember a kastélyban. Kíváncsian hajolt ismét előre a bőrfotelban hogy testvére arcát fürkészhesse amíg beszél. Mikor szóba került Kryshna rögtön eszébe jutott és felidézte a nő jellemét majd egy futó kaján vigyor jelent meg arcán* - Valljuk be igazán szemre való teremtés. *Helyeselt egyetértően majd mikor látta Ezio elrévedező tekintetét ami aután mintha valamiféle kisfiús zavarba csapna át még kíváncsibb lett. Gyanakodva figyelt csendesen majd mikor meghallotta hogy Ezio megcsókolta a nemrég érkezett hölgyet szemei elkerekedtek* - hogy mi csináltál?! *Bukott ki belőle a kérdés hirtelen majd uralkodva magán megköszörülte torkát és hátát kényelmesen nekivetette a fotel támlájának.* - Bátyám tudom hogy Carmen halála szörnyűség és alighogy eltemettük és megkezdődött a gyász neked új feleséget jelöltek ki s ez felzaklatott, de uralkodnod kell magadon. Nem szabad hogy az elfojtott érzelmeid így kifakadjanak kiváltképp nem pedig egy újonnan érkező még a helyet aligismerő kissé elveszett nőre hassanak ki vagy rajta csapódjanak le. Főleg meg ha egy nemsokára házasságra készülő nőről beszélünk. *Hangja teljesen nyugodt volt és nem kioktatni akarja bátyját csak szívén viseli sorsát és segíteni akar neki tanácsot próbál neki adni.* - Tudom hogy Enaylával a viszonytok nem a legderűsebb, sőt *hangsúlyozta ki ahogy az említett nőre gondolt* de ha esetleg lassacskán próbálnáál felé is nyitni. Talán azt gondolod hogy nem ő illik hozzád de a Vének okkal őt jelölték melléd. *Elhallgatott egy időre majd gyorsan ismét megszólalt.* - Gondold azthogy Enayla olyan mint egy vad ló. A vad ló akit el kell ejteni és be kell törni. *hadarta gyorsan szórakozotan de látta Ezion hogy az máshol jár pontosabban Kryshnára gondolt ő jár a fejében.* - Figyelsz te rám drága bátyám? *próbálta vissza téríteni Eziot a jelenbe.*

