Új bejegyzés Frissítés

2012.07.27. 00:15 Ezio

*Megrémül a nő reakciójától. Nem sejtette, hogy ennyire kiakad majd, de nem is hagyta, hogy a férfi befejezze. Hogy elmondja, nem fog elpártolni mellőle, mert nem akar. Mert szereti. Egy ideig, pár másodpercig állhat körübelül egy helyben, döbbenten. Ha nem szeretné ennyire ezt a nőt, királyi büszkesége azt mondatná vele, ne menjen utána, mert nem tiszteli eléggé annyira, hogy végighallgassa. De a szerelmes Ezio jól tudja, hogy olyan kést döfött a nő szívébe, melynek redői a penge nyele felé néznek. Aminek fájdalmas beleszúrni azt a szívbe, ugyan olyan fájdalmas, ha nem fájdalmasabb lesz kihúzni onnan.* Kryshna! *Kiabál a nő után, mikor feleszmél. Ez itt nem érhet véget. Nem lehet, hogy ennyivel véget érjen. Muszáj elmondania a nőnek, hogy hogyan érez iránta. Hogy mennyire fontos neki és hogy sosem akarná elengedni. Nem érdekli őt se most nagyon, hogy a cselédség mit szól, egy húsz méteres távolságban kezd el utána futni, de képtelen gyorsabban menni a nőnél, mert a nap sugarai már égetik bőrét. Mire beér a kastélyba a nap már teljesen feljött és arcának egyik oldalát nagyon megégette, de nem foglalkozik most ezzel. Amint a kastély sötétjébe ér, vár pár másodpercet, hogy az arca legalább félig meggyógyuljon, majd eltűnik a sötétben és pont a bevágódó ajtó után jelenik meg a szobában. A nő már az ablakban áll, Ezio tesz két lépést, durván megrántja a nőt karjánál fogva és ugyan olyan hévvel túrva ismét két oldalt hajába rántja magához és csókolja meg szenvedélyesen. Érzi, hogy a nő ellentart és hogy nem csókol vissza, de addig küzd, addig csókolja hévvel, vággyal, kéjjel és mindennel melyet Kryshnának csak képes nyújtani, míg a nő ugyan síró görcsösséggel és dühvel ereiben, de ugyan úgy falja Ezio ajkait, ahogy a férfi a nőéit. Hirtelen szakítja el ajkait a nőétől, és két oldalt arcát még mindig fogva nyomja neki az ablak mellett a falnak.* Imádlak érted? *Szinte kiabálja a szavakat, hatalmas hévvel.* Nem foglak elengedni, amíg apám nem kötelez rá, érted?! *Kiabálja ismét a nő arcába, ajkait alig vannak egymástól pár centire. A nő mostmár értheti, mit nem hallgatott végig. A kötelességen Ezio a saját apját értette. Szétválaszthatja őket azzal, hogy elteszi fiát árulásért láb alól, vagy annyira megfenyegeti, hogy már tényleg az élete múlhat rajta. Hisz nem adhatja fel az életét oly könnyen. Három lányát nem adhatja fel még a szerelméért sem. És belül retteg attól, hogy ez fog történni.* Ne fordíts nekem hátat! *Kiabálja most parancsolva, szenvedéllyel, tűzzel hangjában.* Soha többet ne merészelj elrohanni előlem! *Folytatja ugyan olyan vehemenciával, majd ismét nagyon durván veszi birtokba az ajkakat. Közben a nőről ledobja a kabátot és már húzza is le róla a ruhát nagy hévvel, most nem szakítva. Vágyik rá itt és most és nem fogja engedni, mindegy, hogy mi történjen. Valaki hirtelen be akar nyitni, de mivel előbb nagy hévvel lett bevágva az ajtó és a kastély már elég régi, a zár nyílván valamelyest elromlott és nem sikerül az illetőnek azonnal benyitnia. Ebben a szobában nem egyszerű szekrény van, ugyanis azokban a lakosztályokban, hol nők is tartózkodnak egész kis szóba, beépített gardrób van, hogy minden ruhájuk kényelmesen elférjen. Ennek a kis mellékszobának az ajtaját nyitja most ki Ezio és csukja magukra éppen akkor, mikor Leonard belép a szobába. A kabát azonnal felkelni a férfi figyelmét és odasétál az ablakhoz, de a gardrób egyáltalán nem tűnik fel neki, hisz miért is nyitna be feleségének öltözőszekrényébe? Nem is illik a férfi részéről a nő holmijaiba egyáltalán belenézni, így csak ledobja az ágyra a kabátot és besétál a fürdőbe, hogy megnézze, ott van-e felesége. Közben Ezio odabent két báliruha mögé, a falhoz nyomja be a nőt és vadul csókolva kezdi el lehúzni ruhája alól a bugyit. Az izgalom, az adrenalin olyan szinten járja át testét, ahogy még azelőtt soha. Mikor a bugyi kicsit lejjebb kerül, két ujja hirtelen, meglepetésszerűen csúszik fel a nőbe, de Ezio vad csókja nem engedi Kryshnának, hogy annál nagyobb sóhajt megengedjen magának, mint amit csak ketten hallhatnak meg. Még így is megvan az esély, hogy a férfi benyit, de Ezioban már nincsen annyi erő, hogy eltűnjön a sötétben. A napégés arcáról még mindig nem tűnt el. Ilyenkor bármilyen sötét is van a kastélyban, Ezio elgyengül. Erre az adrenalin miatt még is van ereje.*

2012.07.26. 23:53 Kryshna

* Egy részét eddig is tudta annak, amit Ezio most közölt vele. Azért fájt neki annyira, amit hallott, mert a kéj hangjai bőven átadták neki azt a tudatot, mi történik a fal mögött. Kimondva, Kryshna fájdalma csak fokozódik. Egyelőre nem éreznek szerelmet... vonzalom.. eltaszítás... Így elsőre kétségbeesett tekintete folyamatosan elködösül, félelem és szomorúság közt szinte minden átfut szemein, míg végül érzelemmentessé válik. Ez nála a lehető legrosszabbat jelenti. Amikor teste kénytelen automata-módra kapcsolni, hogy megvédje saját magát, mikor lelke már zokog legbelül. Teljesen össze van törve, de ez ilyenkor látszik a legkevésbé. Akár érdektelennek is tűnhetne, de Ezio biztosan átlát ezen, a tények tudatában. *  - Nos,ez.. ez... egyszerűen remek... és igazán egyet.. egyetértek, de ha most megbocsátasz nekem, én képtelen vagyok elviselni ezt. Kegyetlen vagy. *A mondattöredékek végén egy kedves mosolyt villant, de csak ajkaival, szemei helyett mintha csak szürke köd lenne. Hirtelen jött erővel szakítja ki magát a férfi karjai közül, talán felfokozott érzései adták neki ezt a löketet. Iszonyatosan gyorsan kezd el a kastély felé futni, fejét lesunyva, s jobb kezével a szemeit takarva, melyekből végeláthatatlanul kezdenek csordogálni a forró könnyek. Most nem érdekli, ki látja, nem látja, de ő maga mintha nem is venne észre senkit maga körül, úgy fut fel a kastély már hófehér lépcsőin, törődik is azzal, hogy bemocskolja azt úgy, hogy hirtelen szaladt be a kinti kertből. Szomorú. Sértett. Dühös. Megalázott és összetört. Nem is képes szétválasztani az érzelmeket, szinte beesik szobája ajtaján. Férje nincs bent. Valószínűleg valahol lent intézi az esküvői ügyeket, hiszen már sürögnek-forognak bent a démonok. Kryshna nekiveti hátát az ajtónak, és ott áll percekig. Majd az ablakához lép, s ott enged utat könnyei áradatának, ahogy kifelé nézi a szürke égboltot. Könyökével a nyitott ablakra támaszkodik, a hideg szél marón fújja arcát. *

