Új bejegyzés Frissítés

2012.07.28. 21:29 Enayla

*Végig figyelve lassú lépteire férjébe, Ezioba karolva halad és ahogy Azeroth oda megy néhány vendéghez és köszönte őket, azok akik rá is és férjére pillantanak széles kedves mosollyal enyhén fejet hajt. Mikor a kis csoportuk Krsyhnához és jegyeséhez ér, arca kissé megváltozik. Komoly kimért hűvös tekintettel néz egyenesen Krsyhna szemeibe, ahogy arca és jelleme nem sugároz mást csak határozott erős kisugárzást. Volt férjére szinte rá sem pillant. Amióta visszatért volt férje a kastélyba most látja először. Eddig még nem is találkoztak de különösebben nem is vált ki látványa Enaylából semmit, főleg meg így nem hogy Krsyhna mellett áll. Eszébe jutnak az eddig történtek s meg kell emberelnie magát hogy ne vessen mégiscsak egy gúnyos vigyort volt férjére. Vajon ő tud arról ami Krsyhna és Ezio között zajlik? Szeme sarkából ahogy beértek Mereditht pillantotta meg. Kedvesen futólag rámosolyodott, mikor a nő észre vette őket is. Mindeközben a cselédek a nagy ebédlőben már mindent előkészítettek Azeroth díszvacsorájához.*

2012.07.28. 21:09 Hana

*Annyira mélyen aludt, hogy, mikor felkelt, az egész csak egy álomnak tűnt. Az ápoló aggódó pillantásokat vetett rá, amikor észrevette, hogy ismét ébren van. Lassan felült, s rákellett jönnie, hogy nem álmodott a történésekkel kapcsolatbann: a lábai bevoltak kötve és egy különös lüktető érzés öntötte el azokat. Szemei jobb alsókarjára vándoroltak, ami szintén bevoltak kötve. Másik kezével leszedte azt, aminek egyáltalán nem volt látható nyoma. A nővér még rászólt, hogy pihennie kéne, de makacskodott afelől, hogy márpedig ő remekül érzi magát. A nő hatalmas sóhaj keretében segített neki talpra állni. Meredith egy kicsit felszisszent, de meglepődött, azon, hogy mennyire jól helyrehozták. Óvatosan elindultak a fürdőbe, ahol nem szívesen de elfogadta az ápolónő segítségét a fürdésben. Még eléggé nehézkes volt a mozgása, mozdulatai még fájóak voltak, de ezeknek csak örült. A rossz és a jó fájdalom között van különbség, ő pedig érezte, hogy a gyógyulás útjára lépett és annak velejáróival szembesült. A tusolást követően szobájába mentek. Az ajtó egy újabbra volt lecserélve, a vér nyomának semmi utalójelét nem lehetet találni, hogy ott lett volna. A szekrényből egy ezüst, pántnélküli, felsőtetrésznél az anyag egymásalá hajtásának hatását keltető, jobb mellrésznél és bal csípőrésznél kisebb fehérkövekkel szórt estélyi ruhát vett ki. Fürdés során haját is kimosta, ami szerencsére egy-kettő megszáradt és már fel is tudta venni az estélyijét. A haját az ápolónő fésülte ki, Meredith pedig kipirult arccal ücsörgött a székben ezüstös magassarkúját felvéve.* - Köszönök mindent...- *Hangja hálával volt tele, amint elkészült, nehézkesen felállt és elindult a hallba. Bronzos bőrének színe visszanyerte ragyogását, a testhez simuló, az ezüstszínben tündöklő ruha harmóniával teli, előkelő és egyuttal férfiakat rabulejtő megjelenést kölcsönzött. Fehéresen ezüstös haja lágyan omlott hátára, néhány tincs pedig elöl a vállával és arcával kacérkodott. Szemeit nem igazán lehetett látni, ugyanis lépteire figyelt, hogy ne legyen feltünő még egy kicsit ingatag, bizonytalan járása.*

2012.07.28. 21:09 Ezio

*Örül neki, hogy felesége nagyon jól tudja a dolgát apjával szemben. A férfit nagyon egyszerű felidegesíteni. Ha az etikett bármelyik pontján, bárhogyan csorba esik, apja az mélységes felháborosdással tölti el és mivel már megjárta a Véneket és hosszú éveken keresztül volt király, apja inkább kegyetlen, mintsem elnéző. Szerinte a testi fenyítés, a verés, a korbácsolás olyan mindennapi fegyelmezőeszköz mint a szavak. A férfi nagyon begyöpösödött és sosem fogja másként látni a világot, mint a régi időkben. Szíve hirtelen nagyot dobban a felismerésre, melyet sokáig el akart nyomni magában és bele sem gondolt igazán: ha megtudja, hogy Kryshnával viszonya van, biztosan megöli majd. Az életével fog fizetni a nő szerelméért. Nem fogja meghallgatni. Haragja egyszerűen lecsap majd, lesújt rá, mintha a semmiből tűnt volna elő. De ez nem látszik rajta. Tekintete határozott, ahogyan hangja is. Feleségét karon fogja és hárman egy sorban indulnak meg lassan felfelé a lépcsőn. Azeroth mindenkit köszönt, kiket felismer, kik nagy emberek. A végefelé megy oda Kryshnához és a számára már ismerős Leonardhoz és köszönti őket.* Ezen hölgy lenne a menyasszony? *Kérdi apja Eziotól, Ezio pedig oly hűvösen felel, rá sem nézve Kryshnára, amennyire csak bír.* Igen, apám. *Kryshna azt hihetné elsőre, hogy Ezio csak a szerepét játsza, de már ismeri annyira a nő Eziot, hogy jól tudja: baj van. A férfi haragszik. Nem sértett. Hanem nagyon haragszik. Leonardra sem néz rá, mert félő, rávetné magát és kitépné a gégéjét. Egyetlen mozdulattal vége lehetne. De nem teheti. Apja megkérdőjelezné. Kiverné belőle a választ. Ezt nem kockáztatja meg. Azeroth az ifjú hölgy előtt is meghajol, majd csókot lehel kacsójára. Ezio tudja, hogy apjának is megtetszett a nő. Szinte olvas a gondolataiban és a mozdulataiban. Alig várja, hogy arrébb lépjenek.* Ha bármire szüksége van hercegnő, jöjjön hozzám. *Mondja Azeroth incselkedve, majd bemennek a kastélyba, ahol Ezio mindent elmond apjának, mit az esküvőről tud.*