2012.07.08. 00:18 Ezio

*Bólint, amint fivére szóba hozza a délinépekkel való összetűzéseiket. A birodalom hatalmas és ugyan a démoncsaládokra rá lett kényszerítve a béke, a kisebb családok, grófok és hasonló alacsonyabb rendű urak úgy gondolják, ha Ezio seregeit próbálják gyengéteni, azzal majd felemelkedhetnek hatodik, akár hetedik családnak. Az Avernoir család is ilyesképpen került az ötök közé, de ők kiérdemelték e címet. A Trenoir család, legalábbis amióta Ezio az eszét tudja mindig nemesi család volt. Talán együtt alapították az ötöket, még mielőtt a Vének bármibe is beleszólhattak volna. A csinos nőre és arra, hogy öccse azonnal beleszeretett, azonnal elmosolyodik. A következő mondatra azonban arcára vagy a mosoly.* Hogy mi...? *Kérdi rá sötét tekintettel, dühös ábrázattal és fagyos keménységgel. Ahogy tovább hallgatja, nem csak a házasságról, de már megszületett gyermekéről, szemei kitágulnak és dühösen pattan fel az asztaltól, pedig Eziot nagyon nehéz kihozni a sodrából.* Fivérem! Van fogalmad mit beszélsz? *Kérdi hangosan.* Egy gyermek? Egy törvényen kívüli házasság, melyről a Vének nem is tudnak és még gyermeked is van? *Visszaül a székbe lassan, vesz pár mély levegőt, majd hátradől. Nem tud sokáig mérges lenni testvérére, de mivel Ezio mindkét család vezetője most, hisz anyja halott, édesapja pedig a Vének táborát gyarapítja, ő felel minden kastélyban lakóért.* Ha a vének ezt kiszagolják, nagyon pórul járunk. És nekem kell vállalnom a felelősséget gyermeked és szeretett feleséged épségéért...*Sóhajtja, majd természetéből adódóan elmosolyodik.* Váratlan fordulat, mindazonáltal ragaszkodom hozzá, hogy egy napon veled tartsak meglátogatásukban. Meg akarom ismerni sógornőmet és unokahugomat is. *Ezt kijelentésként közli, ha már titokban kell tartania, nem tűr ebben az ügyben semmifelé ellentmondást. Ismét sóhajt.* Illetőleg ne habozz ezt közölni Drinával is. *Látva fivére értetlen arcát, magyarázatot ad kijelentésére.* Közelebb kerültetek egymással Carmen halála óta. Számít rád és úgy érzi bíztok egymásba. Minél tovább halogatod őszintén közölni vele a tényeket, annál inkább hagyod a vasat a tűzben. És hidd el öcsém, ez a vas nagyon meg tud égetni, ha úgy tartja jónak. *Mondja figyelmeztetésként, majd hátradől. Van valami, amit neki is illendő lenne elmondania.* Ne aggódj öcsém, én sem vagyok makulátlan. Ha szörnyű dolgot nem is, de ostoba és meggondolatlan dolgot én is cselekednem. *Mondja sejtelmesen, majd látván testvére egyre növő kíváncsiságát, belekezd.* Tegnap érkezett mélyen tisztelt nejem volt férjének új jövendőbelije. *Itt tart egy kis szünetet. Maga elé képzeli Kryshnát.* Egy igazi trópusi szépség. Ritka az ilyen gyönyörű nő a birodalomban. *Révedezéséből magához térve zavartan megköszörüli torkát.* Vacsoránál te is láthattad. Ígértem neki, hogy körbevezetem a kastélyban. A hídon pedig elkapott egy érzés, hatalmába kerített a gyengeség, ami évszázadokon át sosem... *Nagyobb szünetet tart, öccse idegei már pattanásig feszülnek, jól látja rajta.* Megcsókoltam. *Sóhajt egy mélyet.* Érzékien, hosszan... *Beleréved az emlékekbe.* Carmen óta egyetlen nőhöz sem volt kedvem tán beszélni sem. Az első nő volt, aki megmozgatott, öcsém. Veszélyes játék veszi kezdetét, érzem Altair...*Mondja kicsit komolyabban.*