2012.07.26. 23:36 Ezio

*Sejtette, hogy a nő megrázkódtatása nem csupán pletyka alapon jött ki nála. Hanem saját élményből, tapasztalatból. Tisztán hallhatta, ahogy Ezio kéjesen nyög, vagy ahogy felesége sóhajtozik, ahogy megmarkolja mellét és szájába veszi a.... ő sem képes ennek tudatában tovább felidézni az emlékeket, hisz Kryshnának ezt szörnyen rosszul eshetett. Nem távolodik el tőle testben, de lelkiekben valamennyire muszáj neki ahhoz, hogy ki tudja mondani, amit most mondani fog. Szörnyen rosszul fog esni a nőnek, ezt nagyon jól tudja. Talán mindent tönkre is tesz vele, hogy kimondja azt, mit eddig egyikük sem mert kimondani.* Nézd Kryshna... *Kezdi elég vészjóslóan. Szövege szakításként hangozhat, pedig erről szó sincsen.* ... Enayla a feleségem. És nem normális, ahogy bánunk egymással. Ha nem is érzünk semmilyen szerelmet egyelőre... *Már itt sejteti azt, amit tudja, hogy Kryshna nem akar hallani.* ... vonzalmat igen. A későbbiekben pedig nem hátráltathatom királyként, ha bármi kezd kialakulni. *Mély levegőt vesz.* Bármennyire is szeretlek, ha Enaylával komolyabbá fordulnak a dolgok, netán teherbe esik, el kell, hogy engedjelek...*Mondja ki a kegyetlen tényt, melyet mindketten nagyon jól tudtak eddig is. Lehet ez a nőnek úgy fog lejönni, hogy tényleg csak egy ócska kis szeretőnek tartja, amíg a királyné nem bánik vele férjhez méltóan és amint Enayla úgy gondolja, hogy Ezio mindenestül az övé, a férfinek már nincs is szüksége Kryshnára, pedig ez nem igaz. Csak egyszerűen királyként kell annyinak lenni a férfiben, hogy ha már normális bánásmódot kap a királynétól, akkor nem tart szeretőt. Nyitnia kell Enayla felé, egyszerűen nincs választása. Hagynia kell, hogy a nő bizonyítson. Hogy esetlegesen születendő gyermeke anyja lehessen. Lumier eközben figyeli őket a sötétből, ami még a felkelő nap fényében megmaradt és fortyong a dühtől, hogy Ezio egyre racionálisabban látja már a dolgokat és kezd régi énjének megfelelően viselkedni. Pedig ez nem igaz. Esze ágában sincsen elengedni a nőt. Nem akarja elveszteni Kryshnát és ha rajta múlik, nem is fogja.*

2012.07.26. 23:19 Kryshna

- Hogy.. mi? *Nyögi ki elsőre. Arcát újból elönti a pír, s most nem is csak azért, mert testük összeért, hanem, hogy ilyen ostobán félreértette mondandóját. Vagy alapvetően félre akarta érteni..? Tekintete most olyan, mint egy rab madárkáé. Ösztönösen szabadulni vágyó, mint aki vergődne a férfi szorítása alatt, szemei a teljes kétségbeesést sugározzák. Persze amikor a férfi szerelmemnek szólítja, majd kiugrik a szíve a helyéről, ilyet talán még nem is mondott neki, és ez Kryshnának nagyon jólesik, még ha nem is mutatja, de szívverése árulkodó, amilyen közel vannak egymáshoz.. mikor a férfi arra kéri, mondja el pontosan , mit hallott, ismét megpróbálja elhúzni a fejét. De sosem tudná legyőzni a férfit, szorítása olyan erős. Lemondóan sóhajt egyet. * - Feltétlenül muszáj ezt...? * Suttogja halkan, megsemmisülve. Nagyon is jól tudja a választ - Ezio már szemeivel is eleget üzen neki, ahogy ellentmondást nem tűrve figyeli őt. Ha Ezio nem is tud róla, de megint a prédára leső oroszlánra emlékeztet - csak nem a vadászó fázisra, hanem az azt megelőző kifigyelésre. Kryshna egy újabbat sóhajt, lehunyja szemeit, majd újra felnyitja. * -  Eltévedtem a járatokban... * Vallja be kelletlenül, szégyenkezve, ajkain még egy mosoly árnya is feldereng. * -  De amikor Enayla szobája mögé értem, tudtam hol járok... hallottam a hangod.. * Hangja olyan halkká válik, hogy Ezio kénytelen még közelebb húzódni hozzá, hogy hallja, így arcuk csak pár centire van egymástól. * - ... és azt is hallottam, mit.. *Elcsuklik a hangja, de nem adja fel. Tekintete árulkodik a fájdalomtól, mely most is átjárja. *  - Mit csináltatok együtt. Sóhajokat hallottam, Ezio.. nem csak Enaylától. Nem maradtam sokáig.. nem voltam hozzá elég erős, de nem titok előttem, mi történt. * Most hangja a sértődött gyermekre emlékeztet. Kis dacos. * - Sajnálom, én csak... " Csak mi? Elnézést, kedves, csak nem tudom kontrollálni a mérhetetlen féltékenységem, mely még csak nem is jogos? " * Csak gondolatban fogalmazza meg ezeket, de arcáról, mint valami tükörről szinte teljesen leolvasható mindez. *

2012.07.26. 23:00 Ezio

*A lány mondandóját először nem érti, közben döbbent ráncokba fut össze két szemöldöke, majd mielőtt a nő befejezhetné közelebb lép hozzá, hogy testük összeérjen és két kezével a lány arcának mentén a nő hajába túr.* Shh...shh... *Mondja halkan, hogy még ha valaki erre bóklászik is, ne hallja meg őket.* Szerelmem, én nem erre értettem...*Súgja halkan, arca se nem komoly, se nem vigyorgós. Érdeklődő a tekintete, de hogy egyébiránt hogy érez, azt már nem lehet róla leolvasni.*...ezt majd elintézem én..*Mivel a hajába túrva tartja a nő arcát egy irányba, Kryshna nem tudja elhúzni tekintetét. Ezionak szánt szándéka, hogy miközben a nő beszélni fog, pontosan tudja mimikáiból, hogy hogyan érez.* Engem az érdekel, hogy rólam és Enayláról mit hallottál...*Mondja kicsit sem örülve a ténynek, hogy nem ő mondhatta el álmai nőjének, hogy bizony feleségével is mostantól ugyan olyan bensőséges kapcsolatot ápol, mint Kryshnával. Ez biztosan meg fogja tépázni a nőt, de nem kevésbé Eziot, hisz valahol ő is tudja mi vár a nőre, mikor visszamegy vőlegényéhez. Ilyen friss jegyesekként eléggé sokatmondó lenne, ha fejfájásra vagy fáradtságra panaszkodna. Ha Ezio hallana meg valamit a folyosóról, biztosan elvesztené messzehíres türelmét és rájuk törve szétverné a férfit. Ezért sem kérdez soha és tartja magát távol attól a szobától.*