2012.07.28. 20:34 Rainion

*Minden igyekezete ellenére a nővérek kitessékelték a műtőből, azzal az indokkal, hogy "kívülálló" nem tartozkodhat ott, amíg ők dolgoznak. Egy ideig az ajtó előtt állt, behunyt szemekkel az orrnyergét masszírozta, azon tűnödve, most mitévő legyen. Végül amellett döntött, hogy Nwalcát sem szabadna magára hagynia, így visszatért Meredith szobájába - amit viszont pár cseléd kivételével üresen talált. Ők is már csak a nyomokat takarították, a vért sikálták, a bútorokat rendezték vissza.* Hol... *Kezdte volna el, de egy szolgáló rögtön közbeszólt, hogy a szobájában találja az urat. Rai megköszönte, és behajtotta az ajtót, miután távozott a szobából. Most nem sietett. Ha már sikerült Nwalcát a szobájába vinni, valószínűleg lenyugodott. Kopogó léptekkel haladt át a kastélyon az Avernoir rész felé, nem is tudva, mi folyik odalent, a hallban. Habár Ezio apjának ereje tényleg hatalmas volt, Rai túlságosan össze volt zavarva ahhoz, hogy egészében érezze.  Nwalca szobájának ajtaja zárva volt, ő pedig engedelmesen kopogott rajta, felkészülve arra, hogy esetleg senki sem nyit neki ajtót - de nem így történt, egy fehér főkötős nő engedte, nyilván egy nővér, akit a szolgálók hívtak ide. Raiben már éppen gyökeret vert az a szorító félelem, hogy esetleg unokatestvére is megsérült, ám ekkor az ágyra tévedt a tekintete - ahol a férfi az igazak álmát aludta. Altató, hát persze! jutott eszébe.  Egyenként megköszönte az összes cseléd és a nővér munkáját is, aztán dolgára eresztette azokat, akikre nem volt feltétlen szükség: csak két erős férfi és az ápolónő maradt ott, illetve egy valakinek mindig a közelben kellett tartózkodnia, hogy bármi történjék, jelenthesse Rainak. A fiú újra a gyengélkedőn jelent meg, hogy megtudakolja az ügyeletes nővértől Meredith állapotát. Szerencsére a Lady - mondta a nő egy bátorító mosoly kíséretében - teljesen jól van, és maradéktalanul fel fog épülni. Azért még egy kis pihenésre van szüksége.*

2012.07.28. 19:57 Hana

* A pajzs megtartása egyre nagyobb erőt vett igénybe, smaragd színű kövei is egyre jobban ragyogtak, ami arra utalt, hogy annak erejére kezdett támaszkodni. Huzamosabb idő elteltével kezdett szédülni, a figyelme lankadt, ennek a pajzs feloszlása volt a következménye. Tekintetét  a két férfira szegezte, a fájdalomra egyáltalán nem koncentrált, de amikor Rainion karjaiba vette, a hírtelen mozdulat során, akármennyire próbált óvatos lenni, elésen hasított mindkét alsólábszárába. Legszívesebben elordította volna magát, helyette jobb alkarjába harapott miközben fejét a mellkasához nyomta. Fogai egészen mélyre fúródtak a bőrébe, amiből vér csordult Raira és a lányra egyaránt. Próbált erős maradni, érzésein felül kerekedni, szemei azonban tükrözték a valóságot. Pármásodperc se telt el, mikor a gyengélkedőben egy ágyon feküdve egy ápolónő vizsgálta. Arca teljesen elvolt sápadva, kezei és lábai élettelenül hevertek a matracon, ami alatt hiába ott volt a rengeteg lepedő, hogy felszívja a szivárgó vért, de az csak egyre jobban ömlött, végül már a padlón is kezdett egy kisebb tócsa keletkezni. Az ápolók körülötte sürögtek forogtak, a legjobb orvosok, gyógyítók rohantak be, hogy segítsenek neki. Amint meglátták,hogy róla van szó ilyen súlyos sérülésekkel, teljesen ledöbbentek, de nem volt idejük mélázásra, nekikellett látni a kezelésnek. Habozás nélkül adni akarták a lány karjába a fájdalom csillapítót, de ő elkapta az ápoló kezét. * - Kérem ne! Csak hosszadalmasabb lenne, a talpraállás... - *Azonnal megértették mire akar kilyukadni, hiszen ezek egészen erős fájdalom csillapítók, amiknek hatása az izmok mozgatására is befolyással van, így még a talpraállás során arra kéne várni, hogy elmúljon hatása. A főorvos a lány homlokára tette kezét. * - Kérem... Borzalmas lesz amit- -*Még be se fejezte mondatát de Meredith félbeszakította* - Nem érdekel! Holnapra talpon kell lennem! - *Jelentette ki határozottan, még ilyen állapotban sem lehetett neki ellent mondani. Két orvos lépett a lábához, lefertőtlenítették, kimosták a sebeket, míg az ápolók mindkét comjánál fogva ágyhoz kötötték, végül egy kisebb rongyot adtak a lány kezébe, amit erőtlenül szájához rakott. Meredith erősen ráharapott a rongyra, szemeit lehunyta s mindkét kezével arcához kapott, amivel próbálta azt takarni. A fájdalom most már borzalmas volt, amikor elkezdődött a csontok helyre rakása. A lány bőre továbbra is sápadtnak tűnt, ami tajtékozott. Néhány nővér hozzáugrott, próbálták rávenni, hogy hadadhassák be neki, de továbbra sem engedte. Tenyere alól könnycseppek zápora hullott, amit próbált letörölgetni, miközben levegőért kapkodott. A folyamat több órát vett igénybe, amikor a nővérek megfelelőnek találták a pillanatot, az orvosokkal sugdolózva fájdalomcsillapító helyett az altatónál döntöttek, amiből a lány testébe juttattak egy keveset. Meredtih azonnal rájött, mikor karjai erőtlenül magamellé hanyatlottak, szemeit lehunyva tartotta, nehogy meglássák, hogy zokogott, pedig ezt mindenki jól tudta. * - Nwalca és Rainion jól van...? - *Kérdezte elhalkuló szavakkal és elaludt, de könnyei töretlenül hullottak végig arcán. Rá egy órával később már végeztek is az orvosok, akik elégedetten nézték a lány lábát. A nővérek még gyorsan leápolták a karját, majd egyetlen egy ápolón kívűl mindenki más elhagyta a helyiséget*