2012.07.07. 23:59 Altair

*Látja hogy bátyja mennyire fáradt és nyúzott, nem csak a ma történt események miatt de már javában nappal van a Nap magasan jár az égen. Tudja hogy Ezio ilyenkor elgyengül. Azonban eza tény hogy nem megy pihenni hanem helyette az irodába jött bizonyítja hogy fontos dologról akar beszélni. Kissé értetlen fejet vág mikor Ezio csak szimplán elhesegeti azt a tanácsot Altairtól hogy azt az ismeretlen kóbor démont ki kellene iktatniuk minél előbb míg meg nem sérül más is. Az Avernoir család annyira nem izgatja különösebben de a saját családja annál inkább és az ő biztonságuk. * - Mi lehet annál fontosabb hogy a lányaid biztonságban tudhasd főleg meg most? *Kérdezte még mindig enyhe értetlenséggel, majd mikor látta Ezio halál komoly arcát és hallotta amint a múltkori falufelégetést emlegeti kezdett derengeni neki hogy mit is akarhat de próbált elsőként hárítani.* - Igen valóban nem vittem magammal a sereget mert feleslegesnek találtam és csak hátráltattak volna. Ezio az csak egy egyszerű már lakatlan falu volt. Mi veszély leshetett volna rám? *kérdezte szórakozottan és kissé cinikusan de bátyja nyíl egyenes komoly tekintete ami szinte átdöfi. Tudta hogy Ezio ezt úgyse fogja bevenni és igen ez már nem az első volt hogy lelépett több napra vagy sereg nélkül hogy titkolt feleségéhez és nemrég született gyermekéhez menjen vagy valami kitalált ürüggyel lépett le pár napra. Rákönyököl a bőrfotel karfájára, majd összekulcsolja arca előtt a kezeit ahogy előre görnyed.* - Valóban van amit eddig nem mondtam el neked bátyám, mert nem tudtam hogy mondjam el. *Vallott színt őszintén hogy igen volt valami amit tikolt előle. Tudja hogy a köztük lévő bizalom nagyon fontos hisz noha mind ketten testvérekként kezelik egymást mégsem köti össze köti semmi vérségi kapcsolat, így a bizalom még fontosabbá válik.* - Itt az ideje hogy megtudj mindent de szavadat kell adnod hogy amit most elmondok az ezek között a falak közt és mi kettőnk közt marad. *Nézett egyenesen komolyan farkasszemet Ezioval. Csak akkor kezdett bele monológjába ha az szavát adja neki. Máskülönben hallgat. * - Körülbelül egy éve mikor a délinépekkel kerültünk összetűzésbe és hatalmas győzelmet arattunk a katonákkal együtt elindultunk kicsit csatangolni felderíteni a közeli falvakat városokat. Nos az egyik útbaeső városban megismerkedtem egy gyönyörű nővel , azonnal beleszerettem * itt mikor felesége jutott eszébe és az a pillanat és az első napok amiket együtt töltöttek mosolyra húzták a száját. Tudta hogy ezt nem kell magyaráznia hisz Ezio is érzett már hasonót, azután folytatta* -...Ezt a őt elvettem feleségül. *közölte egyszerűen és kurtán, majd tovább mondta* Titokban tartottam mert nem akarom ebbe a kastélyba hozatni és ő sem akar jönni maradni akart a családja kastélyában. Tudja mi folyik köztünk és az Avernoir család között. Féltettem. *Valotta be teljesen őszintén bátyjának majd megint elhallgatott egy időre és ismét halványan elmosolyodott.* - Nem akartam a fárasztó utazásnak kitenni és ennek a sok stressznek, és most sem akarom hogy itt éljen velünk  miután nemrég született meg a kislányom. *Enyhén csillogni is kezdett a szeme ahogy felvillant mosolygós aranyos kislányának az arca.* - Meg kell értened nem mondhattam el senkinek mert akkor köteleznek hogy hozassam őket ide vagy elválasztottak volna minket. Sajnálom hogy titkolóznom kellett de így láttam jobbnak és még mindig így látom jónak hogy ez az egész titokban marad. A mi kettőnk titka innentől kezdve. *Mondta határozottan bátyjának mert tényleg nem akarta -legalábbis egyenlőre- feleségét és kisded gyermekét a kastélyba hozni.*

2012.07.07. 23:25 Ezio

*Büszke vigyor jelenik meg az arcán, ahogy besétál az irodába és int fivérének, hogy csukja be az ajtót maga után.* Akkor megmarad. *Teszi hozzá. Nem mutatja, hisz mindig keménynek tűnik, de belül hatalmas jó esett le a szívéről, hogy lányának az istennő segítsége nélkül is sikerült életben maradnia. Képessége valóban az egyik legerősebb harcossá teszi, de egyben átok is, hisz úgy érzi magát most, mint egy súlyos szikla, mivel nappal van. Fáradtan dobja le magát a hatalmas bőrszékébe, mit sem törődve a vérre, ami csorog le nagyon izmos karjain és hátán, illetve mellkasán, valamint fejének oldalán. A gyógyító képessége, most, hogy nem éri napfény, teljesen beindult eltekintve attól, hogy a sötétség ereje mára elhagyta.* Beszélnünk kell öcsém, egy egészen már kaliberű dologról. *Megköszörüli a torkát és megvárja, hogy fivére leüljön elé a másik székbe.* Régóta úgy érzem, hogy titkolsz előlem valamit. *Kis szünetet tart. Remek emberismerő révén most próbálja majd meg kideríteni azt a titkot, mert le akarja olvasni testvére reakcióiból.* Elküldtelek felégetni a falut. Viszont nem vitted magaddal a sereget. *Megrázza a fejét.* Felelőtlen és ostoba volt erősítés és háttér nélkül menni a helyszínre, hacsak... *Itt komollyá keménedik arca.* Nem jártál máshol is. Ráadásul három napig tartott a művelet számodra, lóháton. *Sóhajt egyet.* Szeretném, ha őszinte lennél velem fivérem. Nem ez volt az első eset, de gondoltam majd megnyílsz bátyád előtt és önszántadból keresed bizalmamat.