2012.07.26. 22:54 Kryshna

* Magában két röpke fohászt is elmormol, köszönve azt, hogy ez nem dühítette fel (legalábbis látszatra) Eziot annyira, hogy ismét tomboljon, s azért, hogy még nem kell másról beszélnie. Nyert egy kis időt. A karján Ezio szorítása kicsit fájdalmas, de nem bánja.  Arca méginkább megkomolyodik. A hó közben szitálva újra esni kezd, ebből a két alakra nem sok hullik, a fenyőfák majdhogynem mindent eltakarnak. A növekvő fényt is, lassan hajnalodik. Egy csalogány énekli épp dalát, bele a kihalt csendbe. * - Nem hallottam az egész beszédet. * Kezdi az igazságnak megfelelően. * - S amit mégis, az eléggé zavart... de a kibontakozó helyzet elég egyértelmű volt. Hiszem, hogy Nwalca épp rátört lányodra s Rainionra... így zavarva meg a.. kiteljesedést. Nwalca dühe érezhető volt a levegőben,ahogy Meredith zavara is... Rainion viselkedését nem igazán tudtam kivenni. Van egy olyan érzésem, hogy komoly veszekedésbe torkollott.. talán még most is zajlik, nem tudom... sietve hagytam el a helyet. * Végigmondja azt, amit megtudott, s utána csak Ezio arcát figyeli. Ajkán mosoly tűnik fel. * - Nem szabad sokáig maradnunk... * Elnéz a távolba, mintha a fenyőkön túl vizslatná az eget. * - Hamarosan megérkeznek a hajnal első sugarai...

2012.07.26. 22:38 Ezio

*A tisztelet benne Astaroth iránt elég nagy, de eddig bárhányszor találkoztak, őszintén kívánta, érjen véget a találkozás. Mintha a sárkány magából a fényből született volna, olyan fény árad belőle. Amint a nagy fényár eltűnik  és Kryshna elmondja, hogy mi aggasztja, mit hallott, elmosolyodik, hogy a nő először is terelni akarja a témát, pedig jól tudja, hogy ezt a kellemetlen beszélgetést nem fogja megúszni. Másrészről pedig az csal mosolyt az arcára, hogy ennyire törődik azzal, hogy mi történik a többiekkel. Valahol ledöbbenti, idősebbik lánya annyira kétségbe van esve, hogy erre vetemedjen....főleg Raiel. A másik dolog, amit érez, az mérhetetlen düh, hogy Rai hogy mert egyáltalán hozzá nyúlni az ő lányához. Már előre látja, hogy Enaylával ez újabb balhék forrása lesz, ugyanis meg fogja mondani a magáét a fiának, teljesen mindegy, mik ennek a következményei. Pár percig próbálja feldolgozni magában, amit a nő mondott, majd megragadja csuklóját és kicsit erőszakosabban kezdi el húzni befelé, hol már nem a rózsakert, sokkal inkább magas, havas fenyőfák sokasodnak. Itt nem hallja vagy látja majd őket senki. Mikor eléggé beérnek a kis erdőrészben, hogy tényleg egy lélek se legyen a környéken se, a nő felé fordul. Arca kicsit komolyabb, hangjáról pedig nem lehet eldönteni, hogy lágy és együttérző, vagy iszonyatosan parancsoló.* Mondd el, hogy mit láttál vagy hallottál, Kryshna..

2012.07.26. 22:26 Kryshna

*A sárkány csak meghajtja fejét. Fajtájuk nem is túl beszédes típus, általában csak tiszteletteljes szövegeket- akár az előbb-, vagy bölcs tanácsokat adnak. Mintha az előbbi ölelkezős jelenet meg sem történt volna, lép egyet hátra. Lehet, hogy tényleg nem is látta, bár a sárkányok háttérlátása mérhetetlenül nagy, így a másik eshetőség, hogy igazából ők mindent tudnak, ami a kastélyban történik, csak nem szólnak róla. Hatalmas, emberfejnagyságú szemei lecsukódnak egy percre, majd az óriási tömeg felemelkedik a földről. Szárnysuhogása olyan széllöketet küld, mely Kryshnát majdnem hátralöki, szilárdan meg kell vetnie lábát a talajon, hogy maradni tudjon. Astaroth energiája valószínűleg minden kastélybélinek feltűnik majd, bárhol is legyenek. Sokáig látni még vakító fényét, ahogy eltűnik a sötétszürke égbolton. A csillagok már nem látszanak, közel a hajnal. Közel az esküvő...  Kryshna még egy ideig ámulva figyeli a lényt. Nem mintha nem látott volna sárkányt, de Astaroth legendás. Azt rebesgetik, hogy a Földdel egyidős, kora több milliárd év... ezzel együtt, eszébe jut az ő századik születésnapja. Leo ezt nem jelentette be mások előtt, így van esély arra, hogy megússza az ajándékozást. Sóhajt egyet, majd Ezio felé fordul. Bekattan neki az, amit az előbb szeretett volna mondani, és így legalább addig sem kell a számára szívfájdító dolgokba belemerülniük . * - Van itt valami, amiről tudnod kell... mint király, mint apa, s mint a család vezetője. Ha nem tőlem, egyébként is hamar megtudnád, de így a leggyorsabb,és azt hiszem, így helyes. Ma olyat hallottam, ami... megrendítő. Meredith szobája .. felé jártam, mikor beszélgetésfoszlányt hallottam ki. * Vesz egy mély levegőt. * - Nem egyedül volt a szobában, vele volt Nwalca... és Rainion. Nem maradtam sokáig, de amennyit megtudtam.. a lányod majdnem megcsalta férjét. * Kryshna arra nem gondolt, hogy azóta milyen veszélyes helyzet alakult ki köztük, eszébe sem jutott volna, hogy oda fajul. Nem árulkodni akar, visszaadni ezzel Meredith-nek azt, amit tőle kapott; őszintén úgy gondolja, Ezionak fontos tudnia arról, mi történik kastélyában. *