2012.07.28. 19:18 Rainion

<p justify;="" \\\"="" style="text-align: justify; "> Meredith...! *Nyögte ki erőtlenül. Nézte, ahogy a nő arca egyre fehérebbre váltott, habár látszott, hogy próbálja megőrizni a nyugalmát. Két törött lábszárral ez mégsem olyan könnyű. Földre esett, de még ígyis Nwalcát próbálta szólongatni.  Rai nem bírta tovább. Nem érdekelte, mi derül ki most már, és mi nem, nem hagyhatja, hogy Meredith itt vérezzen el. Az ajtóhoz ugrott, kicsapta, és kiordított a folyosóra.* CSELÉDEK! *Hangja bezengte a fél Trenoir-szárnyát, és alig telt el egy kis idő, a szomszédos szobákból lélekszakadva siettek oda a szolgálók. Nyilván érezhető volt a rettegés Rainion hangjában, mivel mindegyik döbbent arccal, de tettre készen érkezett meg Meredith szobájának ajtajában.* Fogjátok le Nwalcát! *Utasított egy pár erősebbnek tűnő férfit, akik rögtön unokatestvéréhez szaladtak, és bár vigyázva a testi épségére, nem éppen gyengéden ragadták meg.  Rai szeme ekkor Meredithre villant, aki már a saját vértócsájában, az ájulás szélén térdelt. Több cseléd gyűlt oda hozzá, és az egyik már épp emelte volna fel, mikor Rainion átvágott a körön.* Hagyja, minden másodperc számít! Törődjenek Nwalcával, kérem. *Tette még hozzá esdeklően. Hiába próbálta megacélozni magát, látszott rajta, hogy aggódott érte. Nem azért akart ő Meredith-szel maradni, mert nem érdekelte testvére sorsa, csupán nem tudott ott lenni mindkét helyen; s a nő állapota láthatóan súlyosabb volt. Gyengéden a térdhajlata alá nyúlt, és a hátát megtámasztva felemelte Mereditht a földről. A nő arca még mindig meztelen mellkasához nyomódott, és a fiú hátán borzongás futott végig az érintésre.  De ez csak egy pillanatig tartott. Fekete köd fedte fel az orvosi szobában, ahol a nővér felugrott az asztalától, ahogy meglátta Meredith állapotát. Utasította Rait, hogy fektesse egy fehér lepedővel letakart ágyra, amíg megvizsgálja. A fiú képességeihez és lelki állapotához mérten megpróbálta a legjobban elmondani, mi történt - az előzményeket persze nem említve, csak onnantól, hogy Nwalca belépett a képe.*

2012.07.28. 17:56 Enayla

*Mikor már mindennel végzett még egyszer végig néz magán a nagy földig érő ember nagyságú tükrében. Meg is fordul pár szor hogyminden oldalról szemügyre vegye magát nincs-e egy hiba a ruhán vagy valami ilyesmi. Mivel nem akarja férjét megváratni már épp indulna mikor az idegesen lép be a szobába. Nem érti mire fel ez a hirtelen jött harag s mikor már rákérdezne annak okára, az ablakok szinte kipattannak apró darabokban ahogy Ezio apjának energiáját nem képesek "elviselni" tovább. Férje végi meg a feléjük csapódó üvegszilánkokról. * - Édesapád mindig is értett a hatásos belépőkhöz. *Mondja eléggé feszülten ahogy megindul férjével köszönteni annak apját. Leérnek a lépcsőhöz. Mögöttük már mindenki ott van aki csak a kastélyban tartózkodott eddig. Mindenki tudja hogy Azerothot illően a hagyományoknak megfelelően kell köszönteni. Férje mögött áll pár lépcsőfokkal ahogy kezét vállán pihenteti. Férje érezheti érintéséből hogy ideges, szive erősen ver, de megjelenése határozott és tiszteletteljes. Amint Azeroth rájuk pillant idegessége mintha teljesen eltűnne. Keze apró remegése is eltűnik. Mikor apósa elé lép kezét nyújtja neki majd mosolyogva mélyen meghajol előtte. * - Bókjai mélyen megtisztelnek. Üdvözlöm újta itthon Azeroth. *Hangjában az idegességnek és feszültségnek apró jele sem látszik. Hangja kedvesen de mégis erőteljesen s határozottan cseng. Tudja nagyon jól hogy Azeroth nem nézi semmibe a gyenge jellemű nőket és ha azok zavarodottak vagy idegesek s feszengenek. * - Remélem jól utazott már nagyon vártuk eljövetelét s látogatását. *Érdeklődik apósa hogyan léte felől, miközben befelé haladnak a lépcsőn szép lassan időt hagyva Azerothnak hogy akit csak akar azt köszönthesse és Azerothot is köszönthessék illendően.*

2012.07.28. 14:55 Kryshna

* Kryshna és Leo egy másik irányból közelítették meg a bejáratot, így ők a lépcsőtől valamivel messzebb állnak, a férfi szorosan magához vonva a nőt, derekánál fogva. Leo arca tiszteletteljes, ajkai szélén bujkál egy apró mosoly, pedig az ő lelke sem nyugodt, továbbra sem. Sötétbarna, ünnepélyes öltözetet visel, melyen aranyszínnel van kivarrva a Trenoir címer, és egyéb más, cirkalmas mondatok, melyek védelmi mágiával ruházzák fel. Kryshna szemében ezzel szemben kíváncsiság tükröződött főleg, persze ő is tudta, milyen mélyen tisztelt személy érkezik a kastélyba. Ő szintén sötét, étcsokoládészín ruhát viselt,melynek felső része fűzőre emlékeztetett, míg alul bővült. Fehér csipkével volt díszítve a széleken.  Eziora rá sem emelte tekintetét, igyekezett minden gyanakvást keltő mozdulatot kerülni, pedig szíve a torkában dobogott - azért is, mert valamilyen mértékben bűnösnek érezte magát. Milyen furcsa.. most jóval nagyobb volt bűntudata, mint mikor Leonard-ot csalta meg, pedig ez most még csak akkora súlyú sem volt, mikor.... Sóhajtott egy aprót, és leküzdötte magában a zavartságot. Ráadásul féltékenység is fészkelt újból a szívébe - Enayla megtestesítette mindazt, amilyennek egy királynőnek lennie kell.. Kryshna pedig sosem lehetne az.  A rövid, feszült csendet hatalmas energia törte meg, mely betöltötte a teret, mintha az idő is megállt volna, mikor a robosztus alak megjelent. Apa és fia találkozása egészen történelmi kalandfilmbe illő volt, ahogy a sötét horizontvonal előtt egymáshoz léptek, s üdvözölték egymást. Kryshnát erős déjá vu érzés töltötte el. Nem tudta, mire emlékezteti pontosan. Ahogyan azonban Ezio is lenyűgőzte őt tartásával első találkozásukkor, úgy ez a férfi is. Nem evilági erők sugároztak belőle, s a mérthetetlen tapasztalat és hatalom. A nő mellett vőlegényén rövid borzongás futott át - hogy félelemtől, tartástól, vagy esetleg valami teljesen mástól, az nem látszott arcán. De nem sokkal később ajkai mosolyba simultak, ebből lehetett következtetni érzelmeire. Olyan volt, mint aki borzasztóan vár valamire, és alig várja, hogy megkapja azt. Kryshna ezt egyelőre nem tudta értelmezni, valamiért biztos volt benne, hogy nem az esküvő miatt van... ki is rázta ettől a furcsa mosolytól a hideg. Ismét elkapta a féltékenység hulláma, mikor Azeroth Enaylát dícsérte szavaival, tekintetét oldalra is kapta. Ők kettek nem mozdultak, hisz ha a férfi egyenként akarja üdvözölni őket, a hagyomány és tisztelet megkívánja, hogy Azeroth döntse el, így tesz-e, vagy elég a királyt és királynét köszöntenie, s bevonulniuk ezzel a kastélyba egy köszöntő ebédre, a már gyülő vendégseregre, melynek fontosabb tagjai már jelen voltak. A sárkányok is itt tartózkodtak most is, igaz, emberalakban. Astaroth személyesen is köszöntötte a megérkező démonurat. *