2012.07.07. 23:15 Altair

*Miután sikeresen felhúzta bátyját a peremre egy darabig ül még földön.* - Tudod gondolkozhatnál a fogyókúrán.* Próbál vicces lenni így válaszolva a köszönömre, ahogy piheg párat hisz azért kellett erő ahhoz hogy ebből az áradatból kiszedje Eziot. Neki csak karja sérült meg, pár vágást ejtettek rajta az erős vízcsapások de túl éli, semmiségek. Követi jobban mondta Bátyja mellett halad  végig közben fél szemmel végig méri annak sérüléseit. Drinával kapcsolatban rögtön válaszol.* - Szájalni tud és pattog mint a bolha. *Mondta szórakozottan és kissé morogva,aztán elkomolyodott arcvonásai megmerevedtek homlokát kissé összeráncolta.* - El kell kapnunk azt a démont aki bántotta. Ha itt ólálkodik még más is megsérülhet. *Ahogy beléptek a kastélyba a cselédek falfehér arccal bámulták Eziot ahogy most ő lép be csupa véresen. Altair oda súgja gyorsan az egyik cselédlánynak hogy a dolgozó szobába hozhatna utánuk egy nagy elsősegély dobozt. Tudja hogy ha bátyja az irodába akar menni akkor a legutolsó lesz hogy sebeit ellássa. A cseléd gyorsan elszalad az orvosi szobába ő pedig megy Ezio után az irodába.*

2012.07.07. 22:59 Ezio

*Másik kezével erősen rámarkol a sziklára, hogy ha esetleg Altair kezei közül kicsúszna, ne vesszen a mélybe. Mivel a nap már erősen feljött, Ezio gyenge, még a sötétséget sem képes segítségül hívni. Az istennő nyílván nem akarta megölni, de erős lecke volt ez számára. Meg akarta mutatni neki Lumier, hogy makacssága és lánya védelme az életébe kerülhetett volna. De nem bánta volna. Amíg rendelkezhet lányai sorsa felett, kész értük meghalni is akár. Hirtelen elengedi a sziklát és egy férfias, nagy kéz nyúl ki a vízből, ami szerencsére Altair elkap. Először kicsit mindketten megcsúsznak, de a katonák tartják öccsét, ezért nem zuhannak le a mélybe. Mikor Eziot kihúzzák a vízből, bőrének 60%-a csupa vér, hisz a víz durva sebeket okozott rajta. Felsőtestéről a víz letépte a ruhát, ahogy cipőjét is, de rongyosan a nadrág rajta maradt. Tesz két lépést beljebb, hogy ne vigye le őket a szédület vagy a levegő áramlása, majd testvériesen megmarkol öccse kezét és egymásra dőlve hátbaverik a másikat.* Köszönöm öcsém. *Mondja büszke hangon, majd elengedi a férfit és kihúzza magát. Még így gyengén, véresen is tiszteletet parancsol a katonáktól. Határozott, mély hangon szólal meg, mintha semmi sem történt volna. Elindul befelé a kastélyba. A katonákat hátrahagyja. Régen beszélgettek már öccsével, hisz távol volt sokáig, amit már számon akart rajta kérni.* Hogy van Drina? *Kérdi, ahogy a hatalmas kapuhoz érnek és mielőtt belépnek rajta, megtorpan és várja a választ. Nem fog bemenni lányához, egyelőre nem. Ha életben van és marad is, hagyja pihenni és esze ágában sincs felzaklatni. Miközbe Altair válaszol neki, kitárja az ajtót és irodája felé veszi az iránt elvárja, hogy fivére kövesse őt.*