2012.07.26. 22:12 Ezio

*Megkönnyebbül, hogy a nő szinte felé fut és nagyon is látja rajta, hogy mindjárt sírni fog. Nagyon nehéz ez mindkettejüknek, de Kryshnának még keményebb, hisz Enayla tud Ezio afférjáról, míg Leonard nem. Arról nem is beszélve, hogy mindkettejüknek el kell viselnie, hogy mások is hozzáérnek szerelmükhöz. Ennél rosszabb nincsen. Mivel Ezio nagyon nem bírja a fényt, hisz mondhatni, hogy a sötétségnek köszönhetően van életbe, bántja a fény, mely oly erősen sugárzik a sárkányból. Király lévén illendő, hogy a sárkány teszi nála tiszteletét, de Ezio maga is aprót hajol a sárkány előtt, hisz hatalmas, ősi lélekről van szó, kinek jelenléte megtiszteltetés a férfi és a kastély számára. Meghajolása közben már mondja is a szöveget melyet királyként kötelessége mondani.* Mélységesen megtiszteli családunkat, Astaroth. Jelenlétük fényt visz ezen sötét időkbe majd az esküvőn. Lekötelez látogatásukkal. *Ismét meghajol a sárkány előtt. Nem akar tiszteletlen lenni, ezért megvárja majd, míg elszáll, de szemét és tudatát iszonyatos fájdalomnak teszi ki azzal, hogy egy ilyen tündöklő lény ennyire közel van a királyhoz. Tekintetét az összezavarodott Kryshna felé fordítja, majd vissza a sárkányra. A lényben nyílván van annyi tisztelet, hogy az előbb látott ölelkezést meg sem említi, sőt, kitörli emlékeiből. Ez nem az ő dolga és minden nép tiszteli annyira Eziot és főleg apját, hogy nem pletykálnak vagy adnak a pletykákra.*

2012.07.26. 22:01 Kryshna

* Arcára rögtön kiül a döbbenet, mikor a férfi karjait nyújtja felé. Olyan másnak tűnik most. Kryshna kutat gondolataiban, mi is rá a legjobb szó, és akkor eszébe jut. Sebezhető. Ő tette volna ilyenné? Ebben nem lehet biztos. Igazából azon döbben meg, hogy a férfi nem lesz rá dühös. Nem rója meg, amiért tiszteletlen volt, azért sem, hogy nem válaszolt... Ezio  a szemeit nézi,miközben süt róla, csak arra vár, hogy Kryshna reagáljon végre. Nem is bírna már másképp tenni. Lelkében felgyülemlett ez az egész, arra vár csak, hogy kiadja. És a férfi előtt nem képes visszafojtani érzéseit. Először lassan indul meg, imbolyogva, mintha ő maga sem lenne biztos abban, amit csinál... s valahol nincs is teljesen tudatánál, annyira kiütötte mindez, ami körülötte folyik... de léptei minden mozdulatával gyorsulnak, míg végül szaladva veti magát a férfi karjaiba, s úgy szorítja vékony öltözetének anyagát, mintha az élete múlna rajta, fejét pedig a férfi mellkasába fúrja, egész teste remeg s rázkódik. Durván közel van a síráshoz, és ahhoz, hogy kimondja gondolatait.. kérlelje a férfit, hogy csak vele legyen, csak vele foglalkozzon.. s cserébe Kryshna.. megad mindent, amit csak kér. Szerelmet, szenvedélyt.. csak maradjon vele. Rátört az érzés, ott, a sötét járatban, hogy akár el is vesztheti. A harcot Enaylával, s ezzel együtt Eziot. Amint azonban felemeli fejét, s ajkait nyitná, hogy megszólaljon, felettük a már szürkülő égbolton ragyogó fehér árny jelenik meg. Előbb csak kis foltban, majd egyre nő. Valami, vagy valaki közeledik. A páros szétrebben. Ezzel egyidőben, az alak ereszkedik, végül a rózsakert egyetlen szabad , kör alakú terére egy hatalmas, hófehér sárkány száll alá, kinek világító kék szemei vannak. Kryshnát majdnem elkapja a nevethetnék, az egész megjelenés őt Meredith-re emlékeztette. Ezzel egyidőben eszébe jut a jelenet, amit nemrég látott. El kell mondania Ezionak. Közben a sárkány tekintetét rájuk emeli; szemei bölcsek,nagytudásúak. Ő Astaroth, az ősi sárkányok vezetője. Fejet hajt Ezio előtt. A sárkány szája nem mozog, mégis, Kryshna s Ezio is hallják, amit "mond". Lumierhez hasonlatosan.  *  - Üdvözöllek, Ezio Trenoir. * A hang mély, mintha a földből szállna fel* - Azért jöttem, hogy tájékoztassalak törzsünk nevében, a sárkányok követsége megérkezett, s a közeli hegyekben telepedtünk le, várva az esküvőre. Tündöklő menyasszony. * A sárkány ezzel mutatta ki tudását, hogy elsőre felismerte Kryshnát. Szemeiből látszik, hogy nem fog sokáig maradni, csak amíg a király jelét nem adja beleegyezésének a hallottakra.*

2012.07.26. 21:37 Ezio

*Szemei elkerekednek a kérdésre és jól tudja, hogy a nő teljesen össze van törve. Ezio sincs ezzel másként. Nem bírná elviselni, hogy az a bájgúnár hozzáérjen Kryshnához, akár csak egy pillanatra is. De sosem kérdezi a nőt, hogy mi történt már kettejük között, hol és meddig mentek el. Mert tudja, hogy képtelen lenne elviselni a választ.* Kryshna... *Súgja elhűlten, döbbenten a szót a levegőbe és indulna a nő felé, de azon olyan mértékű elutasítást lát, hogy inkább nem tesz még egy lépést előre. Tudta jól, hogy ez egy nagyon nehéz, rossz lépés lesz a részéről. El akarta mondani, de már egyenesen retteg tőle, hogy Kryshna esetleg hallott is valamit. Az lenne a legrosszabb, ami kettejükkel történhet. Amilyen mély, őszinte szerelem alakult ki köztük, egy ilyen dolog, egy harmadik fél mindent tönkretehet, mert lelkük nehezen viseli a dolgot. Pedig mindkettőjük számára a másik a harmadik fél. Nem egymást csalják meg, hanem párjaikat egymással. Ez pedig iszonyatosan nagy különbség. Felfoghatatlanul nagy. Hatalmasat sóhajt, nem válaszol a kérdésre.* Gyere ide.. *Súgja halkan, de biztos benne, hogy a nő meghallotta. Muszáj bíznia Ezioban, különben ez az egész nem azért nem fog működni, mert nem szeretik a másikat. Hanem mert inkább meg akarják majd szabadítani lelküket a nyomástól, állandó aggódástól és fájdalmaktól azzal, hogy eleresztik a másik felet. Ezio nyílván hozzá tudna szokni, hogy csak Enaylát öleli karjaiba, de olyan űr maradna a nő után, melyet csak a kastélyból való elküldésével lenne képes elviselni. Nem akar idáig eljutni. Azt akarja, hogy működjön. Karját szavai után nyújtja a nőnek és nagyon reméli, hogy magához tudja ölelni a hidegben, erősen, rendesen. Hogy érezze, hogy mindegy mi történik Enayla és közte, még ha jelent is Ezio számára valamit, hisz őt is meglepte a vágy, mit érzett: ő mindig ott lesz Kryshnának és szerelme sosem fog elhűlni. Mindegy, mi történik...*