2012.07.28. 14:11 Ezio

Bocsássa meg ezt királyának, Ladységed...*Mondja gúnyolódva, kicsit szúrkálódva. Az ajtó előtt, illetve a nyitott ajtó mellett áll a falnál és megvárja türelmesen, míg a nő a szokásos női kis praktikákat még alkalmazza, illetve azt, hogy egy utolsó pillantást vessen a tükörben, hogy az összkép tényleg a nő számára tökéletes és teljes legyen. Kihúzott háttal, királyhoz méltóan várakozik a királynéra, mikor két cseléd vihorászva jelenik meg a folyosó végén. Amint meglátják a királyt, elhallgatnak és meghajolnak, tiszteletüket és egyúttal bocsánatukat is kifejezve, amiért kissé szeleburdian viselkedtek. Ezio bólint, elfogadva a bocsánatkérést és egészen addig csak mosolyog rajtuk, míg azok el nem haladnak mellette és akkor tudomására jut minden, ami Kryshna és Leonard között nyílvánosan lejátszódott a kertben. Ezio elméjét hirtelen önti el a nyers, állatias harag és téve egy lépést már indulna is, hogy egyszerűen letépje Leonard fejét, mint egy eszét vesztett félőrült... De nem. Meg kell nyugodnia. Át kell tennie dühének kiadását egy másik alkalomra, hisz apja perceken, ha nem másodperceken belül érkezik meg. Ekkor Enayla mellé lép, de mielőtt megkérdezhetné a férfit, mi bántja, vagy mi történt, hisz Ezio arcára minden ki van most írva, hirtelen, minden megrázó energiahullám csap végig a kastélyon. Olyan, mintha egy ablak vágódott volna ki a huzattól a folyosó végén, csak a szél százszor erősebb. Ezio oldalról magához öleli a nőt, háttal áll a szélnek és leginkább a nő fejét, elméjét védi apja mindent végigsöprő erejétől. Figyelmeztetés volt, a férfi már nagyon közel járhat. Egy fekete, szakadt sörényű paripa jelenik meg a szirten, a nyugati híd előtt ugyan ott, ahonnan a sereg is érkezett a hét elején. A paripa sebes, mindenhol mély hegek borítják, tekintete viszont sötét, eléggé elborult. Azeroth lovánál nincsen erősebb a birodalomban. Ezért is apjáé. Mikor apja megérkezik lovával a kastély elé, az egész cselédség, minden rokon odakint sorakozik a lépcsőn. A lépcső allján áll Ezio, felette három-négy fokkal felesége, ki kezeit férje vállára illeszti. És az alak leszáll a lóról, vagy inkább leugrik. Fekete katonai egyenruhát visel fekete, kissé szakadt palásttal. A fekete páncélzat néhol ezüstösen csillan meg. Vagy éppen fordítva? Lényegében szemet kápráztató a látvány. Apja olyan, mint Ezio: csak kétszer oly izmos, legalább egy fejjel magasabb, pedig már Ezio is két méter. Arcuk nagyon hasonlít: rövidre nyírt, ősz hajat visel az öreg, kis szakállal, de nem hosszú még annyira, hogy külön meg lehessen fogni. Egy kicsit talán meglepő, vagy megrázó különbség van köztük. Azeroth arcát keresztbe háborús heg csúfútja, elég mélyen, mely orrának nyergét el is deformálta. Ezio előre lép, kezet fognak apjával, majd másik karjukkal hátbaveregetik egymást, így ölelik meg a másikat.* Fiam! Míly jó téged királyként viszont látni. Büszkeséggel tölt el. *Mondja kicsit eltávolodva fiától, hogy tetőtől talpig megnézze díszbe öltözve.* Apám. Öröm téged itthon fogadni. *Mondja kicsit meghajolva, mire apja is ugyan ezt teszi. Azeroth jókedélyűnek tűnik. Nem látszik rajta semmi fenyegető, ahogyan azt Ezio leírta előzőleg. Egyelőre. Azeroth most odalép Enaylához, kissé meghajolva előtte csókot lehel kézfejére.* Drága Enayla. Szépséged fénnyel tölti meg a birodalmat, ezen sötét időkben. *Mondja bókolva. Nagyon hasonlít beszédének stílusa Ezió beszédének stílusához. Mint két tojás.*

2012.07.28. 00:15 Kryshna

* Kryshna és férje közel sem tétlenkedtek vagy enyelegtek ez idő alatt, ahogy azt Enayla botor módon gondolta magában. Kryshna rendkívül intelligens és kötelességtudó nő, bár erről emberek és démonok hajlamosan megfeledkezni. Ez az igazi, nagy fegyvere a nőnek, s ezt általában kedélyes, semmitmondó csevejekkel fedi el. A hófödte kertben igazították rendre a kinti dekorációkat, s csak a tényleg szükséges dolgokért küldtek cselédeket Eziohoz.. ezen cselédek persze eléggé túlbuzgónak bizonyultak, de erről már nem ők tehettek. Sok érkező vendéggel beszéltek már, vagy igazítottak útba, Kryshna családja is hamarosan megérkezik... munkáiktól végül kissé elfáradva sétáltak a rózsakertben, ahol egy elhagyott hintaágyat találtak. Ez még Leonard számára is újdonság volt, így lesöpörve róla a havat, egy kis varázslattal felmelegítve tették használhatóvá. Ezio anno Drinának készíttethette, hogy az itt gyönyörködhessen a kert időtlen szépségében. Most a páros kacagva, nevetgélve foglal helyet, a cselédek továbbra is sürögnek-forognak körülöttük. * - Kemény munka egy esküvőt rendesen megszervezni.. * sóhajt Kryshna mosolyogva, vőlegényére pillantva. * - Főleg, ha nagy elvárásokat kell teljesíteni vele.  - Igen, de a végeredményért érdemes.. * Leo hirtelen nyomta ajkait a nőéhez, aki persze viszonozta azt. A férfi csókja tele volt tűzzel, szenvedéllyel., Kabátját félig a nőre terítette, majd alatta először annak derekát simította végig, majd kezei a nő kebleire vándoroltak, így kényeztette őt, a cselédek szeme láttára. Szeme egyetlen villanásából lehetett látni, kifejezetten direkt intézte így. Gyanakodott, állandó rosszérzés kerülgette most, és azt akarta, a kastélybeliek tudjanak róla, hogy ez a nő hozzá tartozik. A tulajdona, azt tehet vele, amit csak szeretne. Büszke, nemesi lélek volt. És biztosra vette, hogy a cselédek ezt nem tartják meg maguknak. Ajkán a heves csókok közt sunyi vigyor jelent meg. Hamarosan el is indult a sugdolózás a kastélyban a kis közjátékukról, mely nemsokára felért Enayla szobája felé is, így a bent lévők és mindenki más már tisztában volt vele, mi történt lenn. Hogy hamarosan mi fog történni... Csak az rebbentette szét őket- pedig a férfi már tovább is ment volna - hogy a táj egészében megrázkódott. Mindketten felemelték fejüket erre, majd Leo röviden tájékoztatta Kryshnát arról, mit is jelentsen ez. Kryshna továbbra sem félt.. érthetetlen, miért, de nem érezte, hogy tartania kellene. Valamiért nem. Leo arcára viszont kiült valami olyan, mely azt súgta, hogy fel kell menniük szobájukba, s illőn felkészülni a nagy úr érkezésére. Kryshna pirult arccal, némi bűntudattal fejében indult el férje mellett. Leonard a nő derekára csúsztatta kezét, így sétáltak fel ketten az Avernoir szárnyba.  *