2012.07.07. 22:48 Altair

*Ahogy gyors és határozott léptekkel halad a hídon és azon morfondírozik a vizet és a sodrást  kémlelve vajon hol lehetnek olyan sziklák amibe talán Ezio megkapaszkodhat vagy olyan partszakasz ahol a sodrás esetleg partra vetheti. Eszébe is jutott egy hely s mikor hirtelen megállva a mögötte áló katonának akarta volna kiadnia aparancsot hogy hova menjenek tovább kutatni a katona háta mögött a kastély teraszának egy kiálló szikláján homályosan ugyan de mintha egy emberi alakot lehetne kivenni. Azonnal elkezdett felé rohanni majd ahogy egyre közelebb ért szép lassan kirajzolódott Ezio alakja ahogyan egykézel kapaszkodik a sziklába.*  - Ezio! Tarts ki! * Ordította oda majd mikor a terasz szerűség legszélése Eziohoz legközelebbi részre ért gyorsan lehasalt majd amennyire csak tudott hajolt lefelé egyik karját Ezionak nyújtva. Az utánna futó katona azonnal megkapta Altair lábát nehogy az erős áramlatok miatti légáramlástól vagy egy felcsapódó hullám miatt ő is bele essen a folyóba vagy ő is egy sziklán csüngve kössön ki.* - Bátsám fogd meg a kezem és felhúzlak! *Ordította Ezionak his a hatalmas robajtól alig lehetett valamit is hallani. Amint Ezio képes erősen megragadi karját ő segít neki hogy a sziklára tudjon felkapaszkodni majd onnan pedig ismét segítséggel fel Altair mellé. *

2012.07.07. 22:36 Ezio

*Már közel egy órája kapaszkodik egy sziklába, ami a kastélyból áll ki és a külső, terasz szerű peremből áll ki a kastély legelején. Zuhanás közben sikerült belekapaszkodnia, de teljesen mindegy, milyen erős démon, képtelen arra, hogy felmásszon ekkora erejű víz mellett. Ha levágódna a vízbe, biztosan meghalna, hisz a víz súlya darabokra tördelné, kicsavarná testét, a sodrástól pedig megfulladna. Testét már így is véres bőrfelület borítja, hisz a kemény víz leszaggatta ruhájának felső részét és nagyon csúnyán felsebesítette a bőrt. Erősen kapaszkodik, egy kézzel, de nem ostoba, nem mozdul. Egy hirtelen vagy rosszul irányzott mozdulat és írhatják is a kedvenc történelmi könyveinek üres lapjaira a nevét és az életét.*

2012.07.07. 22:31 Altair

*Legszivesebben lekevert volna a lánynak egy pofont mikor elmondja jobban mondva elüvöltötte, hogy igen valóban az erdőben járt ráadásul meg is támadta valami ismeretlen démon. Legszivesebben Ezioval összecsődítené a hadsereget hogy tűné tegyék az után a démon után az erdőt, de nem teheti hisz Ezio kitudja hol van a hadsereg pedig őt keresi. Fogalma sincs mit tegyen két tűz közé szorul. Gondolatmenetét Drina fájdalmas nyögése szakította félbe és az a képsor ahogy a lány a hasához kap és össze görnyed. Látta hogy a kötés kezd átázni a  vértől vagyis a szúrt seb felszakadt. Gyorsan kilépett az ajtó elé a folyosóra majd hangosan elordította magát hogy az orvosok és a nővérek jöjjenek azonnal mert Drina állapota rosszabbodott és azonnali ellátás kell neki. Odalépett hozzá majd gyengéden megfogta a lány vállait s próbálta inkább lassan és nagyon óvatosan lefektetni az ágyra úgy talán jobb lesz amíg az orvos és a nővérek meg nem érkeznek.* - Ne ordibálj már annyit és ne izgágáskodj állandóan főleg meg most ne. *Oktatta ki ismét a lányt de most minden erejét össze szedte hogy lenyugodjon hisz az ő hibája hogy Drina sebe felszakadt és erősebb fájdalmak gyötrik hisz ő zaklatta fel. * - Megyek megkeresem apádat és elintézünk mindent te meg maradj nyugton és gyógyulj meg minél hamarabb.* Mosolyodott el halványan a lányra nézve ahogy végre sikerült lassan fekvésbe segíteni őt.* Majd ha felépültél pattoghatsz mint a bolha. *Borzolta össze kissé Drina haját egy kacsintás kíséretében azzal az orvosok rögtön be is rohantak Altair pedig hátralépett hogy tered adjona szakembereknek.* - Majd még benézek később. *Mondta azzal gyors léptekkel elindult egyenesen kifelé a kastélyból a hídra majd a hatalmas folyót pásztázva kezdte szemévela felszínt vizslatni. Időközben az egyik katona a keresés eddigi eredményének a jelentését hadarta el gyorsan Altairnak, hogy melyek azok a partmenti területek amiket már átfésültek de semmi eredmény.*