2012.07.26. 21:27 Kryshna

* Először meg sem képes szólalni, úgy elöntötték őt az egymással viaskodó érzések, így pár percig csak ott áll, immár lesütött szemmel. Hogy vonhatná kérdőre a férfit? Több szempontból nézve sem követett el semmi rosszat. A nő a felesége... így minden joga meglenne, hogy hozzáérjen. Hogy élvezze azt. Vagy, ha úgy nézzük, nyugodtan tehetné azért, hogy maga mellett tartsa Enaylát, hogy viszonyát jobban védje. Így teszi ő maga is, valószínűleg, amint visszamegy vőlegényéhez, szeretkezni fognak, különben már ő sem bújhatna ki a hazugságok alól. S Kryshna sehogysem szólhatna semmit. De szíve kérlelhetetlenül, s egyre vadabbul ver mellkasában, arcát elönti a pír, egyre csak a földet nézi. Nem bírja megtagadni azt, amit lelkében érez. Gyermeteg haragot, sértettséget, pedig nem tehetné. Felnéz egy pillanatra a férfire. Akit szeret. Kryshna tekintete kétségbeesett. Nem akarja, egyszerűen, a gondolatát sem bírja elviselni annak, hogy más kezek érintsék Ezio testét, hogy más nő karjaiban találja a gyönyört... vagy hogy a férfi kényeztessen mást, se ne őt. Nem hallotta azt már, amint Ezio kimegy a szobából, így teljesen biztos benne, hogy lefeküdtek egymással. Nagyon gyerekesnek érzi magát ebben a pillanatban, és nagyon össze van zavarodva. Mit tehetne most? Ezionak márpedig nem fog hazudni. Sem most, sem máskor. Mellkasára szorítja jobb kezét, hallja szíve gyors dobbanásait. Teste is forróbb, mint máskor. Igazából, a férfit nézve, megint nem vágyik másra sem jobban, minthogy itt és most döntse őt hanyatt a falnak,s árassza el őt vad szenvedéllyel. Kryshna úgy érzi, túl apró az ő teste ahhoz, hogy ennyi érzelmet elviseljen, kínjában ajkai majdnem mosolyra húzódnak, de ez végül nem történik meg. Ahelyett, hogy válaszolna a kérdésre, szemeit elemeli a földtől, s Ezio mélybarna szemeibe fúrja tekintetét, mely elég szomorúnak s elveszettnek hathat. * - Élvezted...? * Suttogva kérdezi ezt az egy szót, melynek már kimondása is fájdalom. Hisz tudja ő, nagyon jól tudja, mi erre a választ. Miután kimondta, tekintetét újból lesüti, egyben szégyenérzet is átjárja, tiszteletlenségnek érzi az előbbit, de nem tud parancsolni magának. *

2012.07.26. 21:03 Ezio

*Kiérve a kertbe a friss hóban éktelenkedő lábnyomokból tudja, hogy bizony járt erre valaki. Mosolyogva guggol le és érinti kézfejét a lábnyomokhoz. Felismeri Altair lábnyomát, majd Drináét is. Nyílván próbálták, vagy meg is beszélték a dolgokat. A harmadik személy, Kryshna lábnyomát már nem is keresi, kutatja, hisz annyira azért nem tudja szétválasztani az egyes lábnyomokat. Arra asszociál, hogy csak Drina és Altair járt a kertben. Legkisebbik lányának épült a hely, így nyílván örömét leli benne, főleg télen, mert a rózsák színe hidegben változik. Melegben csak élénkebbek lesznek egy kicsivel. Jobbnak látta kiszabadulni a kastélyból, hisz az esküvői előkészületek már kikészítik. Nem tudja, hogyan fogja hagyni, hogy az a nő, akibe szerelmes, hozzámenjen valaki máshoz. De talán ez így helyes. Talán el kellene szakadniuk egymástól végre, hogy Kryshna becsületes és erkölcsös feleség lehessen majd Leonard oldalán. Neki is inkább Enaylára kéne koncentrálnia, hisz ő a felesége és nem érezte vele magát rosszul. Arca és teste gyönyörű és olyan vágy fakadt a férfiban a nő iránt józan állapotában, melyre sosem gondolt, hogy majd bekövetkezik. Még is, mikor vágyakról van szó, Kryshna alakja jelenik meg előtte legelőször. Zavarodottságában nem tudja, hogy mitévő is legyen. Halkan sóhajt egyet. Odasétál a vízesés előtti kőpárkányhoz, melyen rózsák futnak és rátámaszkodik könyökével. Kicsit előrébb is hajol, hogy a támaszkodás kényelmes legyen. Hallja, hogy valaki közelít, de agyában annyi hang annyifélét mond, hogy képtelen hirtelen odafigyelni arra, hogy társosága lesz. Mikor a hangok hirtelen eltűnnek és senki sem üdvözli, mint királyt, odafordul és meglátja szerelmének alakját. Elmosolyodik és nem mozdul, mert azthiszi, hogy a nő majd odajön hozzá, de nem így történik. Nem hogy nem jön oda, olyan arcot vág, mint aki meg van sértődve....sértett...csalódott...féltékeny...féltékeny? Tudja. Uramisten, tudja. Ezio elrugaszkodik a kőpárkánytól, de nem megy közelebb a nőhöz. Egy sértett nőnél veszélyesebb nincsen, ezt ő is jól tudja.* Honnan tudtad meg? *Kérdi halkabban, de a nő biztosan hallja, amit kérdez. Nem akarta volna, hogy mástól derüljön ki, mert ő maga akarta elmondani. Valaki még is közbeavatkozott - gondolja ő.*