2012.07.27. 23:50 Enayla

*Mégiscsak halványan elmosolyodik de azon ahogy Eziuo felszabadultan nevet. Legalább kettejük közül ő nyugodt vagyis neki annak tűnik, ami saját magáról nem mondható el egyáltalán sem. Végre megtalálja nyakékét, azt rögtön fel is veszi majd hozzá illő fölbevalókat is átcseréli fülében. Gyűrűi eddig is ujjain voltak így azokat nem kell keresnie. Belenéz maga előtt a tükörbe majd Ezio érintésére felé fordul. A bókra ismét elmosolyodik.* - Örülök hogy elnyertem tetszesed. *Alig mondja ki férje máris megcsókolja. Lassan és érzékien viszonozza a férfi csókját hosszú percekig. Ezio már megint közeledik felé s ő nem érti mire fel. Nem szerelmét kellene így csókolnia őmaga helyett? Nem érti mifolyik itt. Elméje ordítja hogy be kell ezt fejeznie Ezioval, ki kell derítenie mire fel ez az egész a férfi részéről de szíve pedig azt ordítja hogy dehisz Ezio a férje neki van joga ahhoz hogy élvezze csókját és érintését és nem másnak. Az övé kell hogy legyen a férfi csakis egyes egyedül. Szinte már már viaskodik elméje szívével. Szerencsére ismét Ezio csipkelődése töri meg belső viaskodását. Gúnyosan elmosolyodva elhúzza a száját majd vissza fordul a tükörhöz s másodpercek alatt igazítja vissza tökéletesre ajkaina rúzst.* - Már készlettem volna ha királyom nem rondít bele. *Mondja egy gúnyos de nem bántó mosollyal a tükrön keresztül nézve férjére. Cipősszekrényéhez lépve felvesz egy magassarkút gyorsan mire csuromvizes Nala és az össze vissza karmolt szobalány esik ki a fürdőből. Gyorsan kapja fel szoknyáját hogy ne legyen vizes és habos mert macskája lába előtt rohan és ugrik a zongora tetejére. *

2012.07.27. 23:32 Ezio

*Hangosan felnevet a macskás jeleneten. Neki most nagyon jólesik egy kicsit kikapcsolódni mindazok után, hogy még fel sem dolgozta igazán apja érkezését. Pedig fél órán belül biztosan megérkezik. A fűzőt pont kellően szorosra, elég ügyesen és precízen köti meg, majd hagyja, hogy a nő lejöjjön a pódiumról és felöltözzön. Érti a nők apró kis jeleit is, így mielőtt Enayla megkérné rá, felhúzza a ruha cipzárját. Mikor a nő minden ékszerét magára ölti, Ezio óvatosan maga felé fordítja a nőt, kezét saját kezébe veszi, lassan szájához emeli és tiszteletet adó csókot lehel rá. Aztán kiegyenesedik.* Igazán gyönyörű vagy. *Mondja, kedvessége nem megjátszott, jól látszik a férfin, hogy szívből jött neki. Lassan közelebb hajol a nőhöz és óvatosan kicsit magához húzva megcsókolja. Most nem szenvedélyes, vagy feltüzelő a csókja. Sokkal inkább gyengéb és finom, ráadásul nem ereszti egykönnyen. Hosszú, véget nem érő percekig csókolja feleségét, még jobban összezavarva annak érzéseit. Ezio nagyon jól tudja, hogy mit csinál és ezt úgy teszi, hogy Enayla valószínűleg már észre sem veszi. Csak egyre zavartabb és zavartabb lesz egészen addig, míg már vágyni fog Ezio társoságára, testére...végül pedig szerelmére. Elhajol a nőtől, elővesz egy zsebéből egy zsebkendőt és letörli szájáról a vörös rúzst, melyet felesége ajkain is kissé szétkent.* Azthiszem, a rúzsod frissítésra szorul, királyném. *Mondja vigyorogva, azzal hátat fordít és elindul kifelé.* Ne húzd nagyon el a készülődést. Mindjárt megérkezik...