2012.07.07. 22:08 Drina

*Szája tátva marad, miközben szemöldökei ideges ráncba ugranak és arcáról tükröződik a sértődöttség.* Megtámadtak! Valami volt az erdőben, meg akartam nézni! *Kiabálja mély hangon, határozottan, de közben majd megpusztul a fájdalomtól. A sebét összeforrasztották varázserővel, de fájdalmai még mindig megvannak, hisz a belső szerveknek maguktól kell helyre állniuk. Nem csak a gyomrát, két másik szervét is érte a kés.* Hasba szúrt egy démon, ha nagyon akarod tudni, bátyám! *Kiabálja még hangosabban, mire ültében összegörnyed és hangosan, torokból felnyög. Egyik kezével hasához kap, a kötésen először pici, majd nagyobb körben jelenik meg a vér. Másik kezével rátámaszkodik az ágyra, hogy ne feküdjön görnyedésében, hanem ültében maradjon. Szemeit összezárja, szaporán veszi orrán a levegőt és néha még felnyög. A nyögéseknél egyre görnyedtebb és görnyedtebb lesz, de sehogy sem jó neki.*

2012.07.07. 22:01 Altair

* Drina undok és gyerekes viselkedésére csak felakadt szemkkel pislog.* - Alig bírsz mozogni de szájalni azt tudsz. *Vetette oda rögtön rávágva Drina első mondatára.* - Ahogy te nevezed a faterod igenis hogy törődik és figyelmes veletek és szeret titeket nem kell helyettesítenem mert ő tökéletes apa számotokra. * Oktatta ki a kisasszonyt még mindig erőltetett nyugodsággal, ami gyorsan szerte foszlott mikor a lány most arra utalgat hogy Ezioval is történt valami és meg kell keresni.* - Miért kellene a bátyámat megkeresni, mit művel már ő is megint csak nem te csináltál valamit vagy a testvéreid? És különben is még mindig nem válaszoltál arra amit kérdeztem, mi a jó ég történt veled hogy így nézel ki? *Tette fel sorra a kérédseket a lánynak aki még mindig dacosan pöffeszkedett előtte. Észre vette rajta hogy Drna is idegs ami csak mégjobban kezdte ingerültté tenni őt is az meg csak hab volt a tortán hogy mikor Drina bejelentette hogy Lumier megjelent. Kezeit ökölbe szorította hogy leplezze annak idegességtől való remegését.* - Nehogy azt mondd hogy már te is az erdőben ütöd el az időd és mindenféle ostobaságokat csinálsz? Az a hely veszélyes még neked sőt egy bizonyos fokon mindenkinek az! *Csattant fel hangosan, erős hangja szinte bezengte a gyengélkedőt. Azt hitte már nem lehet rosszabb és majd most szépen Drina bevallja hogy igen miatta jelent meg Lumier és talán segíteni akart a lányon - vagy már maga sem tudja mit gondol lassan- de nem így történt. Ezio vhol a vízesésben hánykolódik vagy kitudja hol van. Nem bírt tovább egyhelyben állni. Gyors léptekkel oda lépett az ablakhoz majd vissza az ágyhoz aztán megint az ablakhoz. Fel-alá járkált közben próbált mély levegővételekkel és hatalmas sóhajokkal kissé megnyugodni, ami nem igazán jött össze de kellett némi idő hogy össze szedje a gondolatait. Hajába túrva vádlón és egyben vallató tekintettel nézett a lányra akitől válaszokat vár és minél sürgősebben.*