2012.07.26. 20:44 Kryshna

* Végül, azt az utat választotta, melyet nagyon nem szeretett volna - kénytelen volt az első útjába eső ajtón kimennie. Képtelen volt tovább maradni a folyosókon, bár abban is biztos volt, hogy nemsokára visszatér... nem volt ideje és energiája megfigyelni azt, amit igazából rejthet... Valahol a Trenoir részen bukkant fel, szerencsére olyan helyen, ahol a Meredith-Nwalca-Rai hármas nem látta már. Hatalmasat sóhajtott, mikor kilépett, és szégyenszemre alsóneműben a folyosón találta magát. Arca égett, részben a szégyentől, részben mert kicsit kerülgette a megfázással járó láz. Próbált olyan utakat választani szobája felé, amerre kevesen járnak, csak néhány szolgálóval találkozott. Ők azonban nem mutatták furcsálló tekintetüket, hiszen erre lettek nevelve... ők itt alattvalók. Végül el is ért a lakosztályához. Hatalmas szerencséjére, Leo nem volt bent. Gyorsan fürdött egyet, kapkodva új alsóneműt - egy fűzős szettett, hozzá tartozó harisnyatartóval - s új ruhát vett fel, egy fehér, leomló, csipkeanyagút. Szinte amint végzett, lépett be vőlegénye. Arcán éktelen harag tükröződött, s ezt azonnal ki is adta. * - Hogy voltál képes ennyi időre eltűnni?! Ezzel nem csak aggodalomra késztetsz, hanem szégyent hozol rám! Hogy a saját menyasszonyom nélkül vagyok kénytelen mutatkozni, ráadásul kereső-hadjáratokba bonyolódni...  * Kryshna nem halogathatta tovább, ha hitelesen akarta játszani szerepét. Pedig a férfit ilyen dühösnek még sosem látta. Ő maga viszont , tettetett haraggal hangjában csattant fel, belevágva ezzel férjének szavába. * - Gondolkoztál már azon, vajh miért hagytalak magadra ennyi ideig? Nem csak az esküvőt szerveztem, hanem... hanem.. ajándékot készítettem neked! * Hangja teljesen hiteles, mintha csak haragja végül megbicsaklana, s majdnem sírva elfúlna. Még tekintetét is lesüti. *  - Még levelet is hagytam, hogy egy napra elhagyom a kastélyt.. !  * Ez persze mind hazugság volt,de Leonard-on látszott,hogy tekintete megrendül, s eddigi határozottsága szertefoszlik.  Már csak egy  döfés. Kryshna gyors, döngő léptekkel lépett saját szekrényéhez, s onnan egy festményt halászott elő, mely kettejüket ábrázolta a havas tájon. A festmény káprázatosan csillogott, mintha megelevenedett volna.  Ezt később akarta odaadni, mint esküvői ajándék, de milyen jól is jött most... Vádlón a férfihoz vágja, persze nem durván, majd az ajtó felé indul. Már felkapta fehér szőrmés kabátját - volt egy ilyen sajátja is . *  - Kérlek.. most hagyj egy kicsit magamra... nem ezt vártam.. * Suttogja úgy, mintha teljesen meg lenne törve. Az ajtó döngve csapódik be mögötte, s tudja, vőlegénye nem követi majd. Szíve valóban zakatolt. Egyszer ezért a durva hazugságért, melyet megengedett, másszor azért, amit Enayla szobája felé hallott.. nem bírta kiverni fejéből. És ahányszor csak visszagondolt rá, mintha újabb és újabb tőrt döfött volna saját szívébe. Meg kell nyugodnia, és tudott is egy helyet, ahol ezt megtehette. Sietős léptekkel ment le a lépcsőkön. A kastélyba már megérkeztek azok, akik előkészítik az esküvőt. Nem tétlenkedtek. A dekorációt, s egyéb belső átalakítások tervét már korábban lefektették, Ezio s Leonard maguk közt, így ezzel nem lesz gond. A lépcsők korlátján már így is sosem hervadó , fehér tündérvirágok ragyogtak, a szőnyegeket is csodaszép mintás fehérre cserélték. Kryshna útközben összefutott egy-két démonnal, angyali mosollyal küldte fel őket zaklatott vőlegényéhez. Nemsokára hajnalodik, s akkor megérkezik mindenki,aki még az esküvői tervekben részt vesz. Kryshna mélyet sóhajtott, ahogy kilépett a kastély hatalmas ajtaján. Az irányt a nemrég látogatott rózsakert felé vette. Olyan gyönyörűséges volt, s itt, a csendben s nyugalomban majd az ő lelkére is béke telepszik.. hát, tévedett. Amint meglátja a rózsák árnyait, azonnal észreveszi ott a magas alakot, aki sötét tónusaival kiemelkedik a fehérségből. Kryshna szinte megdermed, ahogy újra fejében visszhangzanak Enayla sóhajai, csókjaik halk hangja. Már nem tudna visszafordulni, nem ügyelt lépései hangtalanságára, s az ő sötét bőre s haja is épp elég feltűnő itt. Azonban még csak szótlanul figyeli a férfit, tőle pár méterre. *

2012.07.26. 20:16 Ezio

*Mivel az éjszaka még elég fiatal és elég sokáig távol is volt, besétált a Trenoir családrészen lévő irodájába, ahol több papírmunka várta, mint amennyit az előző évben összesen megcsinált. Valamiért ez lelkesedéssel fogadja, mert sem Enaylára, sem az előbb kibontakozott kis jelenetre nem kell gondolnia. Az pedig meg sem fordul a fejében, hogy Kryshna továbbra is, ennyi óra elteltével a kastély titkos alagútjaiban járkál. Belevág hát a köszönőlevelek, illetve egyéb levelek megírásába. Egy újabb levél kerül kezébe apjától, melyben említi, hogy már csak pár nap és ismét láthatja szeretett fiát. Erre a mondatra gúnyos vigyor jelenik meg a férfi arcán. Megnézi a dátumot. Tehát vagy ma, vagy holnap érkezik meg a sátán maga és egy hónapon keresztül élvezheti a társoságát. Tettei után talán Enayla is készségesebb lesz. Azt még nem tudja, mit csinálna, ha eljutnának az együttlétig, hisz most sem volt képes semmi komolyabbra. Kryshna rosszalló pillantását látta maga előtt. De miért volt rá ez ekkora hatással? Hisz a szeretője, könyörgöm. A feleségéhez sokkal több joga van nyúlni, mint egy másik ember mennyasszonyához. Azt sem tudja, hogy elmondja, vagy ne. Bár amilyen pletykás a kastély, már biztosan tudja is, pedig egy-két órája történt csak. Nagyot sóhajt, majd egy órás papírmunka után otthagyja az egészet inkább és kisétál a rózsakertbe, ahol előzőleg lánya és Kryshna is járt.*