2012.07.27. 23:17 Enayla

*Szobájába érve rögtön már kezdett is vetkőzni mielőtt még a fürdőbe ért volna. Maga mögött a szobalány zárta be gyorsan az ajtót nehogy valaki meglássa a már melltartóban a fürdő felé sétáló Enaylát. A kádban már őt is forró fürdővíz várja mely csordultig tele van illatos tusfürdő és fürdő olaj keverék által keletkezett habbal. Most jóval gyorsabban fürdik le mint szokott,mert most nincs ideje pepecselni a kádban. Szobalánya megmossa a haját majd megis szárítja azt neki. Köntösben lép oda a sminkasztalához s ül le, míg szobalánya a haját készíti el és tűzi fel ahogy mindig ilyenkor hordani szokta, pár lelógó göndör tincsekkel addig ő ki sminkeli magát. Feketével vékonyan kihúzza személy, alapozót tesz arcára s nyakára -a már alig látható halvány lila foltokat eltüntesse, nem tudja eldönteni hogy vajon örülne -e apósa ha ennyire nyílt nyomokat látna fiától a testén így jobbnak látja eltüntetni-  s egy kis pirosítót majd enyhén vörös rúzst majd végül kedvenc parfümét is használatba veszi. Mikor ezzel kész van ledobja magáról köntösét s már veszi is fel fehérneműjét nylonharisnyáját. a gardróbból kihozott kis pódiumra áll hogy szobalánya most ruhájának alsó szoknyáját tudja felcsatolni rá. Erre kerül ezután ruhájának alsó része. Mikor Ezio belép éppen szobalánya már a fűzőjével bíbelődik ahogy elkezdi a fűző zsinórját belefűzni a helyére. Hasánál tartja a fűzőt hogy az le ne essen róla. Ugyan szobalánya elmegy de egy másik szobalány jelenikmeg aki a macskáját kergeti hogy még őt is rendbe szedjék. Enayla lábaihoz rohan majd kérlelően nyávog h ne kelljen hogy megfürdöjön, hisz utálja a vizet. * - Sipirc fürdeni Nala. *Szól rá mire a macska elindul a fürdő felé de mielőtt a szobalány utánna mehetett volna h elkapja ráfújtatott durcásan. Normális esetben Enayla ezen nevetne hisz tudja mihelyt a fürdő ajtaját a szobalány bezárja elszabadul benna pokol. Nala nem adja könnyen az életét, súlyos sebeket is szerezhet a szobalány. S így is történik de most Enayla ezen még el sem mosolyodik túl ideges ehhez. Hagyja hogy Ezio rendesen ráadja fűzőjét majd oldalra fordulva ránéz.* - Köszönöm, látom te már kész vagy. Egy perc és én is az leszek. *Mondja majd lelépve a pódiumról az ágyon heverő mélyzöld selyemből készült hosszúújjú de egész vállát szabadon hagyó ruháját kezdi felvenni. Mivel a cipzárt nem képes egyedül felhúzni így segélykérően Eziora pillant. Ha férje érti mit szeretne akkor hátat fordít neki miközben nagy ékszeres dobozában zöld smaragdkövekkel kirakott nyakékét keresgéli.*

2012.07.27. 22:46 Ezio

*Felérve lakosztályába ott is sürögni, forogni kezdenek a cselédek. Amíg ő a kádban fekszik és áztatja testét, igazi király módjára egy borbély kezdi el megszabadítani szakállától, melyet a seregben és ez irányú lustasága miatt növesztett meg ekkorára. A körszakál megmarad, hiszen ez Ezio védjegye és ez mutatja rangidősségét is a kastélyban. Csak a legidősebb személy hordhat szakáll, illetve még Altair, hisz testvérek. A többi férfinek mind borotválkoznia kell. Most, hogy apja idejön, talán meg kéne szabadulnia tőle, de eddig sem tette soha. Ez nem az a dolog, miben megtiszteli apját. Ez kijár a férfinek. Kikászálódva a fürdőkádból egy alapos, szappanos fürdés után férfi parfümöt fúj magára, majd magára veszi a díszes egyenruháját, mely egy öltöny, vagy frakk, és a könnyed, katonai egyenruha érdekes keveréke. A szolgálók eligazítják rajta, hogy minden tökéletes legyen és a borbély hajából is nyírt egy keveset, hogy a megszokott rövidsége megmaradjon. Mély levegőt vesz, amint késznek látja magát a tükörben és benéz Enaylához. Egy cseléd épp a nő ruhájának fűzőjét húzza meg, de mikor Ezio megjelenik az ajtóban, csak int a cselédnek, mire az meghajol előtte és távozik a szobából. Odalép Enayla és a kis pódium mögé, melyen áll a tükör előtt. Még így is egy egész fejjel magasabb a nőnél, hogy magasítón áll, ezen pedig elmosolyodik. A fűzőt ő maga kezdi el meghúzni. Carmennek is mindig ő csinálta ezt meg. A régi hagyományokat be akarja újítani. Törődni akar Enaylával. Királynőként akar vele bánni. Tökéletesen tisztában van azzal, hogy ez a jó kapcsolat nem tart majd sokáig, Enaylának ugyanis fenttartásai lesznek Kryshnával kapcsolatban, azokból azonban a férfi nem fog engedni. Nem fogja szeretőjét elengedni. Kemény játszma lesz ez, de ő fog győzni és Enayla hozzá fog szokni a gondolathoz. Muszáj lesz neki.*

2012.07.27. 22:30 Enayla

*Halkan megkönyebbülve fújja ki a levegőt mikor már a lépcsőhöz és szeme sarkából látja ahogy férjét elhívják máshová a kastély körülre. Már így is kínosan élte meg köztük ezt a kis flörtölést. Sosem szeretett a cselédség előtt enyelegnie még akkor sem ha csak egy két arra tévedő cselédről volt szó nem pedig ahogy most itt a fél személyzet egy helyen. De mi ez az egész most Eziotól mire fel közeledik és flörtöl így vele? Talán kezd eltávolodni Krsyhnától? Nem az nem lehet hisz pár napja látta hogy mnnyire boldoggá teszi a nő férjét, biztos benne hogy beleszeretett és ha ez így van akkor ilyen könnye és hamar lehetetlen kiszeretni valakiből. Ezt ő is nagyon jól tudja. Akkora talán belátta volna így szinte Krsyhna és Leonart esküvőjének a küszöbén hogy már nem hajadon és egyedül álló a nő több é és ő is tartozni fog valakihez? Ezt a gondolatát is elveti hisz Krsyhna eddig sem volt egyedülálló csak egyedül volt a kastélyban, de jegyese ettől függetlenül volt és ha a nőt és férjét sem zavarta eddig akkor ezután miért zavarná. Ha csak Ezio békülni akarna vele akkor elég lenne csak annyit tennie amit ő maga is elkezdett. Nem veszekedni többet és próbálni jól kijönni a  másikkal. Ehhez miért kellene közelednie felé? Már majdnem kész a díszítéssel a lépcsőkorláton mikor megérzi a kastélyt rengető erőt ami végig söpör mindenen és mindenkin. Azonnal feláll és ebben a pillanatban jelenik meg Ezio is ismét aki nyugalomra inti a többieket és figyelmezteti őket. Jól sejtette ez apósának az ereje. Ez jelzi hogy hamarosan megérkezik. Oda hívat magához egy szobalányt és vele együtt elindul szobájába. El kell kezdenie készülődni neki is a szobalánynak pedig segédkeznie kell megcsinálnia haját és felöltöztetni őt.*