2012.07.07. 21:44 Drina

*Arca komoly és szinte sértett, hisz csúnyán rendben hagyták az erdőben. Épp könnyeit törli le, mikor Altair beront és erre is csak megforgatja a szemeit.* Fater helyett fatert játszol? *Kérdi undokan. Rátört egyfajta önzés. Az erdőben történtek, anyja halála és az, hogy apja eltűnt a vízesésben, ezt hozzák ki belőle. Arról nem is beszélve, mióta titkolja érzelmeit Altairral kapcsolatban. Tudja, hogy iszonyatosan fiatal és soha semmi nem lehet köztük, ezért ilyen ingerült. Minden hasonló eset után rátör a túlzott realitás és nehezére esik elfogadni a valóságot. Hangja ugyan mély, de rekedt, nehezére esik mozogni vagy beszélni, hisz elig élte túl.* Inkább menj apám keresésére ahelyett, hogy engem untatsz az apáskodásoddal. *Kérdésére, hogy mi történt vele, nem felel egy szót sem.* Lumier itt járt. *Folytatja egyszerű tényként közölve, de Altair is észreveheti, hisz a sötétség maga jött közel a lányhoz, bőre egy-két helyen sokkal sötétebb, van, hol fekete, ez pedig foltokban oszlik el takaró alól kilógó vállain és mellkasán.* Kitaszította apámat az ablakon és eltűnt a vízesésben. Úgyhogy eredj és segíts a hadseregnek megtalálni őt.

2012.07.07. 21:35 Altair

*A múltkori vacsorát nyugodtan és kényelmesen végig ülte s fogyasztotta el a fogásokat, nem sűrűn foglalkoztatta a családtagok kirohanásai és gyors eltűnései. Az azonban sokan miért nem vettek részt a közös étkezésen kissé érdekelte, de gondolatai nem ekörül forogtak. Drinán gondolkozott. Amióta csak vissza jött titkolt felesége kastélyából - egy igencsak vérre menő és tányértörő veszekedés után - annyira felüdítette az a kis nevetés és mókázás a kicsi lánnyal. Jól érezte vele magát, a társaságában. A mai nap egész nap a hadsereg ügyeit intézte amit Ezio még eltávozása előtt rábízott csak kicsit megfeledkezett róla. Eléggé szórakozottá vált az utóbbi időben. Miután mindegy ügyet lerendezett a kastélyba érve igencsak nagy meglepetés érte. Föl le szaladgáló ideges és zaklatott cselédek akik arcán igennagy pánik ül. Futólag gyorsan egy cseléd útját sikerült elállnia a folyosón aki hadarva és zihálva ugyan de közölte vele hogy Drinát súlyos baleset érte. Azonnal ledermert és kiült arcára az ijedség. Olyan gyorsan indult meg a gyengélkedő felé hogy a még a cseléd is meghőkölt mellette s majdnem ellesett Altair hirtelen neki lódulásától. Aggódva trappolt végig a folyosókon mire elért a gyengélkedőig majd kopogás,várakozás és csendes belépés helyette szinte kitépte az ajtót a falból úgy rontott be. Drina épp egyedül volt a szobában, nem rég hagyhatták magára a nővérek és a család házi orvosa. Látszott a Drinán lévő friss kötésekből. Próbált lenyugodni de szinte biztos még ha alány aludt is vagy kába is volt a nagy zajra hogy berobban a szobába biztosan felriadt a lány. Próbált lenyugodni s lassan odalépni a lány ágyához.* - Mi a fene történt veled? Rádtámadt valami állat vagy mi? *Próbálta halkan kérdezni de ez nem igazán jött össze így maradt a normál mély férfias hangnem.*

[962-943] [942-923] [922-903] [902-883] [882-863] [862-843] [842-823] [822-803] [802-783] [782-763] [762-743] [742-723] [722-703] [702-683] [682-663] [662-643] [642-623] [622-603] [602-583] [582-563] [562-543] [542-523] [522-503] [502-483] [482-463] [462-443] [442-423] [422-403] [402-383] [382-363] [362-343] [342-323] [322-303] [302-283] [282-263] [262-243] [242-223] [222-203] [202-183] [182-163] [162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [Korábbi]