2012.07.26. 20:00 Kryshna

* Kryshnának volt egy jelentős hátrányossága, melyet azonban magának sem sűrűn vallott be.  És ez bizony a pocsék térérzék volt. Elsőre, mikor a járatokban járkált, nem esett nehezére a pár méternyi utat megtalálnia visszafelé, szobájához. Most viszont a Trenoir szárnyból az Avernoir szárnynak kihelyezett lakrészhez kellett volna mennie.. mely cseppet sem volt egyszerű.  Amint belépett, a folyosón kigyúltak a lámpák, s bár elsőre ijesztően elhagyatottnak tűnt minden, Kryshna nem félt, hiszen vére fel volt frissülve, s érzékei is kiélesültek.  Hatalmas önbizalommal és tettrekészséggel szívében vágott neki az útnak. Ez azonban több órája volt. Így nemhogy vőlegénye, de az égvilágon senki sem láthatta őt már egy jó ideje a kastélyon belül... ő pedig,egyre nagyobb daccal és elveszettséggel folytatta az utat. Például Enayla szobája mellett is elment egyszer .Egy kis ideig ott is maradt hallgatózni - sosem tett még ilyet, de Ezio hangját hallva elkapta a vágy eziránt-  s mikor a férfi apjának érkeztét emlegette, izgalmában egy "Micsoda?!" felkiáltást is megengedett, melyet azonban a bentiek ugyanúgy csak hangfoszlánynak hallhattak. Ráadásul a nő körül felgyülemlő démoni energia miatt egy lámpás képes volt, és nem túl nagy hanggal, de felrobbant a járatban. Kryshna meghúzta magát, s a jelek szerint nem vették észre... azonban később onnan a szobából hangokat hallott ki, melyeket nem szeretett volna... finom nyögéseket, sóhajokat, és Ezio hangjának foszlányát... persze a falak vastagok voltak, így fogalma sem volt, miről beszélgethettek. De fájó szívvel indult tovább, elöntötte a féltékenység, és időnként hangosan bosszankodott - ezt a kastély lakói furcsa, mitikus zörejeknek hallhatták a falakon túl, melyektől az embert kirázza a hideg. Az Enaylánál hallott dolgok annyira megzavarták, hogy ismételten rossz irányba ment, pedig a nő szobája elég közel volt sajátjához. Meredith portréjához is visszatért egyszer, s mikor kinyitotta... a beszélgetés első részét hallhatta, Nwalca, Rai és Meredith közt. Egészen megfagyott a vér ereiben, akármi is folyik itt, később kideríti.. az érintettek nem vették őt észre, úgy el voltak foglalva saját komoly ügyükkel.  Kryshnát mindigis kedvelték az állatok, de most egy kisebb denevércsapat szegődött útjába.. először kellemes volt jelenlétük, így legalább nem volt egyedül, de miután egy-kettő belecsimpaszkodott hosszú hajkoronájába, s hangulata sem volt a tetőfokán, egyre inkább bosszantotta őt. Most éppen, valahol a Trenoir szárny mellett húzódó út részében botorkált, s a finom fűzőben és franciabugyiban kezdett fázni. Meggyengülve ült le az egyik ottmaradt hordószerű fakészítményre, melyből sokat látott már itt. Kezeibe temette arcát, amíg körülötte repkedett pár denevér. Elég komikus helyzet volt, fel is nevetett kínjában. * - Hogy lehetek ennyire önfejű..? * Tette fel magának a kérdést, mély sóhajjal megtűzdelve. *

2012.07.26. 02:54 Enayla

*Szeme sarkából természtesen látta azt a sunyi vigyort Ezio arcán is, ami valljuk be tetszet is Enaylának. Ezio egyre hevesebb és hol erősebb hol izgatóbb érintéseire testén, izmai meg megfeszülnek ahogy ő maga is hol felegyenesedik a férfi ölében hol pedig újra ismét elernyed tartása. Amint férje ajkait megérzi nyakán halkande felsóhajt. Egyik igencsak érzékeny gyengepontja. Nem húzódik el hagyja hogy Ezio ott hagyja rajta nyomait, de azért figyel hogy mértékkel tegye azt. Selyemhálóigének pántja szinte lesiklik válláról. Enayla engedi még ezt is a férfinek nem ellenkezik. Hogyan is ellenkezhetne mikor elméje kezd egyre jobban elködösülni a vágytól ami feltüzeli józanságát most. Újabb halk sóhaj hagyja el ajkait ahogy most férjének nyelvét érzi mellén. A következő pillanatra már arra eszmél hogy vadul és gyorsan szabadítja meg Eziot felsőjétól majd ő maga azonnal ágynak döntődik. Szenvedélyesen de egyben érzékien is csókolja férjét. Egyik lábát szorosan és lassan csúsztatja fel Ezio derekáig ahol a férfi belemarkol. Időközben már róla is lekerült hálóinge. Tudja hogy lassan meg kell hogy álljon még ha a férfi nem is akarná esetleg elsőre, de figyelmeztette őt. Kezeivel Ezio testét simogatja néha erősebben körbeit belemélyeszte a bőrébe de nem rég szerzett még be nem gyógyult sérüléseire figyel azokat nem bántja. Hátát a férfinak erőteljesen szántja végig körmeivel. Talán egy két napig meg is marad a nyoma, de nem érdekli. Amilyen hirtelen következett be közte és Ezio között ez a kis játék olyan hirtelen is ért véget. Mikor férje felül az ágyon, lábait maga mellé húzza úgy ül fel. Egyik kezével magát támasztja az ágyon másikkal pedig melleit takarja el. * - Nincs mit sajnálnod, engedtem. *Mondjaa férfire nézve egy halvány mosoly kíséretében lágy halk hangon. Viszonozza férje rövid csókját majd természetes hagyja hogy elmenjen. Eddig sem akarta ott tartani de a dolgok hirtelen változtak meg kicsit. Mikor Ezio kilép a szobából visszaveszi magára hálóingét majd vissza fekszik az ágyába. Már így fáradt és végre saját ágyában kialudhatja magát. Most valahogy nincs kedve gondolkozni mit miért tettek Ezioval és vajon mi fog még történni. Egy ideig még ébren van de aztán szép lassan elnyomja az álom.*

2012.07.26. 02:27 Ezio

*Elégedettséggel tölti el, hogy a nő képes volt újabb kérdések, vagy akadékoskodás nélkül valamennyire engedni neki és az ölében egyre növekvő, ám még mindig teljesen elenyésző súlyról tudja, hogy a nő percről percre jobban elengedi magát férje karjaiban. És Ezionak pont erre van szüksége. Hogy a nő végre belássa, hogy sokkal dominánsabbnak kell meghagynia férjét, főleg királyként, mint amennyire egyfolytában elnyomja. Nem fog sokat megengedni magának, csak annyit, hogy éppen ne ragadják el túlságosan is az indulatok. Testével kicsit erősebben, sokkal izgatóbban simogatja felesége testét. A puha, fekete selyem teljesen feltüzeli és mikor felesége bele-beleharap ajkaiba, viszonozza a sunyi vigyort. Ebből is látszik, hogy Enayla egyre jobban elengedi magát. Tudta, hogy türelem kell ehhez a nőhöz: na az nem volt Ezioban az utóbbi hetekben, talán ezért sem értettek annyira se szót, mint azelőtt. Ajkai most a nő nyakára tévednek és csókokkal, apró szívásnyomokkal kezdi el azt tarkítani, így fenekén és combján, melyeket kicsit erősebben, izgatóan markolt, illetve nyakán, melyeket mostmár lilásabb foltok díszítenek, megjelennek a király jelei. A feleségénél ez annyit jelent, hogy a férj uralja a kapcsolatot és annak harmóniája is rajta múlik. Nyakát és kulcscsontját is szenvedélyes, erősebb, mélyebb csókokkal halmozza el, majd selyem ruhájának pántját óvatosan, a nő reakcióját ugyan figyelve, de határozottan, férfiasan húzza le bal oldalt, így a nő bal melle szabaddá válik a férfi előtt. Óvatosan megnyalja bimbóját, majd ajkaival a testvrészre tapad és ha nem is lágyan, de nagyon izgatóan szívni kezdi azt, miközben másik mellét kezébe veszi a selyemanyagon keresztül, ami még jobban izgathatja a nőt. Mindkét bimbója reagál a rengeteg impulzusra, melyet a férfi mozdulatai, illetve iszonyatosan izmos, férfias teste vált ki a nőből. Tudja, hogy már készen állna rá, de azt is, hogy nem fog történni kettejük között semmi. Most bizalom játékot játszanak. Határokat mérnek fel és feszegetnek. Próbál odafigyelni rá, hogy ne ragadja el a hév, de valahogy, nem tudja hogyan, egyik pillanatról a másikra Ezio vadállat módjára dönti hátra a nőt, szabadítja meg a ruhájától és sodródik a nővel együtt az árral, a vágy keltette árral, mely ellen nem bír küzdeni és oly hirtelen csapott le testére, hogy majd beleőrül. Testével finoman a nőére nehezedik, ágyékát erősen ágyékához nyomja, nyelvük pedig vad csókcsatába kezd. Ahogy a nő oldalához szorítja combját, ő úgy markol bele erősen, de nem fájon, vagy csak a pillanat hevében nem fájó, sokkal inkább izgató. A nőn különösebb ellenkezést nem vesz észre, talán már elméje túl ködös ahhoz, hogy racionálisan reagáljon. Más állítja le. Kryshna gyönyörű arca bevillan vágyakozással telt elméjébe és hirtelen leáll. Csupasz felsőtesttel kiül az ágy szélére, háttal a nőnek. Hogy hogyan került le róla a csuklyás felsőrész, már nem emlékszik. Az előző pár perc a felhevült vágyak és ostromló érzések miatt kiesett neki. Felsőrészért nyúl és gyorsan magára kapja, majd a nő felé fordul.* Sajnálom, Lady Trenoir. Kissé magával ragadtak az indulatok. Most pedig, ha megbocsát..*Suttogja, de mielőtt elmegy megszilárdítva, megpecsételve mindent, amit ma elért, odahajol a nőhöz és rövid, de érzéki csókot lehel ajkaira, majd elindul az ajtó felé, kilép a folyosóra és elindul a kastély másik felébe. Útközben, mikor egy cseléd jön vele szemben a lelkére köti, hogy Lady Enayla szobájába reggel azonnal vigyék be a fekete zongoráját a zeneteremből. A cselédlány engedelmesen meghajol, jelezve, hogy megértette, Ezio pedig eltűnik a kastély sötétjében oda, ahol senki sem talál rá.*