2012.07.27. 22:08 Ezio

*Látja, hogy a nő szinte menekül azelől, ami amúgy is tök nyílvánvaló: vágyakozik a férfi után és igen, legszívesebben felmenne az egyik lakosztályba és igenis kikötözné őt. Szinte sugározza gondolatait a nő felé, majd mikor az már látványosan menekül, elmosolyodik, vagy inkább elvigyorodik és bólint.* Ahogy óhajtja, Lady Trenoir. *Egy utolsó sunyi tekintetet megenged magának, azzal továbbáll ő is. Kikéretik a  sziklára, mely a kastély bejárata előtt húzódik, hogy ott intézzen el pár dolgot. Díszítést, köszönt néhány messziről érkezett vendéget, mikor hirtelen, nagyon távol egy hatalmas villámcsapás éri a talajt, de tényleg nagyon messze. A villámcsapás akkora, hogy a kastély is belerezdült, nem hogy a vidék többi része. Ez apja üzenete volt. A következő két órában érkezik. Vesz egy mély levegőt és próbálja megnyugtatni az embereket, a hirtelen keletkezett pánikot szinte azonnal sikerül uralnia. Nem akarja viszont látni apját. Csak rossz emlékei vannak a férfivel kapcsolatban. Vagy bántotta, vagy megrótta, vagy rossz apának titulálta, holott Ezio ezerszer jobb apa még így is, hogy szeretőt tart, mint valódi apja valaha is lesz. A kegyetlenség, mellyel mindig súlytotta felemelte őt a Vének közé, de mégis milyen áron? Elvesztette annak a fiúnak a szeretetét, melyet az idők végezetéig kellett volna szívében őröznie. Annyira gondolt már rá, hogy megmondja apjának, mit gondol róla. Nem rettegett, vagy félt apjától. De nagyon tartott. Valamiért úgy érzi, hogy ha megérkezik, pár nap és okot talál rá, hogy szíjat hasítson a hátából. Ismét. Míg a Kryshna és Enayla által okozott sebek már régen begyógyultak, addig apja által okozott sérülések sosem fognak. Tömör, néhol csomós hegek árulkodnak hátán arról, hogy nagyon sok szörnyűségnek volt kitéve, rémálmai sem hiába törnek rá minden éjjel, mióta tudatában van apja érkezésének. Apja ereje végigsöpör a vidéken. A szél orkán módjára kezd fújni és a viharfelhők oly nagyságot öltenek két-három perc alatt, melyre csak egy igazán nagyhatalmú démon képes. A nyugodtság ismét eltűnik, többen sikítanak, hisz ekkora szél már fájdalmat okoz. Mindenkit beterel  a kastély aulájába, cselédséget, vendéget, mindenkit. Muszáj tájékoztatnia őket a közelgő vészről. Apjánál veszélyesebb démon nem létezik. Kicsit zavartnak tűnik, ahogy beszél, de végig tiszteletet parancsol és határozott. Férfias, mély hangján szólal meg.* Mindenkinek a figyelmét szeretném kérni. Nemesnek, cselédnek egyaránt. *Az emberekben meghűl a vér. Mindenki jól ismeri Ezio apját.* Apám, Azeroth látogatást tesz kastélyunkban. Érkezését a következő két órán belül várjuk. *Többen szájuk elé kapják kezüket és a döbbenet hangját hallatják. Van, akiben meghűl a vér és mozdulatlanná fagy. Ezio bólint. Tudja, hogy mindenkiben ott van a rémület.* Mindenkinek fel kell készülnie. Azeroth nem fogad el semmilyen hibát. *Itt hangját felemeli, az egész hall az ő hangjától zajos. Szinte visszhangzik. Semmilyen egyéb nesz nem hallatszik most. Senki sem mer mozdulni sem.* Ki hibát vét ezen egy hónapon belül, az az életével fizet! Legyen az cseléd, vagy nemes! Mindenkinek összpontosítania kell a hibátlanságra! *Mikor befejezi, a teremben néma csend terül szét. Van, aki levegőt sem mer mostmár venni.* Most pedig térjenek vissza feladataikhoz. És jól véssék fejükbe, mit mondtam. *Az egész terem meghajol a király szavai előtt, Ezio pedig idegesen megy fel a lépcsőn. El kell készülnie. Borotválkoznia, fürödnie kell. Magára kell öltenie elegáns egyenruháját. És mindenek előtt: meg kell nyugodnia.*

2012.07.27. 21:46 Enayla

*Már már ő is nevetségesnek találja ezt az egész helyzetet ahogy minden szem szinte rájuk szegeződik és mindenki csak ímmel-ámmal rendezkedik és dolgozik mert minden szem még mindig rájuk ketejükre Ezioval szegeződik. Arra a mondatára férjének hogy élvezné ahogy kikötözi  először csak ránéz lelki szemei előtt ugyan bevillan egy kép kettejükről egy ilyen kikötözéses történet alkalmával de gyorsanmegszabadul ettől a képtől s csak a szemét forgatja meg erre de sunyin elmosolyodik.* - Perverz. *Suttogja oda a férfinek de szinte csak úgy hogy alig ad ki hangot nehogy valaki meghallja s csak férje tudja leolvasni szájáról ezt a szót. Ő is észre veszi a kis alacsony cselédlányt aki ott sertepertél körülöttük. Észre veszi mennyire zavarba jött és csak akkor jön rá ő is hogy valóban zavarba ejtően viselkednek Ezioval. Mikor Ezio visszafolytva ugyan de kineveti a kislányt a szalagjaival a kezével morcosan mellkasára csap vele, de nem erősen inkább csak megjátszottan, de egy kis idő elteltével el is mosolyodik ő is de lehunyt szemeivel megrázza fejét.* - Ez így olyan kínos. *Mondja halkan majd ahogy kinyitja szemeit elindul a nagy márvány lépcső felé.* - Ideje tovább munkálkodni ha már belecsöppentem. *Mondja majd ha Ezio elengedi amiben valahol kételkedik lejt pár lépést a lépcső felé.*

2012.07.27. 21:25 Ezio

*Mielőtt Enayla elrántaná a fejét, vággyal teli szemekkel fúrja tekintetét a nőébe. De amint eltörik a drága kristályváza, ő is odarántja tekintetét és alig bírja megállni, hogy nevessen, vagy vigyorogjon. A nő ezt láthatja rajta, mert mikor visszapillant egy kis gúnyos mosoly szökik ajkára, de hamar leküzdi. A váza maradványait felsöprik, Ezio pedig nem csinál belőle ügyet, ugyanis nem nagy dolog. Más király, vagy tán saját apja is megkorbácsoltatta volna a cselédet, vagy a vízesésbe vetette volna büntetésképpen, de Ezio mindig is elnézőképességéről, türelméről és szimpátiájáról volt híres. A váza nem jelent sokat, hisz ha meg is rendelik megint, akár ajándékként is megkaphatják. Mindenki szereti a családot a birodalomban. Nagy tiszteletnek örvendenek. A nő beszólása, szúrkálódása akkora magas labda, hogy képtelen nem leütni azt.* Kikötöznél? Élvezném... *Mondja kéjes, vággyal teli hangon, ahogy tekintetét mélyen Enayla szemébe fúrja. Érzi a nőn, hogy egyre inkább hatalmában van és ha egyszer végre teljesen megadja magát neki, vágyakozni fog rá és végre újra minden rendben leszel. Elejtett kis félmondatára egy kisebb cselédlány annyira belepirul a dologba, éppen mellettük, hogy keze megáll a díszítésben és rákvörös arccal néz a királyra. Erre a domináns, monstrum férfire, kiből csak úgy árad a tisztelet és a férfiasság. Lepillant a kicsi lányra, mire az elkapja tekintetét és inkább arrébb megy. Alig bírja megállni, hogy nevessen, de mosolyát ezúttal képtelen elrejteni. Hatalmas, elégedett vigyor jelenik meg a képén. Nem tudja, hogy Enaylát mennyire hozta zavarba, de reménykedik benne, hogy valamennyire sikerült.*

2012.07.27. 21:09 Enayla

*Körülbelül vagy már kétszer végig gyalogolta az egész csarnokot. Folyamatosan rohannak oda hozzá a cselédek minden aprósággal. Mivel a cselédek csak nem értették meg hogy a rózsaszín rózsák közé sehogy nem illik bele az élénk narancssárga kardvirág úgyhogy neki kellett azokat kiszedni az egyik csokor közül a másik kezében pedig a lépcsőre szánt szalagok vannak a kezében. Így lép oda hozzá férje széles vigyorral és egy tálcával amin megpakolva sorakoznak a pici sütemények.  Értetlenül néz férjére egész végig de hagyja hogy etesse hisz tele van akeze, nah nem mintha gondot jelentene neki a virágokat lepasszolni például valakinek. Mikor már szóhoz sem jut két falat között azonban végre csak megtud szólalni. * - Ezio lassabban így az ízét se érzem. *Mondja már a végén kínjában nevetve, mást kifogást nem tud mondani de férjét ez cseppet sem hatja meg ami abban is megmutatkozik hogy tovább kínálgatja a süteményeket. Szinte fellélegez mikor végre lenyelte az utolsó falatot és nem maradt több sütemény a tálcán.* - Nem igen díjazom hogy arra hajtasz hogy elhízzak. *Mondja korholóan férjének de azért nem gondolja igazán komolyan hisz ennyitől esélytelen hogy elhízzon. Amúgy sem egy könnyen elhízós fajta. Arra hogy krémes maradt a szája széle már nyúlt volna oda kezével hogy letörölje de belefagyottt a mozdulatba ahogy Ezio hajolt oda szájához és nyalta le róla a krémet ő. Automatikusan egy pillanatra szemeit behunyta és csak hallotta ahogy a fél sereg szobalány a szájához kap meglepődöttségében. Az egyik szobalány még a kristályvázáról is megfeledkezett ami akezében volt. Nagy visszhanggal tört apró darabokra a márványpadlón. Erre a csörömpölésre oda kapja a fejét Enayla is és Ezio is bár ahogy szeme sarkából férje arcára pillant látja hogy őt ez is szórakoztatja. A cselédlány rögtön szalad seprűért s már takaírtja is fel. Enayla a virágokat oda adja az egyik szobalánynak miközben megtutatta neki hová tegye azokat. Újra Eziora pillant majd felemeli elé tartva a kezében lévő fehér szalagokat. * - Talán téged is a lépcsőkorláthoz kellene hogy kösselek. *Célozva az előző húzására hogy ezzel a kiscsókkal igencsak meglepte és némiképp zavarba hozta őt Ezio, bár akárhogy is akarná tagadni jól esett neki de ezel méginkább legbelül csak össze zavarodott.*

2012.07.27. 20:23 Ezio

*A tortában talán azért kérdezik meg Ezio véleményét, mert a király mindig is nagyon adott az ízekre és az ízek kombinációira. A konyhából egy tálcával tér vissza, melyen tortafalatkák sorakoznak kis zászlócskákkal, melyeket fogvájókkal tűztek a falatkákba. Mindegyik tortának a neve áll rajta. Tisztában van vele, hogy jól döntött, de Enaylát is meg akarja kérdezni. Pedig persze Kryshnát is megkérdezik majd, meg vőlegényét mindenről, de nekik már csak a végén kell cserélgetni dolgokat, melyek nem tetszenek. Az alapkoncepciót a király és a királyné alkotja meg. Nevetgélve lép oda asszonyához, a konyhában nagyon jó volt a hangulat. Mindenki jót mulatott azon, a király mennyit képes ennyi és mennyire lenyűgözi két teljesen ellentétes íz találkozása.* Gyere, kóstold meg te is őket. *Mondja feleségének, mikor van két perc nyugtuk a rengeteg kérdés és választási lehetőség között. Az első falatot adja a szájába a nőnek és nem tűr ellenkezést. Akkor is etetni fogja szórakozottan, jókedvében, ha ez a királynénak nem tetszik. És nem lenne túl előnyös, ha megsértené Eziot azzal, hogy elutasítja a királyi gesztust a nő mindenki előtt.* A torta piskótája vaníliával van ízesítve, a krémje pedig déligyümölcsökkel van töltve. *Mondja az első falat után, meg sem várja felesége véleményét, annyira lelkes a torta miatt. Azonnal adja a következő falatot, ahogyan ezt lenyelte.* Ebben málna van a krémben, de citrom ízű a piskóta. Ez jobban tetszik mert édes és savanyú ízek találkoznak benne, de nem gelly módon. *Éppen hogy lenyelte Enayla a falatot, Ezio lelkesen adja a következőt.* Ez mondjuk nem annyira jó, a kávé sosem volt a kedvencem... *Mondja hangjában csalódottsággal. A két méteres, robosztus férfinek teljesen ellentmond ez a lelkes viselkedés és a nevetséges az, hogy még ezzel is tiszteletet parancsol. A nőt még mindig nem hagyja szóhoz jutni, mikor észrevesz valamit.* Várj, krémes a szád széle. *Mondja nyugodtan, majd a nő fölé magasodva, hozzá lehajolva ad egy csókot szájának szélére, le is nyalva a krémet onnan. Mindezt olyan szexin, izgatóan, hogy az egész csarnok, hall megfagy egy pillanatra és őket bámulja.*

[962-943] [942-923] [922-903] [902-883] [882-863] [862-843] [842-823] [822-803] [802-783] [782-763] [762-743] [742-723] [722-703] [702-683] [682-663] [662-643] [642-623] [622-603] [602-583] [582-563] [562-543] [542-523] [522-503] [502-483] [482-463] [462-443] [442-423] [422-403] [402-383] [382-363] [362-343] [342-323] [322-303] [302-283] [282-263] [262-243] [242-223] [222-203] [202-183] [182-163] [162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [Korábbi]