2012.07.26. 02:06 Enayla

*Furcsának találja hogy Ezio nem szól egy szót sem arra amit mondott nem reagálja le sehogy sem. Nem érti vajon miért lehet ez. Igen megint csak gondolkozik. Már-már rossz szokásává vált ez az évek során. Nehezen bízik meg emberek illetve démonokban vagy pedig egyáltalán nem bízik snkiben sem. Minden mozdulat mondat  ami kicsit is felkelti érdeklődését vagy pozitív vagy negatív értelemben azon rögtön elkezd agyalni. Próbálj választ kapni a amiértre a hogyanra és egyéb kérdésekre vagy esetleg eshetőségeket gondol ki hogy mire hogyan reagáljon mit hogy kellene kezelnie stb. Ez azonban hirtelen haragú lobbanékony természete megnehezíti saját maga számára.  Szavak helyett azonban egy újabb vad csókot kap a férjétől. Ismételten viszonozza hasonló szenvedéllyel és intenzitással. Enged Ezionak s ölébe ül a férfinek, de nem engedi el magát teljesen nem nehezedik rá testsúlyával. Felsőtestével még mindig Ezio felsőtestéhez simul. Egyik kezét férje nyakán tartja s hol tarkóját hol nyakának vonalát cirógatja hosszú körmeivel hol bele-bele mélyeszti azokat de nem fájón csak épp hogy. Másik keze pedig hol Ezio mellkasára hol erős izmos felkarjára téved. Mivel noha nem szólalt mega férfi de mozdulataiból érzékeli hogy nem lépi át a határt ezért most nem is foglalkozik tovább ezzel. Szabadon hagyja hogy Ezio keze testén oda tévedje ahová akar persze a határokon belül. Olykor megszakítva szenvedélyes csókcsatájukat hol enyhén hol erősebben harap bele férje alsó ajkába mire csak sunyin elmosolyodik közben.*

2012.07.26. 01:46 Ezio

*Érti, amit a nő mond, de nem szól rá először semmit. Kezét óvatosan, csak egy kicsi erőszakkal kiszakítja ki a nő tartásából, de nem nyúl többé bugyijához. Amit sejtett, beigazolódott, a nő reakciója pontosan az, amit várt. Még mindig nem szólal meg, mikor ismét vad csókba kezd, mely annyira szenvedélyes és magával ragadó ismét, hogy a nő képtelen legyen tiltakozni. Erőszak nélkül akarja rajta gyakorolni királyi hatalmát. Az alapvető probléma kettejük között itt lehet. A nő képtelen alárendeltként viselkedni, mert azt hiszi, az meghunyázkodást jelent, pedig egyáltalán nem erről van szó. Alárendeltként engedi a királynak, hogy belátása szerint cselekedjen. Ezio pedig általában ezt teszi. Eddig nem viselkedett igazi királynőként, csupán egy irányító nőként, aki nem volt hajlandó megadni a férfiasságot férjének azzal, hogy hagyja magát minimális szinten irányítani. Nem kényszeríti a nőt semmit, csak fejét próbálja kicsit kiüríteni, mert felesége egyfolytában túlgondolja a dolgokat. Mivel semmilyen komoly érzelmi háttér vagy ígéret nincs a férfi mozdulatai mögött, szeretné, ha felesége ezúttal sodródna az árral és adna férjének lehetőséget arra, hogy jobban bízzon és nyisson a nő felé. Ezt persze sugallni nehéz, megfogalmazni pedig nem fogja, mert rávezetni a dolgokra az embereket sokkal könnyebb. Szájba rágni, főleg Enaylánál, szinte lehetetlen. Itt most semmilyen harmadik személyről nincsen szó, csak a másik felé való nyitásról. Az, hogy Ezio azok után, amik történtek, még mindig hajlandó nyitni felesége felé, csodának számít. Csókját még mindig szenvedélyesen folytatja és más helyekre nem kalandozva két kezével markolja neje fenekét. Pár perc elteltével, ha a nő nem ellenkezik, behúzza ölébe, hogy kicsit jobban ismerkedjenek a másik testével. Ez királyi szempontból Ezionak fontos, mert a hagyományok szerint is előbb egymás testét kell ismerniük, csak azután kell lelkiekben áskálódni. Ha a nő engedné sem tenné magává, mert gondolatait ilyen téren most kizárólag Kryshna tölti ki, de muszáj nyitnia, muszáj kicsit jobban magához láncolnia a nőt. Reméli, hogy felesége engedi, vagy kicsit erőszakosabbnak kell lennie feleségével, mint ahogy már volt Kryshnával is, amíg meg nem érti a nő ugyan úgy a király hatalmát, mint ahogyan szeretője is tette.*

[962-943] [942-923] [922-903] [902-883] [882-863] [862-843] [842-823] [822-803] [802-783] [782-763] [762-743] [742-723] [722-703] [702-683] [682-663] [662-643] [642-623] [622-603] [602-583] [582-563] [562-543] [542-523] [522-503] [502-483] [482-463] [462-443] [442-423] [422-403] [402-383] [382-363] [362-343] [342-323] [322-303] [302-283] [282-263] [262-243] [242-223] [222-203] [202-183] [182-163] [162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [Korábbi]